Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-09-10 / 170. szám
2004. SZEPTEMBER 10. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ —A HÍD 3 A felkelők ellenőrzik Közép-Irakot BEISMERT TERÜLET Az amerikai védelmi minisztérium vezető tisztségviselői elismerték, bogy a felkelők ellenőrzik Közép-Irak nagy kiterjedésű területeit. Azt sem lebet tudni, hogy a biztonsági erők és iraki szövetségeseik mikor tudják visszafoglalni ezeket a térségeket. Szeptember 6. A The New York Times szerdai beszámolója szerint a súlyos biztonsági problémák még a januárra tervezett választások megtartását is veszélybe sodorhatják Irakban. A lázadók fellegváraiként Ramádit, Fallúdzsát, Baakúbát és Szamarrát nevezte meg az újság. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke egy Washingtonban tartott sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy a felkelők elleni harc sikere az iraki katonák kiképzésének állapotától függ. Az amerikai elképzelések szerint a hadműveletek a helyi hadsereg illetékességi körébe tartoznának. Myers hangsúlyozta: az iraki fegyveres erők pillanatnyilag nincsenek abban a helyzetben, hogy a szóban forgó területek feletti ellenőrzést 2004 végéig viszszaszerezzék, később pedig megtartsák. Aggodalomra ad okot, hogy bizonyos szunnita térségekben januárig nem lehet megteremteni a választások megtartásához szükséges közbiztonságot, a szavazás elhalasztása viszont feldühítené a síita lakosságot - emelte ki a The New York Times. Az Egyesült Államok és az iraki átmeneti kormány stratégiai koncepciót akar kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan hódíthatják vissza ezeket a városokat a lázadóktól. Irak véres szétesésétől tart az egyik legnagyobb londoni stratégiai kutatóintézett. A Királyi Külügyi Intézet (RIIA) szeptember elején nyilvánosságra hozott adatok szerint Irak felekezeti és etnikai határok mentén történő szétesése a legvalószínűbb jövőkép. A stratégiai kutatóközpont elemzői szerint valószínű, hogy a többségi síiták nem lesznek hajlandóak ismét alávetett szerepet játszani, ahogy az is, hogy a kurdok sem szívesen adnák fel az amerikai-brit védelem alatt a kilencvenes években kiépített autonómiájukat. Az Irakot Húszéin alatt uraló szunniták viszont sem a síita dominanciát, sem a kurd autonómiát nem fogadják el. ' A kutatóintézet szerint tehát Irak valószínűleg három részre, a kurd északra, a szunnita középre és a síita délre eshet szét. És mivel a nagyvárosok kevert la- kosságúak, a szétválás valószínűleg erőszakos és véres lesz. Tengerbe zuhant az izraeli kémműhold Szeptember 6. Sikertelenül zárult az Ofek 6 kémműhold pályára állítása Izraelben. A fellövés után a hordozórakéta még jól üzemelt, az utolsó fázisban azonban valami elromlott, és a kémműhold a tengerbe zuhant. A közel-keleti ellenségek, elsősorban Irán megfigyelésére szánt Ofek 6-os műholdat szállító rakéta rendben indult, a kétfázisú hordozórakéta rendben üzemelt. A pályára állítás harmadik fázisába - amit már a műhold saját hajtóművével oldott volna meg - hiba csúszott, a műhold a pályájáról letérve Asdod kikötőváros közelében a Földközi-tengerbe zuhant - jelentetne a BBC. A baleset nem okozott személyi sérüléseket. Az Ofek 6-os az izraeli katonai elemzők szerint a világ egyik legfejlettebb kémrendszerének számít. Egyelőre nem tudni, milyen meghibásodás okozta vesztét. Izrael számos kémműholdat üzemeltet, az utóbbi időben azonban megritkult a számuk. Az Ofek 3 működési ideje 2001-ben véget ért, a pódására fellőtt Ofek 4 szintén a tengerbe zuhant. II Megbüntették Schrödert a Saar-vidéki választók ROSSZ MEGSZORÍTÁS Hétből bat tartományi választást bukott el Schröder szociáldemokrata pártja a kancellár megszorító csomagjának meghirdetése óta. A szociáldemokraták szavazóik egyharmadát vesztették el az egykor fellegvárnak számító Saar-vidéken. A bányavidéken megerősödött a szélsőjobboldal. Szeptember 6. Megalázó vereséget szenvedett Schröder kancellár Szociáldemokrata Pártja a Saar-vidéki tartományi választásokon, jelentette a BBC. A kereszténydemokraták, megismételve öt évvel ezelőtti sikerüket, ismét abszolút többséget szereztek' az 1999-ig szociáldemokrata fellegvárnak számító bányavidéken. A vereségnél