Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-06 / 165. szám
14 MAGYAR SZÓ-A HÍD TUDOMÁNY 2004. AUGUSZTUS 6. Első típusú találkozás 20 éven belül MI ÉS AZ IDEGENEK Az amerikai SETI-projekt vezető csillagásza merész elmélettel állt elő. Setb Sbostak kiszámította, bogy a következő 20 év folyamán az emberiségnek jelet kell kapnia fóldönkívüli Utjormáktől. Röviden Fellőtték a Messengert Augusztus 3. Egy nappal az eredetileg tervezett időpont után kedden a floridai Cap Canaveral űrközpontból végül útnak indították a Merkúr bolygó jobb megismerését szolgáló küldetésére a Messenger űrszondát egy Delta II. típusú hordozórakéta segítségével. Hétfőn a kedvezőtlen időjárás miatt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA úgy döntött, hogy legalább 24 órával elhalasztja a kilövést. Kedden reggel ismét kisebb kellemetlenséget okozott, hogy Floridától északra, Eszak- Carolina szövetségi állam atlanti partja mentén folyamatosan erősödött az Alex nevű trópusi vihar, de a floridai légkört, és így a Messenger indulását nem zavarta meg. A Messenger űreszköz küldetésével közel harminc év után ismét lehetővé válik, hogy megvizsgálhassák a Merkúrt, a Naphoz legközelebb eső bolygót. A Naprendszer legbelső bolygójánál eddig csak egy űrszonda, az amerikai Mariner-10 járt, amely 1974-ben és 1975-ben háromszor közelítette meg a Merkúrt, és készített felvételeket a holdszerű planéta kráterekkel szabdalt felszínéről. A NŐK TÖBB VÖRÖSET LÁTNAK Augusztus 2. Az Arizonai Egyetem kutatói felfedezték, hogy a piros szín érzékelését lehetővé tévő gén rendkívül sok változatban létezik. A gén az X kromoszómán helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a férfiakkal szemben a nők szervezetében a gén két példányban van jelen. A kutatók szerint ez azt jelentheti, hogy a nők finomabban érzékelik a vörös színtartományt, mint a férfiak. A kutatások vezetője, dr. Brian Verrelli, valamint a Marylandi Egyetemen dolgozó dr. Sarah Tishkoff szerint a génváltozatokat jó ideje, valószínűleg több százezer éve hordozzuk. Verrelli doktor így fogalmazott: "Amennyiben a gén valóban ilyen hosszú ideje az ember genetikai örökségének részét képezi, az bizonnyal előnyös hatásának köszönhető. Elképzelhető, hogy a nők érzékenyebb vörös-érzékelésének köszönhetően ügyesebbek voltak a gyümölcsök és bogyók gyűjtögetésében." Elhunyt Francis Crick, A DNS FELFEDEZŐJE Július 30. Francis Crick, a DNS kettősspirál egyik felfedezője egy San Diego-i kórházban, 88 éves korában elhunyt. Biokémikusként az amerikai James Watsonnal és a brit Maurice Wilkinssel közösen megkapta az 1962-es orvosi Nobel-díjat. A három kutató 1953-ban fejtette meg a dezoxiribonukleinsav (DNS) molekulaszerkezetét, és kifejlesztették a kettős spirál térbeli modelljét. Crick 1977 óta az amerikai Salk Institute-ban az emberi tudat kutatásával foglalkozott. Még ebben az évszázadban eltűnnek az osztrák gleccserek Július 30. A mostani hűvösebb nyár ellenére folytatódik az Alpok gleccsereinek visszahúzódása. Ausztria legnagyobb gleccsere, a Grosglocknerről induló Pasterze becslések szerint 1875 óta 1,5 milliárd köbmétert vesztített a térfogatából, emlékeztetett Heinz Slupetzky salzburgi gleccserkutató. Ha a negatív tendenciák folytatódnak, 2050-2080 között az osztrák gleccserek teljes eltűnésével lehet számolni. A hóhatár visszahúzódása és az egyre melegedő klíma a gleccserek síturizmus általi terhelését is növelik. Augusztus 4. A földönkívüli