Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-02 / 160. szám
4 MAGYAR SZÓ-A HÍD _____________AMERIKA HÍREI_________________________________________ 2004. JÚLIUS 2. Működik Bush kampánystratégiája JÓL DOBÁLT SARAK Behozta kihívójával szembeni hátrányát George W. Bush. Az amerikai elnök megítélése ugyan továbbra is mélyponton van, a gazdaság helyzetének javulása lendített kampányán. Az elnöki stáb jó stratégiát választott, egyelőre a republikánusok alakítják a Kényről kialakult képet is. A demokrata jeMtet köpönyegfor- gatőnak tartja a közvélemény. Bush futni hagyta a terroristákat? Június 30. Elszúrta a terrorellenes háborút Bush kormánya - vádaskodik egy frissen megjelent könyv az Egyesült Államokban. Az elnökválasztási évben nem ritka, hogy hasonló kiadványok születnek, elég Michael Moore dokumentumfilmként eladott félfikciós Farenheit 911 című pamfletjére gondolni, a Birodalmi hübrisz: Miért veszíti el a Nyugat a terror elleni háborút című könyvet azonban állítólag egy aktív CIÁ-ügynök jegyzi. A beosztása miatt a nevét nem vállaló, a könyvet Anonymusként jegyző szerző szerint Bush és kormánya vakvágányra terelte a terrorellenes erőfeszítéseket az iraki háború "oktalan és erőltetett" megindításával. Anonymus szerint Bushék első hibája a késlekedés volt, ami a szeptember 11 -i terrortámadásokat követte. "A tálibokkal és az al-Kaidával, azaz egy az afgán városokat ellenőrizni próbáló vidéki felkelőcsoporttal és eg}7 húsz éve működő felkelőcsoporttal álltunk szemben. Ha támadni akartunk, 11-én, 12-én de legkésőbb 13-án támadnunk kellett volna, mert így mire október 7-én odaértünk, az ott már nem is ott volt" - nyilatkozta az ABC késő esti riportműsorában. A szerző félhomályban ült, hangját elváltoztatták. Anonymus szerint az iraki háború nem várt "karácsonyi ajándék" volt Oszama bin Ladennek, mert az amúgy veszélytelen ország a szélsőséges iszlamista mudzsahedek "mágnesévé" vált. Állítása szerint Irak nem jelentett közvetlen veszélyt az amerikai nemzetbiztonságra, az ellene indított háború pedig alapvetően ártott a terror elleni harcnak. Véleménye szerint az al-Kaida újabb, a szeptember 11-inéi is véresebb merényleteket hajthat végre amerikai földön. Ennek megelőzéséhez szerinte feltétlenül szükség lenne az amerikai titkosszolgálati vezetők leváltására. A szerző szerint amúgy is a terrortámadásokat követő egyik legsúlyosabb hiba volt, hogy a kémszolgálatok vezetőit nem mozdították el. Megállapításaival a legmesszemenőbbig egyetért Dili Nelson demokrata szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó és külpolitikai bizottságainak tagja. "Ha a terror új korszakára készülünk, feltételeznünk kell egy újabb támadást" - nyilatkozta a CNN-nek. Június 30. Hiába esett a legalacsonyabb szintre George W. Bush elfogadottsági indexe, demokrata kihívója, John E Kerry (képünkön) továbbra sem tudott előnyt szerezni az elnökkel szemben. A New York Times és a CBS legfrissebb közvélemény-kutatása szerint statisztikai döntetlenre áll az elnökjelöltek harca. Az adatokból annak ellenére is Bush stábja olvashat ki kedvezőbb eredményeket, hogy az elnök általános megítélése negyvenkét százalékra esett vissza, azaz a többség szerint rosszul végzi a munkáját. Minden hibája ellenére is növekszik a népszerűsége, a májusban mért 41 százalékhoz képest júniusban 45 százalék választotta volna Busht. Mindeközben Kerry 49 százalékról 44 százalékra esett vissza. A hiba a demokraták kampányában lehet. Bár Kerry már a választási év korai szakaszában