is megrázóbb annak mértéke. A szociáldemokraták támogatóik egyharmadát elvesztve mindössze 30,8 százalékos eredményt értek el az amúgy alacsony részvétel - 5 5 százalék az öt évvel ezelőtti 69 százalékhoz képest - zajló választásokon. A szociáldemokraták szavazói jellemzően nem a kereszténydemokratákhoz pártoltak át - a CDU 47 százalékos eredménye mindössze kétszázalékos javulás az előző választásokhoz képest. A szavazók többsége a kis pártokhoz pártolt át, így a zöldek és a liberális szabaddemokraták is gond nélkül jutottak a tartományi képviselőházba. Ahova kis híján a szélső- jobboldali Nemzeti Demokrata Párt is bejutott. A neonácik fennállásuk egyik legjobb eredményét elérve a szavazatok 4,2 százalékát szerezték meg. A választási vereségért a BBC politikai elemzői szerint egyértelműen Schröder gazdaságpolitikája tehető felelőssé. A megszorítások 2003-as bejelentése óta tartott hét tartományi választásból hat a szociáldemokraták súlyos vereségével zárult, és ugyancsak vereség vár a baloldalra az egykori Kelet-Németországban a közeljövőben megrendezendő két választáson, Brandenburgban és Szászországban. Nem véletlen, hogy Angela Merkel, a-CDU vezetője - aki feltehetőleg Schröder kihívója lesz a 2006-os választásokon - “zseniálisnak” nevezte a Saar-vidéki eredményeket. A pillanatnyi trendek alapján - a szociáldemokraták történelmük legsúlyosabb vereségét szenvedték el a júniusi európai parlamenti választásokon - biztosra vehető a kormány bukása. tője megtagadta annak a közigazgatási reformcsomagnak az aláírását, amelyet közel egy hónappal korábban a palesztin törvényhozó tanács (az autonóm területek parlamentje) nyújtott be. A találkozó után Ahmed Koréi állítólag kijelentette, hogy “lemond, de ezúttal véglegesen”. “Visszatérésről szó sem lehet” - tette hozzá. VÁD ALÁ HELYEZTEK EGY BRIT KATONÁT GYILKOSSÁGÉRT IRAKBAN Vád alá helyezték Londonban a brit hadsereg egyik katonáját, aki a gyanú szerint iraki szolgálata idején megölt egy polgári személyt az arab országban - közöltem londoni rendőrség. A huszonegy éves Kevin Williamst egy londoni rendőrségi épületben tartják fogva, s a tervek szerint még kedden megjelenik a bíróság előtt. A fiatalembernek, aki a második királyi harckocsizó ezred tagjaként szolgált Irakban, a gyanú szerint köze volt Hasszán Szaíd halálához. Az iraki férfi az arab ország déli részén fekvő Bászra közelében, Ad-Dair településen lett gyilkosság áldozata tavaly augusztusban. Könyvet írt a halálra ítélt TERRORISTA A 2003. szeptemberében több társával együtt halálra ítélt Szartiudra imámon még nem hajtották végre a halálos ítéletet, ezért az időt kihasználva a siralomházban megírta önéletrajzát. A korlátozott példányszámban kiadott könyvből kiderül, miért tartja jogosnak a 202 ember halálát okozó báli merényletet. Könyvének címe: Terroristákkal harcolok. “Nagyon fontos és jelentőség- teljes volt számomra, hogy végig az iszlám törvényeknek megfelelően írhattam a könyvet, papírt és tintát használtam, amit nem a börtönőröktől, hanem iszlám hívő védőügyvédemtől kértem” - idézi az Indo Pos Szamudrát. Blair Átalakítja A KORMÁNYÁT Lemondott a brit munka- és nyugdíjügyi miniszter - jelentették be Londonban. Andrew Smith váratlan távozása a Tony Blair miniszterelnök és Gordon Brown pénzügy- miniszter közötti feszültség újbóli kiéleződéséről szóló találgatásoknak adott tápot, mert a lemondott miniszter Brown szövetségesének számított. Tony Blair sajtóértekezletén bejelentette, hogy a hét végéig átalakítja kormányát. Megkezdődött a választási kampány Afganisztánban Megkezdte egy hónapi kampányát kedden az afganisztáni elnökválasztás 18 államfőjelöltje, köztük egy nő. Az október 9-re kiírt közvetlen választás legfőbb esélyese kétségkívül az Egyesült Államok által támogatott ideiglenes elnök, Hamid Karzai. Karzai legfőbb vetélytársainak Junisz Kanuni volt oktatási minisztert, az Afganisztáni Nemzeti Mozgalom jelöltjét, illetve az üzbég Abdul Rasid Dosztum tábornokot, az egyik legnagyobb hatalmú afganisztáni hadurat tartják. Az ENSZ adatai szerint eddig több mint 10,5 millió szavazásra jogosult afgánt vettek jegyzékbe, 41,3 százalékuk nő. Szerkesztette: Czika Tihamér j Schroder: nem hisz a szemének
