Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-08-06 / 165. szám
2004. AUGUSZTUS 6. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ —A HÍD 3 M Újabb háború készül a Balkánon? OSZTOTT TERÜLETEK Moldovai Köztársaságban napok óta rendkívül feszült a helyzet. A hangulat hasonlít az 1992-es polgárháborút megelőző légkörhöz. Az ellentétek a Moldovai Köztársaság és a hivatalosan, jog szerint még hozzá tartozó, gyakorlatilag már különvált Transznisztria között robbantak ki, miután a szeparatista hatóságok bezártak három román anyanyelvű iskolát a fővárosban, Tiraszpolban, valamint Rabnitában és Tigbinában. Augusztus 3. A tiraszpoli milicisták Rabnitában ostrommal vették be az épületet, lángvágókkal támadtak a magukat csaknem egy hétig elbarikádozó tanárokra, szülőkre és tanulókra. Több tanárt és szülőt megvertek, letartóztattak és hét napig terjedő szabadságvesztésre ítéltek. A tiraszpoli hatóságok szerint a román tannyelvű iskolák nem vetik alá magukat a transznisztriai oktatási tárca rendeletéinek, a tanárok a hatóságokkal szembeni ellenséges magatartás szellemében nevelik a tanulókat. Chisinau augusztus 1-jétől gazdasági szankciókat vezetett be Dnyeszteren túli területe ellen: leállított minden oda irányuló áruszállítást, megtiltotta a moldovai vasutaknak, hogy részt vegyenek az innen származó áruk szállításában, nem bocsát ki származási bizonylatot az itt gyártott áruk esetében, tiraszpoli céget nem jegyeznek be a Moldovai Köztársaságban. A lépés gazdasági blokáddal ér fel, mivel Transznisztria költségvetésének 90 százaléka az exportból származik. Tiraszpol válaszlépésre készül: a két fővárost összekötő vasútvonal lezárását, a Moldovai Köztársaságba irányuló földgáz- és villamosenergia-szállítás leállítását tervezi. Ezzel a Moldovai Köztársaság is megbénulna, hiszen a szükséges energia hatvan százalékát a szakadár területről kapja, de itt halad át földgázvezetéke is. Tiraszpol hétfőn elbarikádozta Chisinau Dél-Moldovába vezető vasúti összeköttetéseit. A sínekre fektetett vasbeton oszlopokat gépfegyveresek őrzik. A román tévéadók drámai színekkel ecsetelik a transznisztriai iskolások helyzetét, gyermekek keresztes háborújáról, kis hősökről beszélnek. Mindez csak a felszín. A mélyben geopolitikai és geostratégiai érdekek húzódnak meg. Chisinau és Tiraszpol konfliktusa mögött a Moldovai Köztársaság és Románia, tágabb értelemben Románia és Oroszország, ennél is nagyobb léptékkel mérve pedig Oroszország és a nyugati érdekszféra közötti érdekellentétek lapulnak. A moldovai vezetők nem hajlandók lemondani Transznisztriáról, pedig ez a terület soha nem tartozott az országhoz: azt Sztálin ragasztotta oda, éppen a Romániával való esedeges egyesülés megakadályozása céljából. A Dnyeszteren túli keskeny földsávot ma zömmel orosz ajkúak és ukránok lakják. Transznisztria önálló államnak tartja magát. Bár a világon még egyetlen ország sem ismerte el, saját államfővel, kormánnyal, milíciával rendelkezik, fő ütőerejét azonban a 14. orosz hadsereg itt táöncbany SofOki Ryshkany * Ftoreshiy# Gtojyaiy #Bangy }• Öoiöűno FW ♦üazo Orgeyev* A KaUvasft • Gringot-oj#^p| «Kishiné^p loldaVieBonaery • Kotovsk Kaujgwíy * *Salkutsa Tarakííya, Roumanie Leovo1 Kc-mfí TarakDa, ■Kagu Ukraine rolt hatalmas, negyvenezer tonnára becsült fegyverkészlete és itt állomásozó ezer katonája jelenti. A helyzetet bonyolítja, hogy az ország területén egy harmadik államentitás is létezik, a bolgár származású gagauzok által lakott Gagauz Köztársaság, amely maga is az önállósulás útját választaná. A megoldást az is nehezíti, hogy túl sok a közvetítő, hiszen a konfliktusrendezésbe bekapcsolódott többek között az EU, az EBÉSZ, Oroszország, Ukrajna, de részt kívánna venni benne Románia és Törökország is. A kézenfekvő megoldásnak Moldova föderalizálása tűnne, ám ezzel az érintett felek egyike sem ért egyet. Az államszövetség gondolatát - precedenstől tartva - Bukarest is elveti, nyilván a székelyföldi autonómiakövetelésekre gondolva. Ugyanilyen nehéz lenne gyakorlatba ültetni moszkvai politológusok másik elképzelését Transznisztria teljes függetlenségéről és Moldova többi részének Romániához csatolásáról. Negyedik lehetőség pillanatnyilag nincs. ül A szudáni kormány 30 napos útitervet készített TERVEZŐ SZUDÁN A szudáni kormány kezdetben ellenségesen reagált az ENSZ nyomására, most azonban azt állítja, megegyezett a világszervezettel arról, hogyan lehetne megoldani a darfuri térségben kialakult válsághelyzetet. Augusztus 4. A szudáni külügyminiszter “Útitervet” készített az elkövetkező harminc napra, hogy az ország eleget tehessen a Biztonsági Tanács határozatának az arab milíciák lefegyverzéséről. Mégis mennyire akarja Kartum megzabolázni azokat a csoportokat, akiket -állítólag- ő maga fegyverzett fel? Közben az Afrikai Unió bejelentette: azt tervezi, hogy az eredeti háromszázról kétezerre növeli a darfuri térségbe telepítendő védelmi erőinek létszámát, és feladatait kiterjesztené a békefenntartásra is - amennyiben a szervezet tanácskozása ezt jóváhagyja. Az 1556-os ENSZ BT határozatot a legkevésbé sem üdvözölték Szudánban. A dokumentum felszólítja a kartumi vezetést, hogy fegyverezze le 30 napon belül az arab milíciát. A külügyminiszter, Musztafa Oszmán Iszmail: „A Biztonsági Tanács nem vette figyelembe az incidens legfőbb okát, a lázadók mozgalmát. Ok azok, akik elsőnek fegyverkeztek fel. tehát nekik kellene a felelősséget viselniük a tragédiákért a darfuri térségben” - véli a külügyminiszter. Ez pontosan az ellenkezője annak, mint amit a menekültek állítanak. Ok szudáni repülőgépek által végrehajtott légitámadásokról számolnak be, amelyeket a kormány által támogatott arab milíciák, a dzsandzsavíd rohama követ. Az utóbbi másfél évben 50 ezer afrikai megölésével vádolják őket, és egymillió ember elüldözésével. Az arab fegyveresek állítólag meggyilkolják a férfiakat, a nőket pedig szisztematikusan megerőszakolják. A szudáni kormány tagadja", hogy bármi köze lenne a dzsandzsavídhez. Egy szudáni és ENSZ hivatalnokokból valamint nagykövetekből álló tényfeltáró küldöttség nemrég járt a darfuri térségben, amely közel akkora mint Franciaország, hogy felmérje a biztonsági helyzetet. Pronk szerint arra a következtetésre jutottak, hogy az erőszak nem hagyott alább: Az arab világban sokan úgy tartják, a Nyugat beavatkozása Szudánban csak újabb példa az iszlám ellenességre. Néhány arab vezető rámutat a nyugati hozzáállás különbözőségére Szudánban és Izraelben, különösen mióta az amerikai kongresszus a szudáni