intelligencia után kutató intézet (SETI) immár 20 éve keresi idegen civilizációk nyomait. Ehhez többek közt elindították az első világméretű megosztott számítási műveletet, amelynek keretében több mint ötmillió felhasználó a számítógépe felesleges kapacitását rádióteleszkópok adatai közötti keresgélésre ajánlja fel. A SETI kutatóihoz az interneten keresztül kereken 1,5 milliárd adatcsomag érkezett vissza, de megfelelő jelre még nem bukkantak. Miközben a türelmetlenségre megvolna minden ok, Seth Shostak szerint már nem kell sokáig várni az idegenek első jelére. A SETI vezető csillagásza szerint már a következő két évtized során megtalálhatja az emberiség az értelmes idegen létformákra utaló első jeleket. Shostak hangsúlyozza, hogy a fenti elmé- . letét nem durva becslésként, hanem bonyolult számítási műveletek eredményeként állította össze. A formula a világ- egyetem lakható világainak eloszlásán és a Föld műszaki fejlődésén alapul. A New Scientist beszámolója szerint Shostak először kollégája, Frank Drake ismert képletét használta. Az 1961-ből származó egyenlet hét változót alkalmaz. Ezek közé tartozik: az évente keletkező csillagok száma, ezek közül hánynak van bolygórendszere, az élet keletkezését lehetővé tevő bolygók száma, hányon keletkezik valójában élet, élnek-e ott intelligens lények, az idegen civilizációk közül hány akar kapcsolatba lépni másokkal és mennyi ideig marad fenn egy' fejlett technológiájú civilizáció. Az egyenlet egyes értékeit az elmúlt hónapok és évek kutatási eredményei jelentősen módosították 1961-hez képest. A változásokból kifolyólag ma a földönkívüli élet létezése jóval valószínűbbnek tűnik. így például a bolygóval rendelkező csillagok számára vonatkozó becsléseket folyamatosan korrigálták felfelé. A földi megfigyelések igazolták, hogy az élet létrejöhet még a néhány évvel korábban feltételezettnél is barátságtalanabb körülmények között. Barry Jones elismert bolygókutató szerint például a mostanáig felfedezett bolygórendszerek között minden másodikban létezhet Földhöz hasonló égitest. Shostak végül a Drake-formula és az aktuális kutatási eredmények alapján jutott arra következtetésre, hogy 104-106 közé tehető a száma a Tejútrendszert otthonuknak nevező olyan civilizációknak, amelyek rádiójeleket sugároznak. Ezen szomszédaink megtalálásához a galaxisunk mintegy 100 milliárd csillagának megvizsgálása szükséges, emlékeztet Shostak a Acta Astronautica szaklapban megjelent levezetésében. A hatalmas feladatot, a földi műszaki fejlődésre való tekintettel, belátható időn belül befejezheti az emberiség, véli Shostak. A csillagász bevonta számításaiba a már létező, illetve építeni tervezett rádióteleszkópokat, és hozzávette az önkéntesek számítógépeiben dolgozó mikrochipek egyre növekvő számítási teljesítményét. Shostak azt feltételezi, hogy a projekt rendelkezésére álló számítási teljesítmény 2015-ig másfél évente megduplázódik, az immár 40 éve érvényes Moore-törvénynek megfelelően. Az adott időpont után a növekedés várhatóan a felére csökken, mivel az egyre kisebb áramkörök építése fizikai korlátokba ütközik. A teljes számítás eredményeként Shostak azt jósolja, hogy egy generáción , de legfeljebb 20 éven belül az emberiség felfogja a világűrből intelligens lények által sugárzott első jeleket. A hagyományos módszerekkel az idegenekkel való csevely viszont igen vontatott lesz majd, hiszen az érintett bolygók 200-1000 fényévnyi távolságban húzódhatnak, véli