Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-17 / 171. szám
Hazai hírek H Anarchiát hozhat az új magyar felsőoktatási törvény EGYETEMI REFORM? Az új felsőoktatási törvénytervezet, mely még az ősszel a parlament elé kerülhet, többek szerint káoszt és anarchiát hozhat a felsőoktatásba. Az oktatási tárca szerint a tervezet a felsőoktatás korszerűsítése és régóta szükséges reformja jegyében készül. 6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Fegyver nélkül maradnak A PARLAMENTI KÉPVISELŐK Meg kell válniuk önvédelmi fegyverüktől azoknak, akik nem tudják bizonyítani, hogy életük valóban veszélyben van. A képviselők és a polgármesterek is kénytelenek lesznek megválni fegyvereiktől az új fegyvertartási törvény szigorodása miatt. Ők eddig hivatásuk miatt juthattak pisztolyhoz. A mintegy ötvenezer éles lőfegyverhez gazdája korábban általában hivatása, beosztása miatt jutott. Közéjük tartoznak például a fegyveres testületek tagjai - akik szolgálati fegyvereik mellett tarthatnak önvédelmi pisztolyt is -, a bírák, az ügyészek, a parlamenti képviselők vagy a plgármesterek. Népszavazás lesz a kettős ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL Az Országgyűlés egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében hétfőn. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kap- hassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A népszavazás dátumáról Mádl Ferenc köztársasági elnök dönt. A referendum költsége 3 milliárd forint körül lesz. A Fidesz szerint a puccsisták TARTJÁK SAKKBAN MEDGYESSYT A Fidesz valószínűsíti, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök az általa puccsistáknak nevezett személyek nyomása alatt áll, ezért nem tisztázza egyértelműen: milyen korrupciós ügyekre gondolt az SZDSZ kapcsán - mondta Répássy Róbert fideszes képviselő pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten. A Edesz-frakció a jövő héten több, az SZDSZ-t érintő ügyben interpellál a parlamentben. Firtatni fogja például a Sulinova Kht. ügyét, amelyet "SZDSZ-es pártkáderek vittek csődbe" - közölte Répássy Róbert. Ugyancsak rákérdez a Fidesz arra, hogy mi lett azzal az informatikai tárcához tartozó céggel, amelyet 60 millió forintért privatizáltak, majd az informatikai tárcától 600 millió forintos megbízást kapott. A Fidesz további kérdéseket intéz a jövő héten a kakaóbiztos számítógépek ügyében is - tette hozzá. 15 MILLIÓT KÖVETELNEK A KIZÁRT MDF-ESEK Az Országgyűlést, az Országgyűlés Hivatalát és Herényi Károly frakcióvezetőt perli az MDF-ből kizárt öt független képviselő. A per tárgya a jó hírnév megsértésének, valamint 15 millió forint nem vagyoni kártérítésnek a megállapítása. A keresetlevél szerint a felperesek azt kérik a Fővárosi Bíróságtól, hogy állapítsa meg, valótlan a harmadrendű alperes, Herényi Károly azon bejelentése, mely szerint kizárás miatt 2004. szeptember 2-ától Balsai István, Horváth Balázs, Kelemen András, Font Sándor és Szászfalvi László nem tagjai az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának. A keresedevél tartalmazza azt is, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket a további jogsértésektől, és kötelezze az országos médiumokon keresztül megfelelő elégtételre, Az új felsőoktatási törvény még csak előkészítő szakaszban van, de már több kitételét is élesen bírálják. A törvény csak egy része annak a csomagnak, amely a magyar felsőoktatás modernizálását célozza. A koncepció tartalmazza az egyetemi oktató- és kutatóhelyek, a diákszállók fejlesztése mellett az egyetemi vezetés reformját, a főiskolai-egyetemi képzés szétválasztásáról a többszintes, lineáris képzésre való áttérést. Az állami egyetemek irányítását a tervezet három testület kezébe adná: az Irányító Testület (IT) hozna meg az intézmény működtetésével kapcsolatos bármilyen gazdasági jellegű döntést, a szenátus irányítaná a képzést és a kutatást, valamint delegálná az IT tagjait, míg a rektor maradna az intézmény vezetője. Az elmúlt napokban a tervezetnek főként az IT létrehozásáról rendelkező része ellen tiltakozott az ELTE Intézményi Tanácsa, az ATTAC Magyarország mozgalom, az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért (EFOK), és súlyos kifogásokat emelt ellene a Magyar Rektori Konferencia is. Az IT-t a tiltakozók szerint túl nagy és homályos jogkörrel ruháznák fel. Az IT szerintük "semmiért sem felelős, de élet és halál ura". Az IT a központosítást, a hatalmi elit céljait szolgálja, ezen a testületen keresztül tudnák irányítani a felsőoktatást. A tervezet arról is rendelkezik, hogy az oktatási miniszter létrehoz egy szervet - a Felsőoktatási Hivatalt - amely felsőoktatási intézményeket hozhat létre. Ez eddig