Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-27 / 168. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD Sorozat 2004. AUGUSZTUS 27. Ronald Reagan második terminusának külpolitikája Reagan’s second term - foreign policy •Watergate affair It was the worst political scandal in U.S. history. It led to the resignation of President Richard Nixon, since he was implicated in the scandal. Watergate affair referred to the break-in and electronic bugging to the Democratic National Committee (DNC) headquarters in the Watergate apartment and office building complex in Washington, D.C. in 1972. The term was also applied to several related scandals. More than thirty of the Nixon administration officials, campaign officials, and financial contributors pleaded guilty or were found guilty of breaking the law. During the impeachment, President Nixon vowed at various times that he had not known anything about the Watergate break-in, but a tape, recorded in Nixons office, proved that he had known everything about it. To avoid his imprisonment, he resigned from presidency in 1974. As a result of the scandal, Americans became deeply disappointed in their government. istration officials. At the center of the affair was a Marine-Lieutenant- Colonel, Oliver North, who was charged with using profits gained from covert arms selling to Iran to subsidize the Contra fighting rebels in Nicaragua. Laundering the money through international drug cartels Congress had explicitly prohibited such aid. It is unclear - even today - whether the president had known about the actions his subordinates had taken. Partly because the country did not want another Watergate affair, and since there were no decisive documents or evidence that Reagan was involved, there were no serious consequences concerning the president. But as a result of the scandal many administration officials were fired and for a long time Reagan’s popularity was compromised. On the other hand, for the luck of the Reagan administration, the nation began to turn its attention to other foreign policy issues, such as the progress in the Soviet-U.S. relations. “Mi csak egy nemzetet akartunk megváltoztatni, de ehelyett az egész világot változtattuk meg. ” Ronald Reagan Búcsúbeszéde a nemzethez, 1989. január 11. “Reagan paradoxonját” legjobban a Szovjetunióhoz viszonyuló külpolitikájával lehet bemutatni, összehasonlítva azt első és második elnöki terminusában. A “fegyverkezési harci” attitűddel és Reagan bizalmatlanságával a Szovjetunió felé első elnöki éveiben, második terminusáben leginkább arra törekedett, hogy a két nagyhatalom közötti kapcsolatot jó irányba fejlessze, és a fegyvercsökkentésre, illetve az emberi jogokra találjon megoldást. Az út azonban a “napfény felé” tüskés ösvény volt. Egy ilyen tüske volt az 1986-os Irán- Kontra Botrány, amelynek nyomai homályos eredetű Bejrúti riportokhoz vezetett, amelyben azzal vádolták Amerikát, hogy titkos és illegális fegyvereket adott el Iránnak, annak érdekében, hogy szabadon engedjék az amerikai túszokat, akiket Lebanon-ban tartottak fogva. Ahogy a hónapok teltek a történet egy bonyolult titkos szálak sorozatából álló szövedéket alkotott, amelyet a Csonka Judit Éva 2003-ban diplomázott angol és amerikaniszdka szakon a Szegedi Tudományegyetemen. Diplomamunkáját Ronald Reagen elnöksége és az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája az 1980-as években címmel írta. Már előzetesen tartott előadásokat John F. Kennedy politikai életéről, az amerikai kormányról, választásokról, és a First lady szerepéről az amerikai politikai életben. Több publikációja megjelent Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának tanulója és Washingtonban a CHARC-ban tevékenykedik. Ronald Reagen halálának alkalmából most sorozatban közöljük diplomamunkáját angol-magyar tükörfordításban. "We meant to change a nation, and instead we changed a world." Ronald Reagan, Farewell address to the nation, January 11, 1989 kormány hivatalnokai hajtottak végre. Az ügy középpontjáben Oliver North, tengerészeti hadnagy állt, akit azzal vádoltak, hogy a titkos fegyvereladásból szerzett nyereséget arra használta fel, hogy segítse a Kontra felkeléseket Nicaraguában. A nemzetközi csatornákon történő pénzmosást a Kongresszus világosan megtiltotta. Még ma is bizonyí- tatlan, hogy vajon az elnök tudott e arról, hogy beosztottjai milyen ténykedésben vettek részt. Ennek oka az is, hogy az ország nem akart még egy Watergate ügyet*, és mivel nem voít döntő dokumentumok és bizonyítékok arra nézve, hogy Reagan részt vett volna benne, az ügynek nem voltak komoly következményei. Azonban a botrány eredményeképpen számos kormányhivatalnokot elbocsátottak és egy relatív hosszú időre veszélyeztetve volt. Másrészről, a Reagan adminisztráció szerencséjére, a nemzet a külpolitika iránt kezdett el érdeklődni, legfőképpen a szovjet és amerikai kapcsolatok fejlődésére. The "paradox of Reagan" can best be represented in his foreign policy towards the Soviet Union, comparing his first and second term. In contrast to the "arms race attitude" and Reagan’s mistrust of the Soviet leaders in his first term, his second term was mainly determined by the intention to improve the relationship between the two superpowers by finding solutions on arms reduction and human rights issues. But the way to the "sunlight" was a thorny path. One such thorn was the Iran-Contra Scandal of 1986, which was traced back to reports from an obscure publication in Beirut, in which the United States was charged with secret and illegal arms selling to Iran in the hope to release the American hostages held captive in Lebanon. As months passed, the story turned out to be a complicated series of secret operations, carried out by adminPresident with Caspar Weinberger, George Shultz, Ed Meese, and Don Regan discussing the President's remarks on the Iran-Contra affair, oval office WXMl ..nun & W 1! W Jár "'I'M President Reagan receives the lower Commission Reporfin the Cabinet Room || with John l ower and Edmund Muskic. 1
