Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-08-27 / 168. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2004. AUGUSZTUS 27. Röviden Folyó víz nyomaira bukkant a Mars-járó A NASA sugárhajtómű-kutató laboratóriumá­nak (Jet Propulsion Laboratory, JPL) munka­társai bejelentették: a Spirit felfedezett egy olyan sziklafelületet, amit valószínűleg víz for­mált, és ami esetleg a bolygó eredeti légkörével kapcsolatban is szolgáltathat információkat, ír­ta a Space.com. A kutatók szerint a kőzet a Gusev-kráter láva borította felszíne alól emel­kedett ki. A Spirit itt landolt január 3-án, és in­nen indult felfedezőútjára a Columbia-hegy- ség felé. Az elmúlt héten a rover vizsgálatokat végzett a Clovisnak elnevezett sziklán, ami a síkság felett nagyjából tíz méterre áll egy kiszö- geilésen, mondta Steve Squyres vezető kutató egy tájékoztatón. A Spirit és az Opportunity is talált már korábban a Marson víz egykori je­lenlétére utaló nyomokat, de a Spirit legújabb adatai szerint jóval több lehetett a víz a boly­gón, mint korábban gondolták. "Ez eltér a sík­ságon talált kövektől, melyeken kevés vízre utaló lerakódásokat és erezeteket láthattunk. Itt mélyebb elváltozások vannak, ami jóval több vízre utal" - mondta Squyres. A ODANTINAK MÁR CSAK ÖTVEN ÉVE VAN Már csak fél évszázada van hátra a hírneves olasz vörösbornak, a chiantinak, mert a globá­lis felmelegedés nyomán lehetetlenné válik az alapanyagát adó szőlőfajták termesztése az olasz borvidékeken - ismertették egy firenzei klímakongresszuson. A tanulmány nem sok jót ígér más vizsgált borvidékekre nézve sem. A múlt század második felének klímaingado­zásait elemezték a chilei, dél-afrikai, ausztráli­ai és olasz területeken, összesen 27 körzetben, s e tendenciák alapján vázolták fel az évszázad közepére e szőlőültetvényeken várható válto­zásokat. Az olasz borászokat bizonnyal kevés­sé vigasztalja a hír, hogy a legjobb pezsgőt sem a franciák, hanem a britek készítik majd. A chianti Firenzétől délre elterülő hazájában 584 borász tevékenykedik 7151 hektárnyi szőlőt termő területen. A chianti classico néven is­mert vörösborból évente mintegy 500 millió euró értékben forgalmaznak. Szaturnusz: az eddigi legkisebb HOLDAK FELFEDEZÉSE A Cassini-űrszonda az eddigi legkisebb, nem várt helyen keringő holdakat fedezte fel a Szaturnusz körül. Az újonnan azonosított kí­sérők átmérője mindössze három, illetve négy kilométer, és az óriásbolygó középpont­jától 194 000, illetve 211 000 kilométerre ke­ringenek, a Mimas és az Enceladus holdak pályái között. A két égitest átmenetileg az S/2004 S1 és az S/2004 S2 jelzést kapta. Le­hetséges, hogy az előbbit 23 évvel ezelőtt már egy korábbi űrszonda is megfigyelte, de a fel­fedezést akkor nem sikerült megerősíteni. A Szaturnusz korábban ismert legkisebb hold­jai körülbelül 20 km átmérőjűek. A szakem­berek azt várták, hogy az ennél kisebb holdak a gyűrűk közötti résekben, esetleg a legkülső, vékony F-gyűrú mellett kerülnek majd elő a Cassini példátlanul részletes felvételein - ezért meglepetés, hogy két nagy hold pályája közötti pályákon keringenek. WEBKAMERÁVAL RUKKOL AZ RbOT FÉREG A jelszavak és más személyes adatok ellopá­sára szakosodott Rbot féreg legújabb változa­ta már képeket és hangfelvételeket is készít, ■ Megkeresik az első amerikai tengeralattjárót A VÍZ VOLT AZ ÚR A tengerészet-történészek és a régészek még ebben a hónapban kibajóznak a tengem, bogy megpróbálják a lehetetlent: megtalálni az Egyesült Államok első tengeralattjáróját. Augusztus 25. Fél évvel ezelőtt egy francia levéltárból előkerültek az első amerikai tengeralattjáró, a ÜSS Alligator tervei. Azóta felgyorsult a hajó kiemelé­sére létrejött projekt: a szekemberek im­már biztosak benne, hogy hamarosan nyomára bukkanak a legújabb technoló­gia segítségével - és nem kevés szerencsé­vel - megtalálják az amerikai haditengeré­szet első tengeralattjáróját. A keresésben résztvevő Országos Óceán- és Légkörku­tató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration) és a Ten­gerészeti Kutató Intézet (Office of Naval Research) munkatársai az amerikai pol­gárháború leginnovatívabb és legünne- peltebb hadihajóját, a ÜSS Alligátort szeretnék felszínre hozni. Az eredetileg evezőkkel, majd kézzel hajtott propellerekkel működő Alligator 1863-ban süllyedt el Cape Hatteras mel­lett, Észak-Karolina partjainál. Ezen a veszélyes partszakaszon már hajók százai lelték vesztüket. A 15 méter hosszú Alligator tenger­alattjáró megépítése hatalmas lökést adott a polgárháború idején folyó tenge­ri katonai fejlesztéseknek. Nemsokára az Augusztus 25. Egy nemzetközi kuta­tócsoport a világ legnagyobb távcső­rendszerével, a Chilében telepített VLT-vel (Very Large Telescope) vizs­gálta két csillag berillium-tartalmát. A csillagok