intenzív reklámkampányba kezdett, az amerikai választók több mint egyharmadának nincs kialakult véleménye a demokraták jelöltjéről. A véleményt alkotók többsége pedig inkább negatívan ítéli meg a kihívót. A választók relatív többsége - 45 százaléka - Bushról is rossz véleménnyel van, viszont Kerry 29 százalékával szemben 39 százaléknyian vélekednek pozitívan az elnökről. Bush megítélésén a gazdaság fellendülése javított a legnagyobbat. A választók ironikus reakciójaként a fellendüléssel a gazdaság meg is szűnt a választások legfontosabb témája lenni. A szavazókat ismét Irak kérdése érdekli a legjobban. Ez nem jó hír Bush kampánya számára, a júniusban - igaz még a hétfői hatalomátadás előtt - készített felmérés szerint mélyponton van Bush iraki politikájának a megítélése. A megkérdezettek alig több, mint egyharmada gondolja helyesnek az amerikai csapatok iraki állomásoz- tatását, a választók negyven százaléka a csapatok mihamarabbi visszahívását támogatja. Ezt leszámítva Bush kampánytaktikája beválni látszik. Miközben a demokratáknak nem sikerült megfogni a választókat, a republikánus kampányguruk sikerrel alakították ki Kényről a megbízhatatlan politikus képét. A felmérésben megkérdezettek alig 39 százaléka gondolja Kényről, hogy kitart álláspontja mellett. Busbnál ez az arány 81 százalék, igaz, harmaduk szerint ez inkább makacsság, semmint pozitív tulajdonság. A megkérdezettek 71 százaléka szerint Kerry hajlamosabb meghallgatni a véleményeket. Bushról csak 54 százalék gondolja ezt. Bush számára azonban az lehet a legbiztatóbb, hogy a két legfontosabb kérdésben, a nemzetbiztonság és a gazdaság- szempontjából erősen pozitív a megítélése. A megkérdezettek 53 százaléka szerint Bush intézkedéseinek köszönhetően javult az amerikai nemzetbiztonság, 58 százalék szerint pedig jól áll a gazdaság. Márciusban még ugyanannyian, 49 százaléknyian tartották rossznak a gazdasági helyzetet, ahányan jónak. Vész behívások az amerikai hadseregnél Június 30. A hosszúra nyúló afganisztáni és iraki küldetés miatt az amerikai hadsereg egy évtized óta első alkalommal arra kényszerül, hogy több ezer egykori katonát hívjon vissza katonai szolgálatra. Katonai tisztviselők közölték, hogy júliustól 5600 nemrégiben leszerelt katonát, akit katonai rendészi, mérnöki, hadtáp, egészségügyi és szállítási feladatokra képeztek ki, osztanak majd be a Nemzeti Gárda és a tartalékosok alakulataihoz. Sokan közülük az év végéig már Irakba kerülhetnek. A most berendelt katonák a különleges, "egyéni készenléti tartalékosok" köréhez tartoznak, akik nem vesznek részt rendszeresen kiképzésen, nem kapnak tartalékosi ellátmányt, de mivel nem teljesítették maradéktalanul a szerződésükben vállaltakat, kevesebb mint nyolc évet szolgáltak, szükséghelyzetben behívhatok. A behívások csak a szárazföldi erőket érintik, a haditengerészetet és a légierőket nem. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐ: 157 East 72nd Street, New York NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Impotencia * Húgyúti fertőzések * Vese és hólyagdaganatok * Vesekő * Nemi betegségek * Vasectomy 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magy ar Szó-t. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat, akik az Egyesült Államokba jönnek. Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és Polgári magánjogi Általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 25 West 43rd Street Suite 912 New York, NY. 10036 Tel: 212-398-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel!