Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-09-10 / 170. szám

2004. SZEPTEMBER 10. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD H Magyar Sziget 2004: “Hatvannégy ” ifjúsága Az idén nyáron immár negyedik éve rendezték meg Kismaros és Verőce között a Magyar Sziget fesztivált. Úgyneve­zett nonprofit rendezvény, vagyis a bevételt arra fordítják, hogy újabb és újabb határon túli magyar fiatalok vehessenek rajta részt. A házigazda Bethlen Farkas, Verőce polgármestere, a Magyar Sziget főszervezője pedig Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye nevű ifjúsági mozgalom vezetője. E mozgalom neve a trianoni békeszerződéssel szétdarabolt Ma­gyarország szellemét őrzi: az akkori országnak hatvannégy vármegyéje volt.- Negyedik éve szervezzük meg Verőcén a Magyar szigetet ifjúsági rendezvényt - mondta Bethlen Farkas. - Nagy-Ma- gyarország összes megyéjét képviselik az ide érkező fiatalok. Magam az összes szabadidőmet a határon túl töltöm. Most éppen Erdélyben, Szolnok-Doboka megyében tizenkét településnek építünk központi magyar iskolát és kulturális köz­pontot, magyar gyerekek részére. Ezzel párhuzamosan Kárpátalján építünk fel két faluban egy-egy magyar óvodát. Euró­pa szerte híres Magyarország a nyári ifjúsági fesztiválokról, mégis ez az egyetlen, ahol kizárólag a magyar nemzettudatot ápoljuk, a magyar, illetve a keresztény kultúrát műveljük.- Mit tudnak a Magyar sziget rendeltetéséről? - kérdeztem egy járókelőt a verőcei utcán- Olyan kulturális rendezvényeken vehetünk részt, amely betölti a lelkünket - felelte a fiatalasszony. Első évben éppen árvíz volt, s a gátakon barátkoztunk össze a hatvannégy vármegyéből érkezett fiúkkal, lányokkal, ahogy ők is beleizzadtak az árvízvédelembe. Toroczkai László a programot ismertette:- Délelőtt előadások voltak, este koncertek. A sok nyári ma­gyarországi ifjúsági fesztiválon vegyes, nemzetközi zenekarok játszanak. Itt kiderült, hogy nekünk a rockmuzsikában is a ma­gyar szöveg és a magyar zenei ritmus a legvonzóbb, legalább is egy-egy középszerű külföldi zenekaréhoz képest. Két dolgot szeretnék elmondani a New York-i magyar fiataloknak. Egyik: idén már Nyugat-Európából is jöttek magyarok s szívesen lát­juk az amerikaiakat is. A költségek jelentős részét álljuk. A má­sik: a jelenlegi magyar kormány fillért sem adott a fenntartá­sunkhoz. (Szabó Csilla, Magyar Rádió) York két elbűvölő komikája, Mautner Mi­mi és Tóth Carol aratott nevetőorkánt és tapsot. De a kacagástól majdnem a szék­ről estünk, amikor a szép Cserey Erzsi mint százéves Majoros néni, az ifjú Ko­vács Sylvia pedig mint ostoba, tipikusan fontoskodó tévériporter szórakoztatták a nézőket. Pláne akkor, mikor a százéves nénike az interjú alatt elszundizott... Egyben végtelen örömmel gratulálunk Sziki Károlynak, a most megjelent Nya­kamon a kötél című, fantasztikusan érde­kes, fotókkal díszített könyvéhez, amely­nek alcíme: „25 év Thália szekerén”. Nem akartam elhinni, hogy saját 50. szü­letésnapja alkalmából élvezheti ezt a le­geslegújabb - írói - sikerét. Életét izgal­mas, változatos színészi és színigazgatói pályafutását írja le honfitársunk, aki per­sze 50 éves korában még nagyon, de na­gyon sok szerep és művészi feladat előtt áll! Intellektuális színész, karakterszínész, politikailag pozitív, magyar haladó érte­lemben aktív állampolgár... de világpol­gár is. Sokat tanultam az Impressziói-ból, társadalmi kritikájából. Univerzális tehet­ségű, reneszánsz ember. Bravissimo! A klasszikus görög színházművészettől örökölt, mindig bevált előadás szervezési elv - előbb a tragikus, majd a katarzist feloldó komikus műfaj - adta a keretet a New York-i Magyar Színház új bemutatójához. Az előadás változatlanul igazolja: még mindig a maga talpán álló társulat, vagyis igazi emigrációs színház él New Yorkban. Javarészt nem - a persze mindig éltető enuőjú - anyaország örök vendégjátékai, közte színészklikkek baknijaival, hanem ma is „hazai”, vagyis