helyzetet népirtásként jellemezte. Ali Hamid az Arab Liga nagykövete Londonban kifejtette, "úgy érezzük, hátrányosan megkülönböztetnek minket és szerintünk Szudán csak azért került most a nemzetközi érdeklődés középpontjába, mert Irakban elbukott az akció és nemsokára választások lesznek Amerikában” - véli Ali Hamid Röviden re, karbantartására. A fenti tartalmú megállapodás a múlt héten jött létre Berlin és Abu Dzabi között, amidőn Ijád Allávi iraki miniszterelnök az emírségek fővárosában járt. A német kormány fontolóra vette, hogy segítséget nyújt Iraknak a tehergépkocsi-karbantartás, az út- és hídépítés, valamint a robbanószer hatástalanítás terén is. Berlin korábban felajánlotta, hogy rendőrök után iraki katonatisztek kiképzésében is közreműködik. Hat túsz szabadult ki Irakban Augusztus 4. Kiszabadult az iraki emberrablók fogságából négy jordán túsz - jelentette be szerdán egy törzsi vezető. Sejk Hadzs Ibrahim Dzsasszám kedden értesült arról hogy a jordán túszokat Fallúdzsa határában tartják fogva. A törzsi vezető utasította embereit a túszok kiszabadítására. A fegyveres akció során az emberrablók elmenekültek. A négy jordániai férfi jelenleg a sejk házánál tartózkodik, az iraki törzsi vezető ígéretet tett, hogy átadja Jordániának a volt túszokat. A négy férfit - egy üzletembert és három sofőrt - még korábban egy önmagát Mudzsahedin Hadtestnek nevező csoport rabolta el, a dubaji televízió kedden mutatta be a szélsőségesek által a túszokról készített videofelvételt. Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió szerdai jelentése szerint két török túsz is kiszabadult Irakban. Terror-razziák Nagy-Britanniában Augusztus 4. Tizenhárom személyt vettek őrizetbe Nagy-Britanniában egy nagyszabású terroristaellenes biztonsági műveletben, jelentette be kedd este a londoni rendőrség. A közlés szerint az előre eltervezett, a délután és az este folytatott razziák során olyan gyanúsítottakat fogtak le, akikről feltételezik, hogy terrorcselekményekre adtak megbízást, ilyenekre készültek, illetve ilyen akciókra bujtottak fel másokat. A terroristagyanús személyek utáni hajtóvadászatot a 2000-ben hozott brit terroristaellenes törvény alapján kezdték meg. A művelet még tart, közölte a rendőrség. Az akciót Londonban, a fővároshoz közel lévő Hertfordshire és Bedfordshire, illetve az északnyugat-angliai Lancashire grófságokban hajtották végre. A húszas és harmincas éveikben járó őrizetbe veiteket a brit főváros központi rendőrkapitányságára szállították, ahol megkezdték kihallgatásukat. VILÁGHÁBORÚS MEGEMLÉKEZÉSÉRE MEGHÍVTÁK A NÉMET KANCELLÁRT Augusztus 4. Gerhard Schröder a 60 évvel ezelőtti varsói felkelés 200 ezer áldozatának emléke előtt hajtott fejet. Az ünepségen részt vett Colin Powell amerikai külügyminiszter is, Vlagyimir Putyin orosz elnököt azonban nem hívták meg. Hatvan évvel ezelőtt ezen a napon indított fegyveres harcot a lengyel Honi Hadsereg a hitleri német hadsereg ellen. A felkelők a Vörös Hadsereg benyomulása előtt, saját erőből akarták felszabadítani Varsót. Az ellenállást két hónapos küzdelem után leverte a Wehrmacht. 200 ezer lengyel vesztette életét a harcokban. Erre emlékeztek Varsóban a felkelés kitörésének hatvanadik évfordulóján. Szerkesztette: Czika Tihamér
