Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-08-20 / 167. szám

2004. AUGUSZTUS 20. Hirdetés MAGYAR SZÓ-A HÍD 25 ilyen viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt állandóan az eltűnésétől, elrablásától kellett rettegni, lévén nem egyszerűen csak egy szent ereklyéje, hanem az államalapító király ereklyéjeként a nemzet legitim létének egyfajta tárgyi megvalósulása. A körme­netek a várkápolnabeli őrzés idején kez­dődtek meg: az 1862-től a ma is használt Lippert féle rekeszzománcos gótizáló ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás templomig és vissza. [RTF bookmark start: föl9][RTF bookmark end: föl9]Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a, Szt.István napjá­nak hivatalos nemzeti ünneppé nyilvání­tása után váltak. 1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból; nem került azonban messzire és hamar vissza is tért. 1945. au­gusztus 19-én a salzburgi érsek segítségé­vel visszahozták az ausztriai Mattsee-ből, így a második világháború utáni első au­gusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon - ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a Ferencesek temploma és a Bazi­lika között. [RTF bookmark start: fo20][RTF bookmark end: fo20]A követ­kező évben ismét a Bazilika környékén volt a körmenet útja, 1947-ben pedig ma­ga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a Bazilikától a Hősök teréig. Ez a hosszú ideig utolsó körmenet sajátsá­gos módon először vonta be a millenniu­mi emlékművet és terét a Szent Jobb kultuszeseményeibe. Miután eldőlt, hogy az újjáépülő budai várpalota épüle­tében a Magyar Nemzeti Galéria gyűjte­ményét fogják elhelyezni, a Szent Jobbot ideiglenesen az angolkisasszonyok pesti rendházának kápolnájában helyezték el. 1951-ben, a szerzetesrendek feloszlatása­kor a Bazilika plébánosának adták át, így került jelenlegi őrzési helyére, álig több mint negyven évvel ezelőtt. Annak is el­ső szakrális terében, a sekrestye-kápolná­ban látható, melyet még 1861-ben szen­telt föl Scitovszky hercegprímás, hogy az építkezés befej eztéig ideiglenesen azt használják istentiszteletek és szertartások céljaira. A Szent Jobb kultusz XX. századi tör­ténetében több esemény is megemlítésre érdemes: 1930 az egyik ilyen, mikor a Szt. Imre év alkalmából körbehordozták a városban az Árpád-ház szentjeinek ereklyéit, kötük a Szent Jobbot is. Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus és az 1991-es pápa-látogatás, bár elsősorban vallási szempontból kiemelkedő jelentő­ségű események, nem mentesek politikai felhangoktól, amennyiben a kiállított ereklye a kereszténység és az államiság szoros összefonódásának és kontinuitásá­nak bizonyítékaként jelenik meg. A körmenet hagyománya 1989-ben újult meg, ekkor a Bazilika körüli útvo­nallal, s egyúttal ismét többet jelentett, mint egy vallásos rítus fölelevenítése: az­zal, hogy megjelentek állami vezetők is, a Szent Jobb ereklyéjének előbb említett eszmei tartalma válik ismét fontossá. SZIKI KAROLY arany érdemkereszttel kitüntetett színművész Budapesten is nagy sikert aratott “A LÁTHATATLAN LOBOGÓ” c. WASS ALBERT költő zenés emlékestre HEGYESI HUDIK MARGIT énekművész és TÓTH GYÖRGY színművész közreműködésével Szent István király intelmei Imre herceghez Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megterem­tett s nyilvánvaló eleve elrendelése elren­dezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt él­teti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságo­kat s más méltóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világi­ak, valamint a nemesek meg az élemedett korúak tanácsai és javaslatai kormányoz­zák, védik, osztják fel és egyesítik, s mivel bizonyosan tudom, hogy minden renden valók a föld bármely részén, bármilyen méltóságot viseljenek, nemcsak kísére­tüknek, híveiknek, szolgáiknak paran­csolnak, tanácsolnak, javasolnak, hanem fiaiknak is, úgy hát én sem restellem, sze- relmetes fiam, hogy neked még életem­ben tanulságokat, parancsokat, tanácso­kat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alattvalóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom en­gedélyével utánam uralkodni fogsz. Illik pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgat­ván eszedbe vésd apád parancsait, az iste­ni bölcsesség intelme szerint, mely Sala­mon szájából szól: Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!... (Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat,) akkor