New York-i magyar művészi erőkből él. Benne tovább él Cserey Erzsi színművésznő, a társulat atrektomójének, ebben a „pénz kevés és minden hiányzik” helyzetet túlél­tető leleménye: a színházi műfajt mozaikokra bontó, s egyéni módon újjászerkesztett továbbéltetése: a Cserey-stílus. Alább Ágoston Gertrúo, vagy ahogy maga használ­ja a nevét: Gerty Ágoston kritikáját adjuk közre a produkcióról. Gerty Ágoston Gyöngyi, Dubsky Piri és mások költemé­nyei voltak, nem csoda, mert univerzális Már többször ünnepelte a dr. Varga tehetségű Cseres Erzsi, Bontea László és László alapította és évek óta Cserey Erzsi Kovács Sylvia különleges tehetséggel, vezetése alatt sikereket halmozó Magyar Színház huszadik születésnapját: de a jö­vőben is nehéz lesz az augusztus 21-én, a Független Református Egyházban tartott két részes, roppant nagy igényű műsort felülmúlni. Sziki Károly, a kiváló egri színművész és ötletes rendező A láthatat­lan lobogó címmel Wass Albertnek, a ki­váló, nemrég elhunyt erdélyi költőnek és írónak hódolt a gyönyörűen, zászlókkal, díszített színpadon és ő játszotta megha­tóan, megrázóan az „örök emigrációban” Floridában élt tősgyökeres és hosszú éle­te végéig erdélyinek maradt költőt, aki verseiben könyörgött: ’’Adjátok vissza a hegyeinket!” Wass Albert, mint tudjuk, sohasem térhetett vissza imádott szülő­hazájába!... Sziki Károly verseit, prózá­ját, - Wass Albert műveiből - a csodáshan­gú szopránénekesnő Hegyesi Hudik Margit kísérte szebbnél-szebb dalokkal. Az első programrészt betöltő szomorú „magyar emigrációs drámát” a Tóth György színművész előadta költeményei egészítették ki. Sziki Károly a Magyar Erdemkereszttel kitüntetett sokoldalú színész a Láthatatlan lobogó-t igenis lát­hatóvá varázsolta: megszállt erdélyi, örökké magyar terület fölött kellene, hogy lobogjon, örökké! Óriási, lelkes vastapssal reagált a lelkes közönség erre a nagyon is komoly első részre... és ugyanolyan örömmel fogadta a következő, s „Rímkatarzis” címen ösz- szeállított, versekből álló egyveleget, melynek csúcspontján a nemzetközileg is elismert, kiváló Jancsó Zsuzsa romanti­kus mély érzésű versei, Fisch Pál humo­ros poézisa, a kitűnő és híres Péterffy szenvedéllyel, és sármmal szavaltak! A következő, a Vidám Színpad műso­rából való kacagtató, feliilmúlhatatlanul mulatságos, vicces és spicces Bözsike mindent elintéz című szkeccsben New Szüret a Várban Már javában tart, de csak most jön a java - szeptember 15-ig még (vissza) várja a horra szomjas, kult úrájára éhes, mulatni vágyó közönséget a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál, melyet immár 13. alkalommal rendeznek meg Buda­pesten. Idén a Vár illetve Szentendre lett a Mádl Ferenc által fővédnökök szüreti vigalmak helyszíne; a patinás várossal a hét végén „borhajó” teremt összeköttetést. A Várban tíz ország 130 borászata 1300 féle bort kínál azoknak, akik ellátogatnak a vár keleti és nyugati teraszára. A csütörtöktől vasárnapig tartó kiállítás és vásár a hazai termelők és forgalmazók hagy­ományos seregszemléje - az érdek­lődők megismerhetik a magyar borászat kiemelkedő szereplőit, kós­tolhatják boraikat, és csemegézhetnek számos zenei program, valamint a különleges produkciók (például bor- és pezsgőlovag avatás) közül. A Fesztivál Programházban a magyar borászok mutatkoznak be, miközben egy-egy terméküket kóstoltatják. Péntek este a Magyar Sajtklub taga- vatóján, szombaton Törley Pezs­gőrend avatásán vehetnek részt a láto­gatók. A Magyar Nemzeti Galériában szeptember 1-jétől már látogatható a Tokaj kiállítás. A rendezvényt a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. Rendezi. A szeptember 15-ig nyitva tartó kiállítás a témában nagyobb anyaggal rendelkező magán- és köz- gyűjteményekből válogat. Magyar emigrációs dráma KATARZISELMÉNY Cserey l .rzsi: Majoros néniként százéves ^---3.............................. Szilé károly^eténlclvc, Wass /Miiért niegiJézéa^^ ]

Next

/
Thumbnails
Contents