Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-02 / 160. szám

4 MAGYAR SZÓ-A HÍD _____________AMERIKA HÍREI_________________________________________ 2004. JÚLIUS 2. Működik Bush kampánystratégiája JÓL DOBÁLT SARAK Behozta kihívójával szembeni hátrányát George W. Bush. Az amerikai elnök megítélése ugyan továbbra is mélyponton van, a gazdaság helyzetének javulása lendített kampányán. Az elnöki stáb jó stratégiát választott, egyelőre a repub­likánusok alakítják a Kényről kialakult képet is. A demokrata jeMtet köpönyegfor- gatőnak tartja a közvélemény. Bush futni hagyta a terroristákat? Június 30. Elszúrta a terrorellenes háborút Bush kormánya - vádasko­dik egy frissen megjelent könyv az Egyesült Államokban. Az elnökvá­lasztási évben nem ritka, hogy ha­sonló kiadványok születnek, elég Michael Moore dokumentumfilm­ként eladott félfikciós Farenheit 911 című pamfletjére gondolni, a Biro­dalmi hübrisz: Miért veszíti el a Nyugat a terror elleni háborút című könyvet azonban állítólag egy aktív CIÁ-ügynök jegyzi. A beosztása miatt a nevét nem vállaló, a könyvet Anonymusként jegyző szerző szerint Bush és kormá­nya vakvágányra terelte a terrorelle­nes erőfeszítéseket az iraki háború "oktalan és erőltetett" megindításá­val. Anonymus szerint Bushék első hibája a késlekedés volt, ami a szep­tember 11 -i terrortámadásokat kö­vette. "A tálibokkal és az al-Kaidával, azaz egy az afgán városokat ellen­őrizni próbáló vidéki felkelőcsoport­tal és eg}7 húsz éve működő felkelő­csoporttal álltunk szemben. Ha tá­madni akartunk, 11-én, 12-én de leg­később 13-án támadnunk kellett vol­na, mert így mire október 7-én oda­értünk, az ott már nem is ott volt" - nyilatkozta az ABC késő esti riport­műsorában. A szerző félhomályban ült, hangját elváltoztatták. Anonymus szerint az iraki háború nem várt "karácsonyi ajándék" volt Oszama bin Ladennek, mert az amúgy veszélytelen ország a szélső­séges iszlamista mudzsahedek "mág­nesévé" vált. Állítása szerint Irak nem jelentett közvetlen veszélyt az amerikai nemzetbiztonságra, az elle­ne indított háború pedig alapvetően ártott a terror elleni harcnak. Véleménye szerint az al-Kaida újabb, a szeptember 11-inéi is vére­sebb merényleteket hajthat végre amerikai földön. Ennek megelőzésé­hez szerinte feltétlenül szükség len­ne az amerikai titkosszolgálati veze­tők leváltására. A szerző szerint amúgy is a terrortámadásokat köve­tő egyik legsúlyosabb hiba volt, hogy a kémszolgálatok vezetőit nem mozdították el. Megállapításaival a legmesszemenőbbig egyetért Dili Nelson demokrata szenátor, a szená­tus fegyveres erőkkel foglalkozó és külpolitikai bizottságainak tagja. "Ha a terror új korszakára készü­lünk, feltételeznünk kell egy újabb támadást" - nyilatkozta a CNN-nek. Június 30. Hiába esett a legalacso­nyabb szintre George W. Bush elfo­gadottsági indexe, demokrata kihívója, John E Kerry (képünkön) továbbra sem tudott előnyt szerezni az elnök­kel szemben. A New York Times és a CBS legfrissebb közvélemény-ku­tatása szerint statisztikai döntetlenre áll az elnökjelöltek harca. Az adatokból annak ellenére is Bush stábja olvashat ki kedvezőbb eredményeket, hogy az elnök általá­nos megítélése negyvenkét százalék­ra esett vissza, azaz a többség szerint rosszul végzi a munkáját. Minden hibája ellenére is növekszik a nép­szerűsége, a májusban mért 41 szá­zalékhoz képest júniusban 45 száza­lék választotta volna Busht. Mind­eközben Kerry 49 százalékról 44 százalékra esett vissza. A hiba a demokraták kampányában le­het. Bár Kerry már a választási év korai szakaszában intenzív reklámkampányba