Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-17 / 171. szám

4 MAGYAR SZÓ-A HÍD Amerika hírei 2004. SZEPTEMBER 17. Gyulladó levelet küldtek Scbwarzeneggemek Szeptember 14. Nyitásra gyulladó levelet küldtek tizenkilenc amerikai ál­lam kormányzójának, köztük Arnold Schwarzeneggernek, jelentette a CNN. Három korábban elfogott levél ki is gyulladt, de nem okozott személyi sérülést. A Schwarzeneggernek szánt levél hétfőn akadt fenn a biztonsági el­lenőrzésen. A kaliforniai kormányzati képviselőknek és törvényhozóknak küldött leveleket rutinszerűen ellenőr­zik a kaliforniai autópálya-rendőrség (az egyetlen, az egész állam területén joghatósággal rendelkező rendőri szerv) sacramentói központjában. A ti­zenkilenc kormányzónak - köztük Alaszka, Colorado, Hawaii, Idaho, Massachusetts, Montana Nebraska, Nevada, New York, Nyugat-Virginia, Oregon, Texas, Utah, Vermont, Virgi­nia, Washington és Wyoming kor­mányzóinak - küldött leveleket Las Vegasban adták fel, válaszcímként az Ely Állami Börtön, Nevada egyik leg­szigorúbb fegyintézetének címét fel­tüntetve. Az ügyben nyomozó hatósá­gok szerint már sikerült is egy "érdek­lődésre okot adó" személyre szűkíteni a gyanúsítottak körét. A címzettben kárt okozó levél feladása az Egyesült Álla­mok Postahivatala szerint húsz éves börtönbüntetéssel sújtható szövetségi bűntett, írja a CNN.. Royal Marble Co. Márvány vagy gránit borítást szeretne másában? Hívjon bizalommal / Feel free to call Stanley: 646-431-0385 Kathy: 718-666-2920 Ridgewod, 16-26 Madison St. NY 11355 STEFAN General Construction Minőségi lakásfelújítási MUNKÁK KEDVEZÓÁRON T: 917-907-1327 646-541-6974 F: 718-331-5169 Ha szeretnél könnyen és gyorsan ANGOLUL TANULNI egyénileg vagy kisebb csoportokban, hívj bizalommal! Tel: 718/812-9000 11 Elveszett hidrogénbombát találtak az USA partjainál A MÚLT ÜZENETE Hatósági szakértők vizsgálják azt a bejelentést, miszerint egy nem élesített hidrogén- bombára bukkantak az USA Georgia államának partjai közelében. A bárom és fél tonnás nukleáris fegyvert még a hidegháború ideién, 1958-ban dobták ki egy B-47- es bombázó és egy F-86-os vadászgép ütközését követően, az Atlanti-óceánfólött. Szeptember 13. Egy nyugdíjas repü­lőtiszt által vezetett csoport még július­ban jelezte, hogy egy nagyméretű, je­lentős mértékben sugárzó tárgyat talál­tak az Atlanti-óceán mélyén, az USA Georgia államának partjai közelében fekvő Tybe-sziget térségében. A csoport radioaktivitás-mérő berendezésekkel és fémdetektorokkal vizsgálta a helyet, ahol a jelentések szerint nyoma veszett a nukleáris fegyvernek - írja a CNN. A légierő a térséget a következő kilenc hétben különleges szakértőivel és jóval pontosabb berendezésekkel vizsgáltatja át, hogy ellenőrizze az amatőr kutatók bejelentését. A kutatók egy 7,7 négyzet- kilométeres területet vizsgálnak át. Frank Smolinsky, a légierő szóvivője szerint akkor döntenek a fegyver sorsá­ról, ha valóban megtalálják. Elképzelhe­tő, hogy egyszerűen csak otthagyják a tenger fenekén. Egy 2001-es vizsgálat szerint ugyanis a bomba gyakorlatilag ártalmatlan, ha nem bolygatják. Ha azonban hozzányúlnak, könnyen berob­banhat a fegyverben található hagyo­mányos robbanóanyag, ami komoly környezeti károkat okozhat, nem is be­szélve a kiemelésén dolgozók testi épsé­géről. A feltehetően 2-5 méter mély iszap­ban nyugvó bomba kiemelése - egy 2001-es becslés szerint - 5 évbe és 5-11 millió dollárba kerülne. A három és fél tonnás, három és fél méter hosszú bombában közel 200 kilo- grammnyi veszélyes robbanószer van, például uránium. Az amerikai légierő ugyanakkor azt bizonygatja, hogy a gya­korlásra használt fegyverben nincs ben­ne a plutónium-mag, amely a termonuk­leáris robbanást hivatott előidézni. A bombának akkor veszett nyoma, amikor 1958. február 5-én reggel egy tá­madási gyakorlatot végrehajtó B-47-es Bombázó - bombaterében egy Mark 15, Mod 0 jelzésű hidrogénbombával - ösz- szeütközött egy F- 5 8-as vadászgéppel. A vadászgép pilótája sikerrel katapultált a zuhanó repülőből, a B-47-es pedig megrongálódott ugyan, de repülőképes maradt. A sérült géppel - és rajta a bombával - háromszor is megpróbáltak leszállni a közeli Hunter légibázison, ám a bomba hagyományos robbanóanyagainak le­hetséges feírobbanása miatt a légierő ve­zetése inkább engedélyt adott a legény­ségnek, hogy megszabaduljon a veszé­lyes tehertől. A bombát végül - két­ezer méteres magasságból - az Atlanti-óceánba dobták Savannah térségében. A le­génység nem látott robba­nást, amikor a fegyver be­csapódott az óceán hullá­maiba. A gép később siker­rel landolt, a légierő pedig április 16-án visszavonha­tatlanul elveszettnek nyil­vánította a bombát. Az amerikaiak egyik leg­híresebb bombavesztéses esete Spanyolországban történt 1966-ban. Ekkor egy B-52-es bombázó és egy KC-135-ös légi utántöltő gép ütközött össze. A B- 5 2-es bombateréből mind a négy atom­bombát kioldották, közülük kettőben becsapódáskor felrobbant a hagyomá­nyos robbanóanyag, nukleáris robbanás szerencsére nem következett be, de a detonáció radioaktív szennyezéssel bo­rította be a Palomares környéki vidéket. A harmadik bomba épségben csapódott a szárazföldbe - ezt elszállították - míg a negyediket három hónapig keresték a Földközi-tenger habjai között, majd ugyancsak sikerrel emelték ki. Az Egye­sült Államoknak 182 millió dollárjába került a baleset kárainak elhárítása és az érintettek kárpótlása. B Bush engedélyezte a szabad fegyvervásárlást ERŐS FEGYVERLOBBI A rendőrség cserbenbagyásával, lobbiérdekek érvényesítésével vádolta hétfőn John Kerry szenátor George Bush amerikai elnököt, amiért a kisujját sem mozdította a nagy tűzerejű támadófegyverek gyártását és lakossági eladását tiltó tíz éves tilalom meghosszabbításáért. Szeptember 14. A tilalom hétfőn járt le, és szeptember 15.-től kezdve bárki szabadon vásárolhat olyan veszélyes fegyvereket, mint az AK-47-es vagy Űzi márkájú géppisztolyok. A Bili Clinton el­nöksége alatt jóváhagyott törvény 19 nagy tűzerejű katonai támadófegyvert helyezett tilalmi listára, valamint a 10 töl­ténynél többet befogadó tárakat is. Á demokrata párti elnökjelölt felrót­ta, hogy George Bush a szabad fegy­vertartásért lobbizó barátait választotta a nagyhatalmú Országos Lőfegyver Egyesületben (NRA) a rendőrökkel szemben, valamint azokkal az amerikai családokkal szemben, akiknek oltalmat ígért a bűnözéssel szemben. Kerry sze­rint Bush elnök egyfelől a lefaragások­kal csökkenti az utcákon járőröző rend­őrök számát, másfelől lehetővé teszi, hogy a bűnözők vagy terroristák Ame­rikában gond nélkül nagy tűzerejű fegyverekhez jussanak. Á törvény meghosszabbításának a megvitatására a kongresszus a republi­kánus párti törvényhozók ellenállása miatt nem tűzött ki időpontot, ami el­len Bush elnöknek a bírálatok szerint egy árva szava sem volt. Scott McClellan fehér házi szóvivő leszögez­te, hogy az elnök is a tilalom meghosz- szabbítása mellett van, de a kongresz- szus dolga eldönteni, hogy mit tűz na­pirendre és mit nem. Kerry hívei előtt elmondott beszédé­ben bejelentette, hogy tíz évre szóló, 5 milliárd dolláros programot dolgozott ki a bűnözés visszaszorítására. A szená­tor mellett állt Sarah Brady, a fegyver- tartás ellenőrzésének ismert szószólója, a Ronald Reagan elnök elleni 1981-es merényletkísérletben megölt Jim Brady özvegye. A tíz éves fegyverárusítási moratóri­um megszüntetését mindenekelőtt az Országos Lőfegyver Egyesület (NRA) szorgalmazta, amellyel nem érdemes tengelyt akasztani választások előtt. A 4 millió tagot számláló érdekszerveze­tet az amerikai politikai rendszert leíró könyvek a hatékony lobbiszervezet példájaként szokták emlegetni. A fel­mérések szerint a lakosság többsége a tilalom meghosszabbítását szeretné. —i— P----------—--------------------------­1 Ivg\ UTclInio U'mtdűk: Husii a hibás!

Next

/
Thumbnails
Contents