Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-08-27 / 168. szám

16 MAGYAR SZÓ-A HÍD EGÉSZSÉG 2003. AUGUSZTUS 27. Amit a fehérjékről tudni érdemes A fehérjék szervezetünk egyik alapvető ösz- szetevői, ugyanakkor fontos tápanyagaink is. Olyan nagy molekulatömegú vegyüle- tek, melyeket aminosavak építenek fii - mintegy 20 különböző aminosav képezi alapvázukat. A bennünk végbemenő anyagcsere-folyamatok során a fehérjék fo­kozatosan átalakulnak lebomlottak, pótlá­sukról a mindennapi bevitt táplálékkal gondoskodhatunk A fehérjéket két nagy csoportba oszthatjuk: álla­ti és növényi fehérjére. Állati fehérje nagy mennyiségben található a különböző húsokban és húskészítményekben (szárnyasok, sertés, marha, hal, belsőségek, máj, szalonna, valamint az ebből készült élelmiszerek), a tejben és a tej­termékekben (tehén-, kecske-, juhtej, az író, tej­por, kefir, joghurt, túró, sajtok, tejszín, valamint az összes olyan élelmiszer, mely ezekből készül), valamint a tojásban. Magas növényi fehérjetar­talmú alapanyagaink a száraz hüvelyesek (szá­razbab, lencse, sárgaborsó, zöldborsó, valamint minden olyan élelmiszer, ami ezekből készül), és a különböző gabonafélék (búza, kukorica, rozs, árpa, zab, rizs, valamint az ezekből készült lisz­tek, gabonapelyhek, kenyerek, péksütemények, köretek stb.) Egyes betegségek esetén a szokvá­nyos napi fehérjemennyiséget meg kell növelni vagy le kell csökkenteni. Ilyen esetekben mindig a dietetikus vagy az orvos tesz javaslatot a napi fehérje mennyiségére. Ez a betegség kimenetel­ét, mielőbbi gyógyulását segíti elő. • Fehérjegazdag étrend A diéta roboráló jellegű, elősegíti a különböző sebgyógyulásokat, segíti a szervezet regeneráló­dását, műtét utáni állapotok gyógyulását gyor­sítja, lassítja a szervezet leépítő folyamatait. Elégtelen fehérjeellátottság esetén, anorexia, táplálkozási hiányok vagy kóros alultápláltság esetén mindenképpen javasolható. Ha a hagyo­mányos módon nem tudunk elég fehérjét bizto­sítani, akkor fehérjében gazdag tápszerekkel pó­toljuk a hiányzó mennyiséget. • Fehérjeszegény étrend A fehérjeszegény étrend esetében mind a növé­nyi, mind az állati eredetű fehérje megszorításá­ra szükség van. Ugyanakkor ez a diéta nem je­lent energiaszegénységet, mert a hiányzó fehér­je energiamennyiségét más alapanyag meg­emelt mennyiségével pótoljuk. Energia hiányá­ban a szervezet a saját fehérjéit kezdi el lebonta­ni. Különböző vesebetegségekben, májbetegsé­gekben, táplálkozási allergiás betegségekben, köszvény- és veleszületett anyagcsere-betegsé­gekben alkalmazzuk ezt a diétát. .Alacsony fe­hérjetartalmú diétás élelmiszerekkel és külön­böző tápszerekkel állítható össze a diéta. Mindenképpen egyénre szabott étrendet kell ki­alakítani, melyhez segítséget nyújt a diagnoszti­záló orvos és a dietetikus. A férfiak néha vállrándítással intézik el párjuk fejfájós panaszait. Nos, nem cé­lunk a párkapcsolatok problémáit a hor­monokra hivatkozva szőnyeg alá söpörni, és nem állítjuk, hogy az nem játszhat köz­re. Ebben az esetben többnyire kettőn áll a vásár. Most csupán a bizonyíthatóan hormonális eredetű panaszoknak szentel­jük figyelmünket. A nőket a migrénes vagy migrénszerű fejfájásra hajlamosítja a nemi hormonok