Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-20 / 167. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD . Sorozat 2004. AUGUSZTUS 20. Ronald Reagan - belpolitika (2.) Reagan’s presidency - domestic policy (2.) Csonka Judit Éva 2003-ban diplomázott angol és amerikanisztika szakon a Szegedi Tudományegyetemen Diplomamunkáját Ronald Reagen elnöksége és az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája az 1980-as évek- ben címmel írta. Már előzetesen tartott előadásokat John F. Kennedy politikai életéről, az amerikai kormányról, választásokról, és a First lady szerepéről az amerikai politikai életben Több publikációja megjelent Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának tanulója és Washingtonban a CHARC-ban tevékenykedik. Ronald Reagen halálának alkalmából most snmrathan közöljük diplomamunkáját angnl-magyar tükörfordításban Reagan gazdaságpolitikája vegyes közvéleményt kapott. Ennek egyik oka az a gazdasági sokk volt, ami a Wall Streeten történt 1987. október 22.-én, melyet úgy is ismerünk, mint “Fekete Hétfő”. Ezen a napon a Dow Jones gazdasági mutató 508 pontot zuhant az augusztusban elért rekordmagasságú 2700 pontról. Ez annyit jelentett, hogy a befektetők a Wall Street-en két hónap alatt több trillió dollárt veszítettek. Habár számos gazdasági elemző az 1929-es gazdasági válsághoz hasonlította az eseményeket, mégis a gazdaság még mindig növekedő tendeciát mutatott. Ezért, vitathatatlan, hogy egy tartós gazdasági növekedés jött létre az 80-as években Amerikájában. Más belügyi területen, mint például szociális ügyek, a Republikánus párt továbbra is erősen a “jogilag elismert és veszélytelen abortusz” ellen állt ki. Habár 1986 után már úgy alakult, hogy nehezen lehetett keresztülvinni hasonló jellegű indítványokat, a szociális témájú ügyek napirendjén a konzervatívok támogatásával. A középidőszaki választások keretében a demokraták kontrolt szereztek a Szenátus felett, és ennek következményeképpen a republikánusok nagy ellenzékkel álltak szemben a Reagan adminisztráció utolsó két évében. Akárhogyis, Reagan egy sikeres drogellenes kampányt vezetett, ami végül az Drogfüggőség Ellenes Törvényben (Anti-Drug Abuse Act) teljesedett ki. Az akkori adminisztráció szintén létrehozta a Családtámogatási törvényt, és a “Medicare Catastropic Coverage” Törvényt, amely alapvető megkönnyebbülést jelentett a elszegényedéstől és nagyobb védelmet nyújtott, hogy megvédjék az idősek vagyonát. Más események is meghatározták Reagan népszerűségét terminusának utolsó két évében. Az 1986-os Irán- Kontra Ügy nehézséget okozott Reagannek, hogy bármelyik programját népszerűvé tegye mind a nemzet, mind a törvényhozók körében. A botrányt követően, a nemzet nagyrésze szkeptikus lett a Reagan adminisztráció politikájának helyességében egy relatíve hosszú időre. Habár akármilyen nagy kritika érte a Reagan adminisztrációt, egy dolog biztos volt. Ronald Reagan mindig azt a benyomást keltette, hogy kiállt az átlag amerikai mellett. Akármilyen nehézségekkel kellett a nemzetnek szembenéznie - költségvetés hiány, tőzsde krach - Reagan soha nem mulasztotta el, hogy biztosítsa az embereket támogatásáról. Kifejezte szívbőljövő együttérzését, amikor a “Challenger Hét” űrhajósa meghalt... “Tudjuk, hogy ezt a fájdalmat minden emberrel megosztjuk az országban. Ez tényleg egy nemzeti veszteség.” - mondta az elnök. A fájdalom mellett, viszont Reagan optimizmust is sugallt: “A jövő nem a félénkekhez tartozik, az erősekhez. A Challenger űrhajó legénysége a jövő felé húzott minket, és mi követni fogjuk őket... Folytatni fogjuk az űr felkutatását. Még több űrrepülőgép, még több legénység, és igen, még több önkéntes, még több civil, még több tanár fogja felfedezni az űrt. Itt semmi sem fejeződik be; a reményünk, és az utazásunk folytatódik.” A Reagan adminisztráció valójában folytatta az űrporgramot, amelyik, nagy költségvetés növekedést kapott a Challenger katasztrófája után. Nincsen másik kormányzati adminisztráció Amerikában, vagy máshol a világon, ami egy tökéletesen megkomponált és véghezvitt belpolitikát