Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-02 / 160. szám
2004. JÚLIUS 2. Irodalom MAGYAR SZÓ—A HlD 25 Csinger Beatrix Gúnyolódni könnyebb, érdekesebb, mint dicsérni, lelkesedni, mert ha az újság címlapja magasztal valakit az újságolvasók 30%-a érdeklődés nélkül betűzi vagy nem vásárolja meg. Ha az újság óriási földrengést, bankrablást, kéjgyilkosságot tudósít az emberek sorba állnak érte. Ha ismert személy ismert személyt pocskondiáz le - az döfi! Ava Gardner Clark Gabiéről (aki már halott volt) így nyilatkozott: „- Ha azt kérdeztem: - Hi, Clark. Hogy vagy? - Hosszabb gondolkodás után válaszolt.” Victor Borge: „- Ah, Mozart! O boldog házas volt, a felesége nem.” Woodrow Wilson: „- Konzervatív az az ember, aki gondolkodik és ül - valójában, csak ül.” Bevallom jómagam is szeretek gúnyolódni: „- Minden zseniális férfi mögött található egy asszony, akinek a gálája megy ki a férje zsenialitásától.” „- Legtöbb ember tetteinek 20% dicséret jár, 30% figyelmeztetés, 50% büntetés.” És most jön Budapest. Az elkényeztetett külföldi turista rövid időn belül több hibát fedez fel. Ha magyar származású pláne. A jóhiszemű, praktikus vendéglátó sok mindent megértő, mint jómagam látja a város másik szép, értékes, vagány arcát is. Ismerve a veszélyes New York-i subwayt csodálkozás nélkül olvasom az Andrássy úti földalatti villanyhirdető tábla figyelmeztetését magyarul, németül és angolul: „- Kérjük, vigyázzanak az értéktárgyaikra.” Minduntalan olvasom a szigorú „TILOS” feliratot is. Budapesti barátom keserűen dúdolja (piros, piros, piros helyett) körúti sétánk közben: „- Tilos, tilos, tilos. Háromszor is tilos ...” Mint kedves vendég említem a remekül prosperáló Burger King tábláját: „- Tilos kutyát behozni! Tilos cigarettázni!” és mivel nem reagált a dicséretemre folytattam: - Több felvételem van a Berlini tilos táblákról többek között az építkezést körülvevő fapalánkon lévő tábla felirata: „- Tilos a réseken át kukucskálni!” Kedves figyelmeztetés a Spark üzletek ajtóin: „- Tolni! Húzni!” (németül is). A legsajnálatosabb: „- Kérem kopogni, mert az üzlet ajtó zárva van és a tulajdonos ítélőképességétől a kopogó vevő kinézésétől, korától függ a beeresztése. A kissé zűrzavaros állapot ellenére az emberek 95%-a betartja az írott és íratlan törvényeket, rendre utasítást. Ritkán fordul elő tolakodás a posta hivatalban, áruházak kasszáinál, villamos megállónál kivéve a fiatalokat, akik nagyban gyakorolják a „könyök” politikát. Óriási fejlődés van kialakulóban , több Mercedes autót láttam, mint biciklit. Alig pár évvel ezelőtt szombaton két óra után minden zárva volt fűszerüzlet, újságárus, pék, bank. Ha szombat, vasárnap, hétfőig ünnepnap volt a hihetetlen helyzet nem változott. Ma több élelmiszer üzlet nyitva van szombaton délután hat, vasárnap délután négy óráig. Feltűnően szépek, sudárak (kissé sápadtak) a tinédzserek. Nem túlzók, alig látni túlsúlyban lévő fiatalt. Kivétel nélkül modern ízléssel öltözködnek. Ezt többes számban írom, mert az új divat két-három napon belül terjed. Megszűnt a kócos fizura, a két számmal nagyobb nadrág, a piszkos tornacipő. Az idősebb hölgyek kalapot, egyszerű de szép télikabátot hordanak. GYŐZTESEK AZ ELKÉNYEZTETETT KIS GYEREKEK! Ruházatuk télikabát, cipő, sapka, kesztyű a gazdag amerikai gyerekek ruházatával vetekedhet. Szeretem a gyerekeket sok-sok kellemes időt töltök velük. Részemre nem létezik buta gyerek, csak butuska, rossz, csak rosszul nevelt. A modern pedagógus oktatása szerint a gyereket nem szabad megérinteni, fenyegetni, büntetni, mert ez káros lehet az ifjú lélek jövőjére. Ezt az elméletet hirdeti dr. Spock 18 millió könyve, aki elvesztette respektusát nálam, amikor megtudtam, hogy szereti Bach és Beethoven zenéjét, de a „rock ’n roll”-t szintén, amelynek ritmusára gyakran táncolt 45 évvel fiatalabb feleségével. Szomorúan állapítom meg, hogy több millió ifjú lett csirkefogó gazember, kábítószeres pedig a szülei sohasem büntették. Büszke vagyok fiaimra, mert rendes, boldog házasságban élnek, élvezik gyerekeik szépségét, okosságát pedig Edith, ha egyik rossz fát tett a tűzre, vagy hazudott, nem magyarázott, fenyegetőzött, hanem óvatosan kiporolta a nadrágját, két órára bezárta a szobájába, ahol nem volt TV, rádió, telefon, comic strips, csak iskolai könyvek. Többen panaszkodtak, gúnyolódtak a gyerekek felett: Laurence J. Péter: „- A modern gyerek visszafelel mielőtt az anyja mondott