nagy lesz száma élted éveinek. Ebből a mondásból tehát észbe ve­heted, ha azt, amit atyai gyöngédséggel parancsolok, megveted - távol legyen! - , nem szívelnek többé sem Isten, sem az emberek. De halljad az engedetlen parancsszegők esetét és vesztét. Ádám ugyanis, kit az isteni alkotó, valameny- nyi létező teremtője a maga hasonlatos­ságára formált, s minden méltóság örö­kösévé tett, széttörte a parancsok bilin­csét, s nyomban elvesztette a magas méltóságokat meg a paradicsombéli la­kást. Isten régi, kiválasztott s kivált kedvelt népe is, amiért szétszaggatta a törvények Isten ujjával kötözött kötelé­két, különb-különbféleképpen pusztult el: részben ugyanis a föld nyelte el, részben tűz emésztette el, részint egy­mást koncolta fel. Salamon fia is, félre­vetve apja békéltető szavait, gőgjében pöffeszkedve kardcsapásokkal fenye­gette a népet apja ostorsuhintásai he­lyett, azért sok rosszat tűrt el országá­ban, végül is kivetették onnan. Hogy ez véled ne történjék, fogadj szót, fiam; gyermek vagy, gazdagságban született kis cselédem, puha párnák lakója, min­den gyönyörűségben dédelgetve és ne­velve, nem tapasztaltad a hadjáratok fá­radalmait s a különféle népek támadá­sait, melyekben én szinte egész élete­met lemorzsoltam. Itt az idő, hogy, töb­bé ne puha kásával étessenek, az téged csak puhánnyá s finnyássá teltet, ez pe­dig a férfiasság elvesztegetése s a bűnök csiholója és a törvények megvetése; ha­nem itassanak meg olykor fanyar bor­ral, mely értelmedet tanításomra fi­gyelmessé teszi A fiák kövessék az elődöket Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet. A legna­gyobb királyi ékesség, az én tudásom sze­rint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvé­nyekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy, fiaikat gyámolítsák, a fiák pedig azért fiák, hogy szüleiknek szót fo­gadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedet­len Istennel áll szemben. És az engedet­lenség szelletje a korona virágait szórja szerte. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban. Ezért, kedves fi­am, apád rendeletéi, vagyis az én rende- leteim, mindig legyenek szemed előtt, hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplő igazgassa. Az én szokásaimat pe­dig, melyekről látod, hogy a királyi mél­tósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzód a korábban kirá- lykodó királyokat. Mely görög kormá­nyozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik. Ezért hát kövesd szo­kásaimat, a tieid közt kimagasló így le­szel, s az idegenek dicséretére szert így teszel... Az imádság megtartásáról Az imádság megtartása a királyi üd­vösség legnagyobb járuléka, ezért a kirá­lyi méltóság kilencedik regulájában pen- dül meg. A folytonos imádkozás: a bű­nöktől megtisztulás és feloldozás. Te pe­dig, Fiam, valahányszor Isten templo­mához járulsz, hogy Istent imádd, Sala­monnal, a király fiával, magad is király lévén, mindig mondjad: “Küldd le [Uram, a bölcsességet] szent egedből, di­csőséged trónjától, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismer­jem, mi kedves a szemedben [minden időben].” És ismét: “Uram, Atyám, éle­temnek Istene, ne hagyj engem álnok gondolatban, az én szemeimnek ne adj kevélységet és a gonosz kívánságot tá- voztasd el tőlem, Uram. Vedd el tőlem a testnek kívánságait, és a tisztátalan és esztelen léleknek ne adj engem, Uram.” Ezzel az imádsággal fohászkodtak hát a régi királyok, te is ugyanezzel fohász­kodj, hogy Isten minden vétked eltörlé­sére méltasson, hogy mindenki legyőzhetetlen királynak hívjon. Imád­kozz azért is, hogy a tétlenséget, tunya­ságot elkergesse tőled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyőzhesd látható és láthatatlan el­lenségeidet. Higgy valamennyi alattva­lóiddal együtt gondtalanul, ellenséges támadásoktól nem háborgatva, békében végezhesd életed pályáját. A New York-i Magyar Színház Az előadást megnyitja: MAUTNER MIMI a színház atelnöknője RÍM KATARZIS A VIDÁM SZÍNPAD ■ ÚJ KÖLTŐINK VERSEIBŐL MŰSORÁBÓL Péterffy Gyöngyi, “BÖZSIKE MINDENT ELINTÉZ” I ■ Bontea László, Dubsky Piri, Mautner Mimi és Roth Carole 1 I Fish Pál, Patakfalvi Anna, “MAJOROS NÉNI” I Jancsó Zsuzsa, Kátay Mihály Cserey Erzsi és Kovács Szilviái Rendezte: Cserey Erzsi H Belépő: $20.- Jegyrendelés: 212 861-7981 kétwítte/ó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents