Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-27 / 168. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD______________________________AMERIKA HÍREI___________________________________2004. AUGUSZTUS 21. Tíz évig is eltarthat Irak megszállása? Az USA Today összesítése szerint a június véri hatalomátadás óta nem változott jelentősen az iraki lázadók által elkövetett merényletek, akciók száma. Az amerikai tengerészgyalogság egyik szakértője szerint, ha a poütikm akarat kitart Irak megszállása mellett, akár tíz évig is maradhat az amerikai hadsereg az országban. Augusztus 23. Akár tíz évig is eltarthat az amerikai hadseregnek az iraki lázadás leverése, idézett egy amerikai katonai szakértőt hétfői számában az USA Today című napilap. "Ha megvan a politikai akarat arra, hogy (Irakban) maradjunk, akkor ez a meglátásom szerint tíz éven át fog tartani" - vélekedett Randolph Gangle, a tengerészgyalogsággal szemben felmerülő fenyegetéseket és lehetőségeket elemző központ vezetője. A tengerészgyalogság egyik iraki felderítő tisztje, Dusty Rhoades ezredes derűlátóbbnak mutatkozott. "Ha körülbelül egy évig sikerül folytatnunk a mostani irányvonalat, akkor a felkelés szétmorzsolódik" - mondta a lapnak. "Az amerikai hadsereget jelenleg nem fenyegeti vereség katonai téren, de teljes győzelmet csak egy iraki kormány arathat" - tette hozzá. Az USA Today szerint a Pentagon illetékesei az erőszak visszaesését várták a június 28-i hatalomátadás után, de még júliusban is 1415 támadást hajtottak végre felkelők a júniusban elkövetett 1521-hez képest. Az összesítést az újság készítette a nyilvánosságra hozott katonai statisztikák alapján. Az amerikai katonák és szövetségeseik ellen napi ádagban elkövetett támadások száma csaknem ugyanolyan magas a hatalom átadása óta, mint korábban: júliusban napi 49 volt az előző hónapban feljegyzett 52-höz képest. A rajtaütések csaknem egyharmada aknavetős támadás volt: júniusban 474, júliusban 468. Országúton elhaladó gépkocsioszlopok ellen a múlt hónapban 337 pokolgépes robbantást hajtottak végre (júniusban 382-t) és 99-szer lőtték páncéltörő rakétagránátokkal (júniusban 133-szor). A szóban forgó két hónapban további 400, út mentén elrejtett robbanószerkezetet hatástalanítottak. A legtöbb támadást Bagdadban hajtották végre júliusban, szám szerint 375-öt, előző hónapban pedig 505-öt. A fővárost az észak-iraki Moszul követi, ahol júniusban 132, míg júliusban 112 ellenséges akciót követtek el, írta a USA Today. Lejárató kampányok az amerikai választáson A MÚLT ÖSVÉNYEI Augusztus 23. A massachusettsi szenátor pénteken a szövetségi választási bizottságnál tett panaszt és a rágalmazó hirdetések sugárzásának a beszüntetését követelte arra is hivatkozva, hogy a klipeket készítő vietnami veteránok törvénytelen módon, titokban összejátszottak az elnök választási csapatával. Az Őrhajós Veteránok az Igazságért nevű csoport hirdetései szerint John Kerry felnagyította háborús szerepét, hogy kitüntetéseket szerezzen és egyengesse politikai karrierjét. A szenátor viszont azzal vádolta támadóit, hogy valójában a piszkos munkát végzik George Bush amerikai elnöknek a választási kampányban. A veterán csoport egyik pénzelője, a texasi Bob Perry az elnök fontos támogatója, és személyes kapcsolatban áll Bush elnök fő belpolitikai tanácsadójával, Kari Rove-val. A Fehér Ház szóvivője, Scott McClellan pénteki nyilatkozata szerint mindez nem jelenti azt, hogy az elnöknek és a Fehér Háznak köze lenne a hirdetésekhez. A szóvivő szerint Kerry alaptalanul támadja az elnököt, és erre az sem szolgálhat mentségül, hogy elvesztette hidegvérét. Az elnök kampány stábjának a szóvivője nevetségesnek és tarthatatlannak minősítette Kerry panaszát, és azt hangoztatta, hogy éppen John Kerry az, aki választási célokra a kampányfinanszírozási törvény betűjének és szellemének kirívó megsértésével "ötszázhu- szonhetes" szervezetek segítségét veszi igénybe. Ezek az adóhivatali kódszámúk után elnevezett, pénzadományokkal korlátlanul támogatható csoportok valójában választási üzeneteket közvetítenek, és mivel ügyeket, és nem személyeket