valamit.” „- Tartanám a gyereket hét éves koráig, aztán akárki megkaphatja” - mondta 420 évvel ezelőtt Saint Francis Xavier. Nem is olyan régen, de szép volt a lépcsőházban felszaladó ismeretlen kisgyerek „csókolom” köszöntése. Haza érkezve legutóbbi látatásunkkor többször gondolok a budapesti fiúra, lányra, akik ötperces ismeretségünk után „Jenő bácsiztak”. A fiú 35 éves iskolai tanár, a lány 32 éves főápolónő. Szeretlek, Amerika! Távol a drága családomtól, szeretett, kicsiny Magyarországtól, millió rohanó nép között,... de lelkem lebeg a felhők között. Az üvegtornyok karcolják az eget, miközben a nap aranylón nevet,... Máskor nyakukon habgallér pompázik, s lent a nagy város ázik és fázik. Száguld az ezüstös metróvonat, mellettünk a sok ház elszalad, a távolban megcsillanó hatalmas kékségen tekintetem táncot lejt a vidámság kéjében. Az óceán szélesre tárja azúrkék karjait, a hullámok könnyed játékát messzire hallani, a langyos homok, mint puha-bársony pléd öleli a kagylóhéjak ezreit a part mentén. Kaprinyák Gyuláné Szülőfalum Szabolcsi templom csonka tornya, Odavágyik szívem vissza. Harangszóval vártak engem, Iskolába minden reggel. Ezeréves templom, de sokat mondana, Ha eredeti tornya még mindig megvolna. Magaslatból hirdetné, A szabolcsi zsinat szentjegyét. Öreg földvár tetején, Díszeleg egy szép emlék. Márványkő aranysárga betűi, Hirdetik ősi történetét. Ahol a szőke Tisza kanyarog, Partot mosva mosolyog, Csalogat az örvénybe, Sima tiszta vizébe. Gyermekkorom be szép gyermekkorom, Visszasírom játszó pajtásom. Emlékszem e gyönyörű időkre, Belevésem szívem közepébe. Kedves Olvasók! Továbbra is szeretettel várjuk lapunk Irodalom rovatába beküldött írásaikat, verseiket. A rendszeres beküldőket előfizetéssel jutalmazzuk! Sósméz (3) Brém-Nagy Ferenc (Folytatás előző lapszámunkból) Váradi egy darabig nézte a távolodó férfit, amint gyorsan magába itta a köd, majd egy cifra káromkodással kísért legyintést követően az ellenkező irányba indult, hazafelé. Lassan lépkedett, maga elé bámulva. Leperegtek benne a nap eseményei: a reggeli vita feleségével, hogy szűk a lakás, nagyobb kéne, úgy élnek itt négyen, mint a szardíniák a dobozban, egy valamirevaló férfi már régen kitalált volna valamit, hogy a családjának normális feltételeket teremtsen, a munkahelye, a veszekedés a hülye főnökével, a hollók mondanák már a szemére, hogy csecsebogyó, aki ott szúr ki vele, ahol tud - persze mindenütt tud - , most is csak ő nem kap majd prémiumot november hetedikére, mert állítólag az egyik ügyfél betelefonált neki, hogy Váradi modortalan volt vele, ami ugyan nem igaz, de indoknak éppen elég, a Balbekné a Baross utca 40-ben, aki ebben a hónapban már ötödszörre hívta ki az elromlott tévéjéhez, aminek persze semmi baja sem volt, csak kefélni akart a némber. Ahogyan először is, amikor ebéddel fogadta, előtte töltött egy feles szilvóriu- mot, felbontott egy üveg Kőbányait, és miközben ő evett, az asztal alatt végig a combját simogatta, úgyhogy nem is tudta befejezni a tarhonyával tálalt marhapörköltet, ott a konyhaasztalon kapta el. Dugás után, mikor megkérdezte, hol a tévé, az asszony nevetve mondta, hagyja a francba, az tökéletes állapotban van. Ma, amikor belépett az előszobába, még be se zárta egészen az ajtót, az asszony elkapta a farkát, és ott, mindjárt a parketten lovagolta meg. Nem is értette, mi van ezzel a nővel, hiszen fiatal, csinos, miért pont vele akar hancúrozni, de nem érdekelte, hiszen jól csinálta, ha beszólt, hogy rossz a tévéje, kiment, megdugta, neked is jó, nekem se rossz, mindenkinek megvan a maga perverziója. Egy kurva szólította le. Váradi nemet intett a fejével és ment volna tovább, de az elé lépett. Fiatalka volt, biztosan kiskorú is, ezen a feketére festett haj meg a kilónyi rosz- szul felvitt smink sem változtatott. Ismerték már Váradit az itt strichelő lányok, tudták, nem veti meg szolgáltatásaikat, ahogyan azt is, ha menni akar, elsőre hívásra megy, ha nem, akkor hiába beszélnek. Ez a lány új lehetett a placcon, beszélt, beszélt, hátha meg tudja puhítani a férfit. Váradi az első szónál elindult, és a mellette szinte futó lányra ügyet sem vetve haladt. Az mondta a magáét, majd jó húsz méter után nagy átkozódások kíséretében megállt, feladta. (Folytattuk) Budapest és a gyerekek Jack Hahn (POTPOURRI) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmsmmmmiiimMmmmtmitimmMmmmfflmmmwmmmammmmmmwmmtmMmmßmmmmi&mmmmummiiMmm
