Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-13 / 166. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2004. AUGUSZTUS 13. Röviden Wm NÉGYSZERES SEBESSÉGEN A perifériákat gyártó Belkin az Airgo Networks rádiós hálózati technológiáját fogja beépíteni termékeibe, hogy megadja a fogyasztóknak azt, amire vágynak: nagyobb sebességet. A Belkin új útválasztójában és klienskártyájában az Airgo-chip megnégyszerezi a 802.11g szabványban meghatározott adatátviteli sebességet és hatótávolságot, amely elméletileg ötvennégy megabit per másodperc, illetve ötven méter, a gyakorlatban azonban sokszor ennek csak a fele igaz. A Belkin október közepén dobja piacra eszközeit. Meghibásodott a Hubble egyik műszere Az űrteleszkóp négy tudományos eszközéből egy tönkrement, jelentette be az Egyesült Államok űrkutatási hivatala, a NASA. A Hubble spektrográf képalkotó műszerét a távcső második javításakor, 1997-ben telepítették, és eredetileg öt évben határozták meg működési időtartamát. Elsősorban a feketelyukak, távoli halovány csillagok és bolygók vizsgálatára használták. A Google fizet KONKURENSÉNEK A Google 2,7 millió részvényt ad a Yahoo-nak, hogy elrendezze a köztük folyamatban lévő szabadalombitorlási és egyéb ügyeket. A Google 206-290 millió dolláros rekordbüntetésre számít, melynek köszönhetőn veszteséges lesz a szeptember harmincadikán záruló harmadik negyedévben. A megállapodás részeként a Google számos szabadalom licencdíját fizeti ki a Yahoo alá tartozó Overture Services vállalatnak, amely útörő szerepet játszott a keresők kifejlesztésében és számos ehhez kapcsolódó szabadalom tulajdonosa. Egydolláros nyereség van A DVD LEJÁTSZÓKON A fogyasztói elektronikai cikkek népszerűsége nem a gyártókat gazdagítja. A kínai elektronikai gyártók igencsak szenvednek a DVD népszerűsége miatt, mivel az általuk exportált lejátszók átlagára negyven dollárra esett, így darabonként csak egy dolláros nyereséget könyvelhetnek el. A kínai gyártók legfőbb gondja, hogy csak az előállítás költségére rakhatnak némi profitot, mivel a felhasznált technológiáért más vállalatoknak fizetnek li- cencdíjat. Rendkívüli energia A POLIMER NITROGÉNBEN A levegő közel négyötöd részét kitevő nitrogéngáz rendkívüli mennyiségű energiát tárolni képes változatát fedezték fel a Mainzban működő kémiai kutatások Max-Planck intézetének (MPCH) kutatói. A nitrogénatomok különleges kötési geometriája leginkább a gyémántéra hasonlít. A levegő fő alkotórésze, a hétköznapinak számító nitrogén (N2) molekulája nehezen bírható rá bármilyen kémiai reakcióra. A két-két atom között húzódó hármas kötés ugyanis rendkívül stabil. Felfedezői szerint "megszelídítése" esetén a vegyület energiatárolóként és egyben környezetbarát hajtóanyagként lesz használható. Attól is lehet tartani, hogy a nitrogéngyémánt minden korábbinál pusztítóbb robbanóanyagként végzi. WiMégsem az esszénusok müvei a Holt-tengeri tekercsek HOLT-VÁGÁNYOKON Két izraeli régész csatlakozott azokhoz, akik szerint a Kamrán térségében élt esszénusok egyáltalán nem voltak világtól elvonuló szerzetesek - sót, még a Holt-tengeri tekercseket sem ók írták. A tudósok eredményeiről a Haaretz izraeli napilap számolt be. Augusztus 9. A Holt-tenger észak- nyugati partján fekvő Kumrán egykori lakóiról, az esszénusokról nevezetes, akiket tanulmányokban és konferenciákon is gyakran emlegetnek "zsidó szerzetesekként". Eddig minden amellett szólt, hogy az esszénusok zárt és világtól elvonult közösségben éltek, és ők írták az ókori Közel-Kelet egyik legértékesebb ránk maradt emlékét, a Holt-tengeri tekercseket. Két izraeli régész legújabb kutatásukra hivatkozva most azt állítja: a kumráni esszénus közösségnek "semmilyen megkülönböztető jegye" sem volt a korabeli társadalomhoz képest. Ennek az eredménynek is vannak előzményei. Egyre több kutató gondolja ugyanis úgy, hogy az esszénusok nem csak hogy nem éltek világtól elvonult életet, de nem is ők írták a Holt-tengeri tekercseket. Két izraeli régész, Yuval Peleg és Itzhak Magen nemrég fejezte be a Júdea és Szamária polgári közigazgatása által támogatott, tíz idényen keresztül folytatott ásatását Kumrán térségében. Roland de Vaux 50 évvel ezelőtti ásatása óta ez volt a legalaposabb feltárás ezen a vidéken. A régészeti letek közt számos ékszer, máshonnan importált üvegtárgy és míves, szépítkezőszerek tartására használt kőedény is van. "Kizárt dolog, hogy a kumrániak