szintjének havi ciklussal párhuzamosan történő változása. Az ösztrogén hormon vérszintjének - menstruáció előtti - leesé­se kifejezetten a fejfájás kiváltó faktorai közé tartozik. A statisztikák világosan megmutatják, hogy a kamaszkor előtt a lányok csak annyira fejfájósak, mint a fiúk. Első menstruációjuk beköszöntővel azonban - márpedig ez normál esetben még ma sem jelenti a rendszeres nemi élet elkezdését, és az ezzel esetlegesen beköszöntő szexu­ális problémák jelentkezését - mintegy háromszor annyit kezd fájni a fejük, mint fiú kortársaiknak. A változókor után eny­hülnek a panaszok, ekkor már "csak" két­szer annyit kínozza a nőket a fejfájás, mint a férfiakat. A hormonszint-változás természetesen nem az egyetlen oka a migrénnek. Gene­tikai okok, egyéni érzékenység, az idegi hírvivő molekulák anyagcseréjének kü­lönbségei, az agytörzsben azonosított centrumok működései, esedeges érfejlő­dési rendellenességek határozzák meg az egyéni hajlamot. Nem mellékes a min­dennapi feszültségek kezelése, a fáradt­ság, álmatlanság sem. Ezek természete­sen - hormonoktól függetlenül is - hozzá­járulhatnak a fejfájáshoz. A migrénes nők 14 %-ánál a rohamok bizonyítottan a ciklushoz kötődnek. Ezek általában nem járnak bevezető tünetekkel, azaz aura nélkül köszöntenek be. Jellegzetes tünetei: lüktető, nyomó, átható, közepes-erős fejfájás. A fájdalom általában a fej egyik oldalán jelentkezik, ritkábban váltakozó, és 4-72 órán keresz­tül érezhető. A fejfájást rosszullét, émely­gés, hányinger, hasmenés, erős vizelési inger, fokozott zaj-, szag- és fényérzé­kenység kíséri. A nehéz napok közeledtével - ponto­sabban rendszerint mintegy két nappal előtte -jelentkezik a jellegzetes nyomás a fejben, és legkésőbb két nappal utána szű­nik meg. Kezelése nem különbözik a normál migrénétől. Enyhe és közepesen erős migrénes fejfájásra a recept nélkül besze­rezhető szerek adhatnak enyhülést, ame­lyek közül egyet, a leghatékonyabbat cél­szerű kiválasztani: acetylsalicylsav, parac­etamol, ibuprofen vagy diclofenac. A menstruációhoz kötődő migrénnél figyelembe kell venni, hogy az el­húzódó lehet, tehát hosszú hatású gyógyszerek a legalkalmasabbak ellene. Erős rohamnál már csak recept ellenében kapható szerek segítenek: ergotamin, dihydroer- gotamin vagy triptán, amelyek a hányingert is csökkentik. Közü­lük a triptán különösen alkalmas­nak bizonyult a "női" migrénre. Ha előre tudható a migrénes fájdalmak jelentkezése, meg lehet- e előzni őket? Valamelyest igen! Nagyobb, napi 360 mg mennyi­ségű magnézium bevételével a ro­ham enyhíthető. A fogamzásgátlók szedésére vonatkozóan nincsenek egyértel­mű eredmények, hogy ezek csök­kentenék vagy fokoznák a kínokat, de van olyan tapasztalat is, hogy a fogamzásgát­lók szedőinek fejfájását nehezebb csillapí­tani. Hasznos lehet konzultálni a nő­gyógyásszal. A fiatal nők figyelmébe ajánljuk azt a felismerést, hogy a 45 éves kor alatt rendszeresen jelentkező migrén némileg fokozza a trombózis és & stroke kockáza­tát, amit aztán a fogamzásgátló tovább fokozhat. A dohányosoknál a veszély akár 10-szeresére is emelkedhet. Tehát aranyszabály: a fogamzásgátlót szedő migrénes nő ne dohányozzék! A terhesség enyhíti a migrént, de nem feltétlenül