kezdett, az amerikai választók több mint egyharmadának nincs kialakult vélemé­nye a demokraták jelöltjéről. A véle­ményt alkotók többsége pedig inkább ne­gatívan ítéli meg a kihívót. A választók relatív többsége - 45 százaléka - Bushról is rossz véleménnyel van, viszont Kerry 29 százalékával szemben 39 százaléknyi­an vélekednek pozitívan az elnökről. Bush megítélésén a gazdaság fellendü­lése javított a legnagyobbat. A választók ironikus reakciójaként a fellendüléssel a gazdaság meg is szűnt a választások leg­fontosabb témája lenni. A szavazókat is­mét Irak kérdése érdekli a legjobban. Ez nem jó hír Bush kampánya számára, a jú­niusban - igaz még a hétfői hatalomát­adás előtt - készített felmérés szerint mélyponton van Bush iraki politikájának a megítélése. A megkérdezettek alig több, mint egyharmada gondolja helyes­nek az amerikai csapatok iraki állomásoz- tatását, a választók negyven százaléka a csapatok mihamarabbi visszahívását tá­mogatja. Ezt leszámítva Bush kampánytaktiká­ja beválni látszik. Miközben a demokra­táknak nem sikerült megfogni a választó­kat, a republikánus kampányguruk siker­rel alakították ki Kényről a megbízhatat­lan politikus képét. A felmérésben meg­kérdezettek alig 39 százaléka gondolja Kényről, hogy kitart álláspontja mellett. Busbnál ez az arány 81 százalék, igaz, harmaduk szerint ez inkább makacsság, semmint pozitív tulajdonság. A megkérdezet­tek 71 százaléka szerint Kerry hajlamosabb meghallgatni a véleményeket. Bushról csak 54 százalék gondolja ezt. Bush számára azonban az lehet a legbiztatóbb, hogy a két legfontosabb kérdésben, a nemzetbiztonság és a gazdaság- szempontjából erősen pozitív a megítélése. A megkérdezet­tek 53 százaléka szerint Bush intézkedéseinek köszönhetően javult az amerikai nemzetbiz­tonság, 58 százalék szerint pe­dig jól áll a gazdaság. Március­ban még ugyanannyian, 49 százaléknyi­an tartották rossznak a gazdasági helyze­tet, ahányan jónak. Vész behívások az amerikai hadseregnél Június 30. A hosszúra nyúló afga­nisztáni és iraki küldetés miatt az amerikai hadsereg egy évtized óta el­ső alkalommal arra kényszerül, hogy több ezer egykori katonát hívjon vis­sza katonai szolgálatra. Katonai tiszt­viselők közölték, hogy júliustól 5600 nemrégiben leszerelt katonát, akit katonai rendészi, mérnöki, hadtáp, egészségügyi és szállítási feladatokra képeztek ki, osztanak majd be a Nemzeti Gárda és a tartalékosok ala­kulataihoz. Sokan közülük az év vé­géig már Irakba kerülhetnek. A most berendelt katonák a különleges, "egyéni készenléti tartalékosok" köré­hez tartoznak, akik nem vesznek részt rendszeresen kiképzésen, nem kapnak tartalékosi ellátmányt, de mi­vel nem teljesítették maradéktalanul a szerződésükben vállaltakat, keve­sebb mint nyolc évet szolgáltak, szükséghelyzetben behívhatok. A be­hívások csak a szárazföldi erőket érintik, a haditengerészetet és a légi­erőket nem. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐ: 157 East 72nd Street, New York NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Impotencia * Húgyúti fertőzések * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő * Nemi betegségek * Vasectomy 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magy ar Szó-t. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat, akik az Egyesült Államokba jönnek. Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és Polgári magánjogi Általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 25 West 43rd Street Suite 912 New York, NY. 10036 Tel: 212-398-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel!

Next

/
Thumbnails
Contents