vezetett volna. Akárhogyis, az 1983 és 1988 között létrejött gazdasági növekedés az egyik leghosszabb az Egyesült Államok addigi történetében. A kritikák ellenére, amelyek azt állították, hogy Reagan hitelre vette a gazdagsági növekedést, a tények tagadhatatlanok. Az 1988 évre a munkanélküliség 5.4 százalékra esett, az infláció 4 százalék körül stabilizálódott, és a GDP átlag évi 4 százalékkal nőtt az 1982-es és 1988-as év között. The economic policies of the Reagan administration received mixed public opinion. One such reason for that was an economic shock, which occurred on Wall Street, October 22, 1987 - also known as “Black Monday”. On this day the Dow Jones Industrial Average plunged 508 points on from the record high of 2700 points reached in August, 1987. It meant that investors in the Wall Street stock market had lost 1 trillion dollar in two months. Although many experts compared “Black Monday” to the 1929 crash, in fact after a short time, the economy still continued to grow. Therefore, it is indisputable that a long peacetime economic expansion occurred in the 1980s in America. In other domestic areas, such as in case of social issues, the Republican administration continued to strongly oppose legal and safe abortions. After 1986, though, it turned out to be difficult to carry out such proposals on social agendas, supported by conservatives. In the course of the mid-term elections the Democrats gained control over the Senate and as a consequence of this, the Republicans were facing major opposition in the last two years of the Reagan administration. However, Reagan was running an effective anti-drug campaign, which finally culminated in an Anti-Drug Abuse Act. The administration also established the Family Support Act and the Medicare Catastrophic Coverage Act, which provided substantial relief from spousal impoverishment and greater opportunities for preserving the assets of the elderly. Other events also effected Reagan’s popularity in the last two years of his term. The Iran-Contra Scandal of 1986 caused difficulties for Reagan to make any of his programs popular among the nation and the policymakers. Following the scandal, a vast majority of the public became skeptical of the correctness of the Republican administration’s policies for a long period of time. (See chapter II. 3. for details on Iran-Contra Scandal.) However sharp the criticisms that reached the Reagan administration, one thing was for sure. Ronald Reagan always gave the impression that he stood beside the average American. Whatever hardships the nation had to face - budget deficit, stock exchange crash or the terrible tragedy of the Challenger space shuttle’s explosion, - Reagan never failed to ensure the people of his support. He also declared his heartfelt sympathy when the “Challenger Seven” astronauts died. “We know we share this pain with all of the people of our country. This is truly a national loss.” - he said. But besides the pain, Reagan also suggested optimism: “The future doesn’t belong to the fainthearted; it belongs to the brave. The Challenger crew was pulling us into the future, and we’ll continue to follow them.... We’ll continue our quest in space. There will be more shuttle flights and more shuttle crews and, yes, more volunteers, more civilians, more teachers in space. Nothing ends here; our hopes and our journeys continue.” The Reagan administration indeed continued the space shuttle program, which got a large budget increase after the catastrophe of the Challenger. No administration, in America or in the world for that matter had ever led a perfectly composed and accomplished domestic policy without mistakes. However, the economic expansion from 1983-1988 was the longest one up to that time in the United States. Despite critics, saying that Reagan bought the prosperity on credit, but the facts cannot be denied. By the year 1988 unemployment fell to 5.4 percent, inflation stabilized around 4 percent, and the GNP grew at an average annual rate of about 4 percent during the years from 1982 to 1988.