támogatnak, formálisan nincs közük a kampányhoz, amelynek pénzelését a törvény szigorú korlátokhoz köti. A Fehér Ház többször is arra buzdította John Kerryt, hogy George Bush elnökkel együtt sürgesse az öt- százhuszonhetesek hirdetéseinek beszüntetését. John Kerry választási kampányának egyik fő témája vietnami katonai múltja, és a támadások a szavahihetőségét kezdik ki. A választók ugyanis azt is mérlegelik, hogy a jelölt alkalmas-e a fegyveres erők főparancsnoki tisztére, amelyet a mindenkori elnök tölt be. Kerry hadnagyként egy Swift Boat típusú, hatfős parti őrhajó parancsnoka volt, amely a Mekong deltájában teljesített járőrszolgálatot. Egy hirdetésében egyik volt bajtársa köszönetét mond neki élete megmentéséért. A Demokrata Párt szellemiségével rokonszenvező szervezetek ugyanakkor George Bush katonai múltját támadják, azzal vádolva az elnököt, hogy annak idején családi összeköttetései révén a texasi nemzeti gárdában húzta meg magát, hogy elkerülje a vietnami szolgálatot. II Rumsfeld is felelős a fogolykínzásokért MAGAS SZINTEN IS Mulasztásaik miatt az amerikai védelmi minisztérium legmagasabb színtű vezetői is osztoznak a felelősségben a bagdadi abu grébi börtönben iraki foglyokkal szemben elkövetett visszaélésekért - állapítja meg egy bizottsági jelentés, amelynek tartalmát a The New York Times keddi száma ismertette. Augusztus 24. A jelentés közvetlenül nem hibáztatja ugyan Donald Rumsfeld védelmi minisztert, de közvetve őt és legfőbb civil, valamint katonai munkatársait marasztalja el azért, hogy nem ellenőrizték és felügyelték kellőképpen a guantá- namói, az afganisztáni és az iraki fogolytáborokban illetve börtönökben alkalmazott módszereket és gyakorlatot és ezzel hozzájárultak annak a légkörnek a kialakulásához, amelyben a foglyokat kínozhatták és megalázhattak. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának a jelentés felrója, hogy az abu grébiben túl sok volt a rab és túl kevés a katonai rendőr. Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban állomásozó erők akkori parancsnoka a dokumentum szerint nem fordított kellő figyelmet a börtönben egyre romló helyzetre, és alárendeltjeire hagyta a felügyeletet az intézmény működése és a foglyok kihallgatása felett. A James Schlesinger korábbi védelmi miniszter vezette négytagú vizsgáló bizottságot az eddigi testületekkel szemben maga Donald Rumsfeld nevezte ki azzal a céllal, hogy tárja fel a magas rangú vezetők szerepét, amit a katonatisztek vonakodnának megtenni feljebbvalóikkal szemben. A bizottság egyik tagja, Harold Brown ugyancsak a tárca vezetője volt korábban. A Schlesinger-bizottság mindössze két tucat személyt hallgatott meg, de mindenekelőtt magas rangú civileket és katonákat. Rumsfeld minisztert kétszer is kifaggatta, s meghallgatta többek között helyettesét Paul Wolfowitzot, Richard Myers tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnökét, John Abizaid tábornokot, a térségbeli amerikai erők parancsnokát. A bizottság jelentése további részletekre is fényt derít a The Washington Post keddi száma szerint. Az eddig is ismert volt például, hogy a katonai rendőrök kutyákat használtak a foglyok megfélemlítésére, s most az is kiderül, hogy az őrök szadista játékot folytatva abban versenyeztek, hogy ki tud fiatalkorúakat, köztük 15 éves gyerekeket hamarabb annyira megrémiszteni, hogy bevizeljenek. A jelentést kedden hozzák nyilvánosságra. A szárazföldi erők ugyancsak vizsgálatot folytatott, mindenekelőtt a katonai hírszerzés tisztjeinek a felelősségéről. Ezt a jelentést várhatóan szintén a héten közzéteszik. A dokumentum megállapítja, hogy egyetlen magas rangú parancsnok sem adott utasítást a visszaélésekre. Megerősíteti, hogy a katonai hírszerzés számos őrizetest nem vett nyilvántartásba és eldugta őket a nemzetközi humanitárius szervezetek elől. A Fehér Ház cáfolta, bogy bármi köze lenne azokhoz a fizetett televíziós hirdetésekhez, amelyek azzal vádolják az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjét, John Kerry szenátort, bogy pályafutása során hazugságokat terjesztett 35 évvel ezelőtt teljesített vietnami katonai szolgálatáról.