a parlament jogkörébe tartozott. Az EFOK szerint ez is a központosítást szolgálja, hiszen tulajdonképpen a miniszter kezébe adja a jogot felsőoktatási intézmény létrehozására. Az európai felsőoktatás egységesítését célzó úgynevezett bolognai folyamattal összhangban a törvény teljesen átalakítaná az eddigi főiskolai-egyetemi képzést. Ezentúl háromfokozatú oklevelet lehetne szerezni az egyetemi, illetve főiskolai diplomák helyett: három év elvégzése után diplomát kapnának a hallgatók. Ezután lehetőség lenne további két év tanulással magiszteri fokozaté, szerezni. A harmadik fokozat már a dok- toranduszképzés. A magiszterképzésben részt vevők számát azonban a három évet elvégzettek 50 százalékában maximálja a törvénytervezet. Ez az EFOK képviselői szerint jelentősen rontaná a hallgatók esélyeit. Ezt szerintük az sem indokolja, hogy többmilliárdos megtakarítást jelentene a felsőoktatásnak. A háromfokozatú képzés bevezetése része az úgynevezett bolognai folyamatnak. A bolognai nyilatkozat aláíróinak célja, hogy oktatási rendszerüket közelítsék egymáshoz, illetve könnyebbé tegyék az átjárást egymás oktatási intézményei között. Az átjárást valóban megkönnyítené a lineáris képzés bevezetése, ugyanis ahogy az Oktatási Minisztérium beszámol, az EU-n kívüli országokban történő munkavállalásnál vagy továbbtanulásnál valóban gondot jelenthet a magyar diploma elismerése. Elsősorban az angolszász országokban, illetve Amerikában a munkát vállaló diplomásoknak, illetve a doktori képzésre jelentkezőknek számos problémát okozott az, hogy nekik "csak egy" diplomájuk van. Mindemellett a felsőoktatási képzés átalakításának koncepciójában az is szerepel, hogy az első ciklusban, a felsőfokú alapképzésben még nem szakokon, hanem úgynevezett szakcsoportokon folyna a képzés. Ezek a szakcsoportok különböző, nagyobb tudományterületeket ölelnek fel. Ezeken belül lennének az úgynevezett képzési ágak, vagyis olyan szakok, amelyek hasonlóságuk miatt hasonló alapozó képzést igényelnek. A hallgató csak a képzési ágakban történő alapozás után menne tovább az alapszakra. A Magyar Akkreditációs Bizottság szerint a tervezetben foglalt adatok a 2004. SZEPTEMBER 17. képzési formák számáról pontatlanok, illetve eltérnek a Nemzeti Bologna Bizottság által kidolgozott javaslattól. Ezenkívül csak marginálisan veszi figyelembe a tervezet, hogy vannak olyan szakok, ahol az alapozást nem lehet ösz- szevonni más szakokkal. Például az orvosi oktatás esetében minél korábban el kell kezdeni a konkrét szakmai ismeretek oktatását, mint például az anatómia. Ha ez nem történik meg, sok szakon se- kélyesebbé válhat a képzés. A tervezet emellett lehetővé tenné az állami intézmények részleges privatizációját. E szerint a felsőoktatási intézmények kht.-vé alakíthatók, és adott esetben, ha vásárló akad, az intézményi vagyon egyharmadát magánkézbe adhatja a miniszter. A privatizáció szükségességét az állami egyetemek rossz pénzügyi helyzete indokolja a minisztérium szerint. Az ATTAC azzal vádolja a minisztériumot, hogy maga sodorta pénzügyi válságba az állami egyetemeket, és most ezzel indokolja a privatizáció szükségességét. Szerintük tíz éve azonos támogatásban részesülnek az állami, egyházi és magánegyetemek. Utóbbiaknak azonban más forrásból is van lehetőségük pénzt szerezni, az állami intézmények azonban kizárólag az oktatási tárcára vannak utalva. A privatizáció az EFOK szerint "kiszolgáltatja a felsőoktatást a piac mechanizmusainak". Nem bírják a budapesti utakat az áj Volvo buszok Hosszú távon nem bírnák a budapesti útviszonyokat az idén vásárolt Volvo buszok, ezért a BKV arra kérte a svéd gyártót, alakítsa át a járművek lengéscsillapítóját - értesült a Magyar Hírlap. A fővárosi úthálózat, különösen a Thököly úti rázkódás nem tesz jót az európai városokban bevált svéd technikának. A 7-es vonalán járó, idén vásárolt svéd autóbusz nagyon ráz és csörömpöl a gödrös, kátyús utakon. Haverla Ferenc, a BKV műszaki főmérnöke azt mondja, az alacsony padlós szerkezet meghatározza, hogy mekkora és milyen lengéscsillapító fér el a vázban. A Magyar Hírlap úgy tudja, a közlekedési vállalat felkérte a gyártót, vizsgálja meg, miként lehetne csökkenteni a rázkódást. Haverla szerint szó sincs arról, hogy szétesnének a buszok a Thököly úton, csak épp gondosabb, gyakoribb cs ezért költségesebb karbantartást igényelnek a járművek, ha marad az úgynevezett "kemény rugózás". A Volvo megkezdte a budapesti utakhoz szükséges változtatások kidolgozását, a jövőre érkező ötven új autóbuszt várhatóan már átalakítva vásárolja meg a BKV Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem: kihaló folyosók? Volvo77()A: túl finom Budapestre: I