Shostak. így' évszázadokba is beletelhet, amíg válasz érkezik egy-egy üzenetre. A csillagász elméletét a SETI-n belülről is kritikák érik. Paul Shuch, a New Jersey-ben működő Seti League igazgatója szerint Shostak kihagyta számításaiból az idegeneket. Szerinte ésszerű dolog előre vetíteni az emberiség műszaki fejlődését. Viszont a földönkívüli élet és az idegen intelligencia létezése, illetve ezek csevegési hajlandóságára vonatkozó becslések annyira bizonytalanok, hogy lehetetlen feladat az első típusú találkozás dátumának, vagy akár évtizedének/évszá- zadának előre jelzése. Mindenhol kutat a Microsoft új keresője Augusztus 3. A Microsoft több mint két éve beszél olyan integrált keresési szolgáltatás kifejlesztéséről, ami egy- aránt képes a helyi merevlemezeken, vállalati hálózatokon és az interneten is keresni. A cég csütörtökön bemutatta egy ilyen rendszer prototípusát. Yusuf Mehdi, a MSN testületi alel- nöke elmondta, hogy a rendszert évek munkájával fejlesztették ki. "Ez a szolgáltatás túlmutat a többin" - mondta, a versenytársakra utalva ezzel. A közelmúltban ugyanis a Google is bemutatta Puffin nevű integrált keresési megoldását, ami szintén képes a felhasználók merevlemezein is keresni. Az MSN ez év végén vagy jövő év elején vált át saját keresőtechnológiájára. Az új keresőmotor már bétatesztelés alatt áll, de egyelőre csak a weben dolgozik. Mehdi elmondta: a rendszert több microsoftos csapat együtt dolgozta ki, például az MSN-keresőt fejlesztő csoport, a Longhorn-csoport és a kutatással foglalkozó Microsoft Research. A bemutatón Mehdi demonstrálta, hogy az MSN keresője hogyan képes felkutatni az információt, még akkor is, ha az például a céges emailszerveren van egy Exccl-dokumentumban. Szabályoznák a nanorészecskéket Nagy-Britannia legtekintélyesebb tudományos testületé, a Royal Society és a Royal Academy cf Engineering 2003-ban készült és most nyilvánosságra hozott tanulmányában arra a következtetésre jutott, bogy a nanotecbnológia új veszélyeketjelent. Július 31. A kormány megbízásából készült jelentés szerint újfajta szabályozás alá kell vonni a szabad nanorészecskéket, vagyis azokat, amelyek a levegőn vagy a bőrön keresztül közvetlen kapcsolatba kerülhetnek az emberekkel. A kérdésnek Angliában külön súlyt ad, hogy Károly herceg nemrégiben azon aggodalmának adott hangot, hogy a nanorészecskék olyan problémákhoz vezetheznek, mint a rákgyógyszerként használatos thalidomide. Azok a nők ugyanis, akik a gyógyszert szedték, testi rendellenességei született gyerekeknek adtak életet. De a herceg mellett mások is jelezték, hogy önmagukat reprodukáló nanogépezetek ámokfutásától tartanak. A jelentés szerint az emberek egyaránt eltúlozzák a nanotechnológia hasznait és kockázatait. Az'önmagukat reprodukáló nanogépek még a sceince-fiction birodalmába tartoznak. De a nanotechnológia már a napkrémektől a mikroprocesszorokig sok termék előállításában szerepet játszik. És semmilyen bizonyíték nem mutat arra, hogy ezek egészségügyi vagy környezeti veszélyeket rejtenének magukban. A jelentés készítői végezetül azt javasolják, hogy Nagy-Britanniában és az Európai Unióban a nanorészecskéket új kémiai anyagokként kezeljék, külön biztonsági teszten kelljen átmenniük, és a termékeken legyen feltüntetve, hogy nanorészecskéket tartalmaznak. A munkacsoport szerint évente 6 millió fontot (14 millió eurót) kellene Nagy- Britanniában a nanotechnológia egészségügyi veszélyeire fordítani.
