Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-08-13 / 166. szám

Hazai hírek L 11 Homályos élménytérre költ 3 milliárdot az IHM MI LESZ A JÖVŐ HÁZA? A tervek szerint 3 milliárd forintot költ az informatikai tárca a Jövő Háza projekt megvalósítására, bár azt a minisztérium illetékese többszöri megkeresésre sem tudta megmondani, bogy pontosan mirefordítják majd a pénzt. Az interaktív technikai kiál­lításnak egyelőre kurátora sincs, sőt, a tárcánál azt sem tudják, milyen berendezéseket kell majabeszerezni a jövő ősszel nyitó kiállításhoz. A témával foglalkozó miniszteri biztos szerint "anyaggyűjtés folyik, az összegyűjtött témajavaslatok alapján". Röviden Megrovások az újabb BETEGCSERE MIATT Két dolgozó megrovást, egy pedig figyel­meztetést kapott a szegedi városi kórház­ban, amiért nem a megfelelő beteget küldte át az intézmény egyik osztályáról a másikra, tájékoztatta a fegyelmi határo­zatról Baráth Lajos, a kórház főigazgatójá­nak általános helyettese szerdán az MTI­t. A vizsgálat azt állapította meg, hogy az érintett dolgozók nem kellő körültekintés­sel végezték a beteg átadását, amiért "az elkövetés súlyának megfelelő fegyelmi büntetést kapták". Baráth Lajos ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy az augusztus 4-én történt eset sem súlyában, sem következ­ményeiben nem azonos az egy hónappal korábban ugyancsak a városi kórházban történt tragikus kimenetelű betegcseré­vel. Meghosszabbítanák AZ IRAKI MAGYAR MISSZIÓT Egy évvel is meghosszabbíthatja a Hon­védelmi Minisztérium az iraki magyar missziót. A tárca politikai államtitkára ko­rábban azt nyilatkozta, hogy a nemzetkö­zi jelenlét Irakban mindenképpen hosszú távon indokolt. Az iraki magyar katonai kontingens mandátuma ez év végén jár le, és a Magyar Nemzet szerdán Bocskai Ist­vánra hivatkozva azt írta, hogy a minisz­térium várhatóan egy év hosszabbítást kér. Egy ilyen országgyűlési határozatot azonban a parlament ellenzéki képviselői nem valószínű, hogy megszavaznának. BÍRÓSÁGHOZ KERÜL A 'paksi titok1 A Paksi Atomerőmű kettes blokkjának új­raindításához beadott kérelmek között la­pul néhány szakvélemény, amelyeket az Országos Atomenergia Hivatal üzleti ti­tokra hivatkozva nem tár a nyilvánosság elé. Több civil szervezet most azt fontol­gatja, hogy bírósághoz fordul, miután a Hivatal üzleti titokra hivatkozva megta­gadta tőlük az iratok átadását. A jogvédők és a zöldek elfogadhatatlannak tartják, hogy a hatóság üzleti érdekek előtt fejet hajtva fossza meg "a Kárpát-medence la­kóit attól, hogy informálódjanak a paksi kettes blokk újraindításának környezeti kockázatai felől". A jognak elsősorban a térség lakóit kell megvédenie, és nem az állítólagos paksi üzleti érdekeket - írják közleményükben. Megkérdőjelezi a tisztújítást a Lakitelek munkacsoport A Lakitelek munkacsoport szerint az MDF alapszabályába ütközik az eddig le­bonyolított tisztújítás a pártban, ezért an­nak megsemmisítését kéri az országos vá­lasztmánytól. "Ragaszkodunk ahhoz, hogy az elnök javaslata alapján az orszá­gos választmány nyilvánítsa semmisnek az eddig lebonyolított tisztújításokat, és az alapszabály szerint járjon el. A csoport szerint az MDF-en belül elrendelt tiszt­újítás az alapszabályba ütközik, mivel a megválasztottak mandátuma - a küldötte­ket is beleértve - két évre szól, és azt lerö­vidíteni csak a szabályosan megválasztott küldöttekből álló országos gyűlés jogo­sult. A nyilatkozattevők azt "kívánják és remélik, hogy az elnök kezdeményezése Az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium (IHM) akar 3 milliárd forin­tot akar költeni a Jövő Háza projekt megvalósítására, bár az interaktív tech­nikai kiállítással kapcsolatban szinte semmilyen konkrét terv' nincs a tárcá­nál. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a 13 ezer négyzetméteres kiállítás a Mille­náris Parkban lesz és várhatóan jövő szeptemberben nyit. A kiállításnak he­lyet biztosító Millenáris három épületé­nek felújítása az előzetes számítások sze­rint 1 milliárd forintba kerül majd. A tervekben szereplő maradék 2 milliárdot- amely csak a jövő évi költségvetés elfo­gadásakor lesz végleges összeg - a kiállí­tás létrehozására szánják. Az IHM illeté­kesei az [origo] internetes újság többszö­ri megkeresésére sem tudtak konkrét terveket felsorolni arról, hogy mire köl­tik majd a projektre szánt pénzt. "A kiállítási tematikák között szerepel a genetika, az otthon, a munka, a város, a Föld, az űrkutatás, az info-kommu- nikáció, a virtuális valóság, az utópiák, az emberi kreativitás és az egyéniség is"- olvasható Kertész László, az IHM mi­niszteri biztosának levelében. Az újság­írók Kertésztől azt kérdezték, milyen konkrét tervekre és kiállítási anyagokra fordítják majd a pénzt. "A témákat él- ményszerűen, interaktív módon kíván­juk bemutatni" - írja a miniszteri biztos, aki szerint "a Nemzeti Audiovizuális Ar­chívum és a Nemzeti Digitális Adattár program interaktív olvasótermei, inter­net kávézók, médiaművészeti bemuta­tók" is helyet kapnak majd a Jövő Házá­ban, illetve külföldi kutatóközpontokkal folytatott együttműködés eredményei­ről is beszámolnak itt. Arra a kérdésre, hogy a Kertész által telefonon "élménytérnek" nevezett Jövő Háza létrehozásához milyen eszközökre lesz szükség, a miniszteri biztos azt vála­szolta, hogy "a beszerzendő termékek skálája széles képet mutat: az eszközök között szerepelnek az alapvető infrast­ruktúrához kapcsolódó hardver és szoft­ver eszközök, de a speciális, egy-egy ins­tallációhoz kapcsolódó eszközökre is szükség lesz". Áz alig egy év múlva nyi­tó kiállításnak jelenleg még kurátora sincs, bár Kertész egy korábbi levele szerint "a várhatóan szeptember végéig megválasztott kiállítási kurátor fog dön­teni a végleges tematikáról". Addig pe­dig "egy külön kiállítási stáb segítségével anyaggyűjtés folyik, az összegyűjtött té­majavaslatok alapján". Á miniszteri biztos a konkrét tervek között említette, hogy a Csodák palotája nevű intézmény is az elsősorban 6-18 éves fiataloknak szóló Jövő Házában kap­hat helyet 2005-től. Emellett elmondta, hogy információs technológiával és szó­rakoztató elektronikával foglalkozó cége­ket is megkerestek azzal, hogy állítsanak majd ki technológiai újdonságokat a Jövő Házában. Mint mondta, a minisztérium megkeresését "kedvezően fogadták" a cé­gek. A kiállítás frissítésére évi 1 milliárd forintot szán az IHM 2005 után. Kertész szerint emiek "jelentős részét saját bevé­telekből (jegyárak, kapcsolódó rendezvé­nyek stb.)" kívánják fedezni. 