szegénységben éltek volna" - mondja Peleg. "Az is kizárt, hogy Vaux atya ötven évvel ezelőtt ne találkozott volna a mi leleteinkkel. Egyszerűen figyelmen kívül hagyta, ami nem illett az elképzelésébe." Kumrán 1947-ben lett igazán híres, hiszen a környékbeli barlangokban ekkor fedezték fel a Holt-tengeri tekercsek néven ismertté vált iratokat. Elsőként Eliezer Sukenik professzor állította,-hogy a tekercseket az esszénusok írták. Később Roland de Vaux domonkos-rendi szerzetes és régész, a jeruzsálemi Biblia Iskola tudósa folytatott ásatásokat a térségben 1951 és 1956 között. Vaux arra a következtetésre jutott, hogy a környékbeli barlangokban élő esszénus közösség tekercsmásoló központot működtetett a térségben. A kor legtöbb tudósához hasonlóan Yigael Yadin, Sukenik szintén régésszé lett fia is egyetértett Vaux elméletével. A Holt-tengeri tekercseket sokan a legértékesebb régészeti leleteknek tartják, melyeket Izrael földjén valaha feltártak. Egyedül ezek a tekercsek maradtak fenn ugyanis a Második Templom időszakából korabeli írásmóddal. Ezért egyedülálló forrásnak számítanak a kor mindennapjainak tanulmányozásához. Egyszersmind ezek a valaha előkerült legrégibb biblikus iratok. Az első tekercset beduin pásztorok találták meg 1947-ben. Hármat Sukenik vásárolt meg, a többit évekkel később Yadin. Vaux ásatásain még több száz - nagyrészt igen rossz állapotban lévő - tekercs került elő Kumrán akkor jordániai fennhatóság alatt lévő területéről. Ezek közül a legértékesebb az ún. Templom-tekercs, melyet Izrael a hatnapos háború után vásárolt meg. Néhány tekercs az Izraeli Nemzeti Múzeum Biblia-kiállításán látható, ezek egyszersmind a múzeum legtöbb látogatót vonzó tárgyai. HALALHOZO ZÓNÁK Hatalmas mélytengeri "halálzóna", az oxigénhiány miatt élettelen víztömeg alakult ki idén nyáron is a Mexikói-öbölben. Egyes szakemberek ezzel a jelenséggel magyarázzák az idén különösen gyakori cápatámadásokat. Augusztus 10. A "halálzónák" kialakulásának első számú okozója a műtrágyázással összefüggő nitrogénszennyezés: a talajban fölgyülemlett nitrogént a csapadék a folyókba mossa, onnan pedig a tengerekbe, óceánokba jut, ahol az algák robbanásszerű elszaporodását idézi elő. Amikor az algák elpusztulnak és a tengerfenékre süllyednek, ott bomlásnak indulnak, és elvonják a víz oxigéntartalmát. Az oxigénben szegény vízből elmenekül, illetve kipusztul minden élet, halak, rákok és apróbb élőlények híján pedig kénytelenek más élelemforrás után nézni a vizek ragadozói. Ezzel magyarázható, hogy Texas szövetségi állam partjai mentén az idén nyáron megszaporodtak a cápatámadások - vélekedik Nancy Rabalais, a Louisiana Universities tengeri konzorciumának vezető munkatársa. A "halálzóna" idei kiterjedése megközelítőleg 10-15 ezer négyzetkilométer, a Mississippi torkolatától húzódik nyugat felé 4610 kilométer hosszan Louisiana és Texas állam partjai mentén. Az idén a szokásosnál is közelebb került a partokhoz, amit szakértők a szelek és tengeri áramlatok hatásának tulajdonítanak. Az elmúlt 30 évben a "halálzóna" minden nyáron visszatérő természeti katasztrófává nőtte ki magát, amit elsősorban az okoz, hogy a Mississippi vízgyűjtő területén a mezőgazdaságban fölhasznált vegyszerek nitrogénnal szennyezik a talajt - mutatott rá Rabalais. A "halálzóna" mérete az időjárástól függően évről évre változik, általában 13 ezer négyzetkilométer körül mozog, és kora októberig tart. Annak ellenére, hogy a jelenség és a mezőgazdaság okozta kömyezetszeny- nyezés közti összefüggés nyilvánvaló, gyakorlatilag semmilyen hivatalos lépés nem történt, ami megakadályozná, vagy akár csak csökkentené az évről évre visszatérő pusztulást. A "halálzóna" miatt a halak oxigén- dúsabb vizekre vándorolnak, s ez lehet a magyarázata annak, hogy az elmúlt időszakban a texasi partoknál annyi cápatámadás történt. Három alkalommal támadt cápa fürdőzőre az idei szezonban - ez a szám kifejezetten magas, ha figyelembe vesszük, hogy Texasban 1980 óta összesen 18 ilyen eset történt. Terry Stelly, a Texas Parks and Wildlife Department ökológusa a Texas-Louisiana-i határ mentén, a "halálzóna" közelében az elmúlt években gyakoribbá vált cápatámadások okát a következőkben látja: "természetesen az egyéb tényezőket sem zárhatjuk ki, ám az egyik lehetséges magyarázat, hogy a cápák oxigéndús vizet keresve kerültek az ember közelébe". HI A "halálzóna' miatt támadnak a cápák a Mexikói-öbölben