végérvényesen. Azok a nők azonban, akik kifejezetten a várandós idő­szakban kénytelenek szembesülni a mig­rénnel, mindenképpen forduljanak or­voshoz, mert fejfájásuk terhességi magas vérnyomást vagy egyéb problémát jelez­het. Megelőzésként, kezelésként ilyenkor is ajánlható a nagydózisú magnézium. A várandós és szoptatós kismamák a fájda­lomcsillapítást beszéljék meg nőgyógy­ászukkal. Sajnos a változókor nem mindenkinél - csak alig több mint a nők felénél - hoz pozitív változást. A többieknél akár a migrén rosszabbodása sem kizárt, ahogy az sem, hogy valakinél csak ekkor kez­dődnek a fejfájós évek. Rosszabbodás esetén segíthet a hormonpótló kezelés. A petefészek és méheltávolító-műtét semmiképp sem csökkenti, inkább növe­li a panaszokat. Végül megint csak meg­állapíthatjuk, hogy elődeink bölcsek vol­tak, amikor a menstruáció időszakát nem tartották alkalmasnak a szexuális életre - a nők ekkor tisztátalannak számí­tottak. Mennyi meggondolás rejlik a rendelkezés mögött! Nem csak a nőket védi, de a házastársi kapcsolatot is, ha a felek megtanulják fegyelmezetten kezel­ni a nehéz időszakokat, óvni a másikat, egymás érdekeit nézni! Az aszpirin újabb hatása Azoknál a nőknél, akik rendszeresen szednek aszpirint kisebb a mellrák kialakulásának kockázata - véli egy amerikai tanulmány. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a túlzásba vitt gyógyszerfogyasztás veszélyeire is. A naponta vagy még gyakrabban aszpirint szedő nők körében 26 százalékkal alacsonyabb az ösztrogén hormonok termelésével is vélhetően összefüggő mell­rák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem szednek gyógyszert. A Journal of the American Medical Association című amerikai szaklapban köz­zétett tanulmányukban a kutatók kijelentik, hogy adataik alapján érdemes lenne aszpirint vagy más gyulladáscsökkentő gyógyszereket használni a mellrák kialakulásának megelőzésére. Azonban arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az aszpirin szedése hosszú távon olyan nem kívá­natos következményekkel is járhat, mint a gyomorfekély, illetve a gyomor- és a bélvérzések. A kutatók a New York-i Columbia egyetem pro­fesszora, Mary Beth Terry vezetésével 1996-ban és 1997-ben 2900 nőt kérdeztek meg (egyik felük mellrákban szenvedett, a többiek egészségek voltak). Mindkét csoportnál azt vizsgálták, hogy szedtek-e aszpirint a vizsgálatot megelőző hat hónapban és ha igen, akkor milyen gyakorisággal. Kiderült, hogy a mellrákban szenvedő nők csoportjában kevesebben fogyasztottak rendszeresen aszpirint, mint a másik kontroli-csoportban. Bár az ok-okozati kapcsolat bizonyítására - vagyis valóban az aszpirinnek köszönhető-e a mellrákos esetek számának csökkenése - még további vizsgála­tokra van szükség. A laboratóriumi kísérletek annyit már jeleztek, hogy az aszpirin képes leállítani az ösztrogén hormon előállítását a szervezetben és így csökkentheti a rák kockázatát. MA jó kifogást hormonnak hívják? GYANÚS NŐI FEJFÁJÁS A nőket gyakrabban kínozza fejfájás, mint aférfiakat. Ennek oka pedig valóban a nők bormonbáztartásában keresendő. A fejfájás nők helyzete viszont sokat javulhat terhesség idején, s később, a változókor elmúltával is.

Next

/
Thumbnails
Contents