2004. AUGUSZTUS 13. A homályos szlogenekkel tűzdelt vá­laszok arra utalnak, hogy a minisztéri­umban nincs konkrét elképzelés e nagy összeg pontos elköltéséről. Ez viszont azt jelenti, hogy a költségeket nem a szükséges fejlesztések alapján számolták ki, hanem előbb mondták ki az összeget, s majd ahhoz igazítják az elképzeléseket. További érdekes fejlemény, hogy a Jövő Háza nagyszabású projektet az IHM abban a Millenáris Parkban kíván­ja létrehozni, amelyről nemrégiben ki­derült, hogy több cég is lebontaná. A Budapest belső területén, a jó közleke- désű Moszkva tér közelében található szabad telek felkeltette például a Mammut szórakoztató- és bevásárlóköz­pontokat üzemeltető cég érdeklődését, amelynek vezetői a Mammut 3-at sze­retnék ott látni. Újabb per a 4-es metró kapcsán Augusztus 10. Bírósághoz fordulnak a 4-es metró építésének megkezdéséhez szükséges vasúthatósági engedélyt (vhe) megtámadó civil szervezetek, miután a Közlekedési Főfelügyelet elutasította kérelmüket, és kiszámlázta az 1,7 millió fo­rintos fellebbezési díjat. A szervezetek már korábban jelezték, jogtalannak tartják, hogy civil szerveze­teket ekkora pénzösszeg megfizetésére kötelezzenek. A Levegő Munkacsoportnak (LM), az Erzsébetvárosi Társasházak Egyesületé­nek (ETKE), a Lakóközösségi Szervezetek Szövetségének (Laksz) fejenként 567 ezer forintot kellene megfizetnie fellebbezési díj címén, miután hónapokkal ez­előtt kifogásokkal éltek a 4-es metró engedélyét illetően. Az alagútfúrás megkez­déséhez szükséges engedélyt egyébként július 2-án végül kiadta a felügyelet. "Olyan még nem fordult elő velünk, hogy egy engedély általunk kezdeményezett felülvizsgálata után fizetnünk kellett volna. Ez egy civil szervezet számára renge­teg pénzt jelent" - mondta el az Index érdeklődésére Schnier Mária, az LM elnök- helyettese, aki beszámolt arról, a Fővárosi Bírósághoz fordultak, hogy kötelezzék a felügyeletet újabb eljárásra. Indoklásuk szerint eljárási illeték megfizetése csak olyan félre vonatkozik, akinek közveden anyagi haszna származik a beruházásból, ez pedig a civilek esetében nem áll fenn. Az LM jogásza szerint a felügyelet döntése alkotmányos szempontból is aggá­lyos, hiszen aszerint mindenki jogorvoslattal élhet, akinek cg)’ adott beruházás az érdekeit sérti. Egyébként mind a Laksz, mind az ETKE egy-egy ház lakóit tömö­rítő szervezet. "Ez nem illeték, ez díj, amelyről jogszabály rendelkezik. A felügyelet pedig jog­szerűen járt el, hiszen törvény mondja ki, hogy a fellebbezés során az engedélyez­tetési díj felét a fellebbezőnek kell állnia" - mondta el az Indexnek a Főfelügyelet jogi osztályának vezetője, Horváth László. A díjmentesség a jogász elmondása szerint csak magánszemélyeket illethet meg. Érsek László, a Főfelügyelet főosz­tályvezetője beszámolt arról is, a felügyelet ezekből a díjakból él meg, állami apa­názst nem kap. Egy engedély kiadása során annak díja az elvégzett szakértői mun­kát fedezi, és ugyanígy van a fellebbezésnél is: az engedély felülvizsgálata újabb munkát jelent, ennek költségeit pedig valakinek állnia kell. A Főfelügyelet múlt héten küldte el a számlákat a szervezeteknek, a fizetési ha­táridő augusztus 20. körül jár majd le. 6 MAGYAR SZÓ-A HÍD

Next

/
Thumbnails
Contents