berillium-tartalma egyfajta "kozmikus órának" tekinthető. A VLT kiváló képességei tették lehetővé, hogy viszonylag kis tömegű és fényességű csillagokban vizsgálhassák e könnyű elem előfordulását, ami fontos a jó eredmény szempontjából (a nagy tö­megű csillagok végső fejlődési fázisá­ban lezajló folyamatok ugyanis "felke­verik" a berilliumot, így "elállítják az órát"). északiak és a déliek is kifejlesztették a maguk vízalatti fegyverét: az unionisták tengeralattjárója a H. L. Hunley volt, a konföderációs sereg a vaspáncéllal borí­tott ÜSS Monitort építette meg. Az Alligátort a francia búvár és felta­láló, Brutus de Villeroi építette a hadi- tengerészet számára 1861-ben, Phila­delphiában. A hajó 1862-es első küldeté­sén máris hasznavehetetlennek bizo­nyult. Azért nem tudták bevetni kijelölt A két csillag egy ún. gömbhalmaz tagja - a gömbhalmazok a Tejútrend­szer korongja körüli térrészben helyez­kednek el, és egyenként néhány száz­ezer, főleg idősebb csillagból állnak. Közöttük találjuk a Tejútrendszer je­lenlegi legidősebb csillagait, ám ezek sem a legősibbek, mivel kis részben olyan nehezebb elemeket tartalmaznak, amelyeket egy legelső, ma már nem lé­tező csillag-generáció tagjai gyártottak le és szórtak szét az űrben. Minél több idő telt el a legelső generáció szupernó­vái és a gömbhalmazok csillagainak ki­alakulása között, annál több berilliumot kell tartalmaznia az utóbbi égitesteknek (a berillium ugyanis folyamatosan fel­dúsul az átmeneti időszakban a csillag­közi anyagban). A berillium tartalom alapján a legidő­sebb csillagok korához - 13,4 milliárd (plusz-mínusz 800 millió) év - még 200 millió évet adtak hozzá. A Tejútrend­szer első csillagainak kora e szerint 13,6 milliárd (plusz-mínusz 800 millió) év. Az új eredmény azért is érdekes, mert az Univerzum korára vonatkozó legújabb becslés 13,7 milliárd év. Ez azt jelenti, hogy a Tejútrendszer legel­ső csillagai már röviddel az ősrobbanás után megszülettek, Galaxisunk tehát a legősibb, "alapító" tagok közé tartozhat az Univerzumban. célpontja, a virginiai Appomatox folyón fekvő híd ellen, mert a folyó túl sekély volt. A következő évet Washingtonban, a haditengerészet kikötőjében töltötte, ahol felújították. Innen indult a Dél-Ka- rolinai Charlestoni öböl megtámadására, ám Észak-Karolina partjainál elsüllyedt. Az Alligator így nem töltött be jelen­tős szerepet a hadtörténetben. Puszta ér­dekesség vagy lábjegyzet maradt volna a tankönyvekben - ha bizonyos Nancy Cohen két évvel ezelőtt nem bukkan egy észak-karolinai antikváriumban egy ér­dekes cikkre. Nancy a tengerészeti ma­gazin "Az északiak egyetlen tengeralatt­járója" című cikkét megmutatta férjének, Jay Cohen ellentengernagynak, aki tör­ténetesen a Tengerészeti Kutató Intézet igazgatója volt. Cohen mohón vetette magát a cikkre, mert régóta bosszantotta az a vélemény, hogy az Alligátort már soha senki nem fogja megtalálni többé. Az évek során a Tengerészeti Kutatóhi­vatal a titokban kifejlesztett, nukleáris meghajtású NR-1 minitengeralattjáróval már sokmindent megtalált az óceán fene­kén, pl. a Challenger űrrepülő maradvá­nyait vagy a Titanic roncsait. Sőt, 2000 éves római hajóroncsok azonosítása is sze­repel az eredményeik között. "A mi dol­gunk az, hogy megtaláljuk a dolgokat a tengerben" - mondta Cohen. "Ha az Alligátort is megtaláljuk, már semmi sem maradhat rejtve előttünk. Előbb-utóbb az óceán feltárja előttünk az összes titkát." Kennedy-gyilkosság digitalizálva Augusztus 23. A tudósok abban reménykednek, ha digitalizálás után komolyabb vizsgálatnak tudják alá­vetni a Kennedy-merénylet közben rögzített hanganyagot, újabb tények derülhetnek ki az elnök meggyilkolá­sáról - például az, hány lövést adtak le pontosan. Az eredeti analóg felvételt egy rendőrmotoros rádióján keresztül készítették 1963. november 22-én. A felvétel azért használható, mert a rendőr egészen közel volt a dallasi Dealey Plazánál haladó elnöki kon­vojhoz. A felvételt egy diktafon-ka­zettára készítették, ám a szalag mos­tanra nagyon törékennyé vált, és gyakorlatilag lehetetlen lejátszani. Égy digitalizálási program során megpróbálják megmenteni az ameri­kai történelem egyedülálló felvétele­it. A Lawrence Berkeley National Laboratory kutatói előbb egy speciá­lis optikai kamerával szkennelik a szalagot, majd digitális úton kiszűrik a felvételből a zajokat (statikus zú­gást, egyéb hangokat, és a motor­zajt). A felvétel jelenleg az Amerikai Nemzeti Levéltár tulajdona, csak­úgy, mint a gyilkosságról készült 8 mm-es házi videofelvétel. Meglepően öreg Galaxisunk ALAPÍTÓ VILÁGOK A legújabb mérési eredmények szerint a Napunknak is ottbont adó csillagváros, a Tejútrendszer idősebb, mint eddig gondolták, így a legősibb, "alapító" tagokhoz tar­tozhat az Univerzumban.

Next

/
Thumbnails
Contents