Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-30 / 164. szám
24 MAGYAR SZÓ-A HÍD Fórum 2004. JÚLIUS 30. A Hídfórumában közölt cikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség álláspontja szerint a uhír szent; a vélemény szabad” Kedves Szerkesztő úr, Mostanában sok szó esik Márton Andrásról, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatójáról és arról, hogy Hiller miniszter úr visszahívta Őt az igazgatói posztjáról egy pár hónappal a négy éves mandátumának lejárta előtt. Én, mint Márton András munkatársa a kezdettől fogva, és mint negyven éve Amerikában élő magyar személy, szeretnék hozzászólni a sok félreértett és félremagyarázott íráshoz. Bevezető emlékeztetőként jegyzem meg, hogy az Intézet a 3 hónappal a 2001, szeptember 11- terror-támadás után nyitott. Ez a tény külön kihívásokat rejtett Márton András munkájában. Az elmúlt hetekben megjelent Márton Andrással kapcsolatos írások és a látszólagos vádak világos, hogy politikai indítta- tásúak és nem az Intézet vagy az ő munkájával kapcsolatosak voltak. Hiller úr sajtótájékoztatójáról a Népszabadság július 6-i száma így ír: „Hiller István január 1-jei hatállyal visszahívta a New York-i intézet éléről Márton Andrást. Lapunk kérdésére a miniszter hozzáfűzte: Márton számos programot szervezett az Egyesült Államokban, azonban nem mutatott kellő együttműködési készséget a New York-i magyar főkonzulátussal és a washingtoni magyar nagykövetséggel, ezért a viszonyok "ellehetetlenültek”. Tehát a miniszter úr őszintén megmondta, hogy Márton Andrást azért kell visszahívni, mert Simonyi András nagykövet és Horváth Gábor főkonzul nem kívánt vagy nem tartotta szükségesnek, hogy Márton Andrással együttműködjön. Mi lehetetett az oka annak, hogy azt az egész USA területére kiterjedő, magyar és nem magyar közösségeket érintő, nagylendületű és kulturális felfrissülést beindító és biztosító munkát le kellett állítatni ennek a két, Márton András után kinevezett diplomatának? Annyi biztos, hogy én, mint Márton Andráshoz közel álló munkatárs tudom és bizonyítom, hogy a sok megaláztatás ellenére is, Márton mindent elkövetett, hogy a két diplomatával megpróbáljon dolgozni. Láttam és tapasztaltam, hogy ez a két magyar diplomata hogyan intézi el az intézet „ellehetetlenítését”, politikai okok miatt (mert másra nem tudok gondolni), nem törődve az amerikai magyarság kulturális szükségletével, valamint a Magyarország imázsát építő intézet eredményeivel. Az okokat Ők kellene, hogy megmondják, ha egyáltalán fontosnak tartják, hogy ezt megmagyarázzák a publikumnak. Én arról a munkáról és azokról az eredményekről szeretnék beszámolni, amelyeket az intézet Márton András vezetésével elért. Érdekes, hogy egyik újságíró sem vette a fáradságot, hogy megnézze a web oldalt és tájékozódjon az intézet égisze alatt történt programokról. íme, egy kis áttekintés azok számára, akik jobban szeretnének megismerkedni a tényekkel. AZ INTÉZET CÉLJA ÉS KORLÁTOZOTTSÁGA: ,A New York-i Magyar Kulturális Intézet (NYMKI) céljául tűzte ki a magyar kultúra megjelenésének támogatását és serkentését az általános amerikai kulturális életben.” Ez az egyszerűnek hangzó mondat elgondolkodtató, ha figyelembe vesszük, hogy csak az USA területe olyan nagy, mint Londontól Moszkva (3 időzóna) és 250 millió lakosa van, kb. annyi, mint egész Európának. Ezen a földrészen talán a legerősebb a magyar emigráció, melynek kolóniái parttól-partig megtalálhatók. Tehát hogyan lehet ezt az óriási feladatot elkezdeni? (Ekkora területet Európában fél tucat hasonló intézet lát el, sokkal nagyobb költségvetéssel.). Még az is fontos adat, hogy évente kb. 50,000 USA dollár állt az intézet rendelkezésére a programok megszervezéséhez, ami részletekben minden hónapban, de nem folyamatosan, akadozásokkal érkezett. (...) EREDMÉNYEK A következő táblázat megmutatja, hogy a 2001 december 4.-i nyitástól 2004 márciusáig terjedő időszakban hány programot szervezett vagy támogatott a NMKI. Szintén látható a programok látogatottsága. Ev___________Programok száma________Latogatottsag 2001 _______ 6 9,730 2002 _______________187_______________31,603 2003 190 54,320 2004 márciusig____________84_______________42,850 ötncsen 467 138,523 Vannak programok és projectek, amelyek ezen a listán nem szerepelnek, vagy azért, mert zártkörűek voltak, vagy mert rövid szervezési idő miatt nem kerültek be az Intézet programfüzetébe. Felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy teljes lista található az összes műsort és előadást tartalmazó honlapon. A fenti táblázatból kitűnik, hogy két és fél év alatt a Márton András által vezetett Intézet közel 500 program szervezésében és bonyolításában vett részt. Az is látható, hogy kb. 140 ezer Amerikában élő személy vett részt a programokon. A kérdés az, hogy ezek a számok igazolják-e Márton András jó munkavégzését? Szerintem igen. Milyen programok voltak ezek a programok? Hogyan lehet őket csoportosítani a fent ismertetett koncepciók szerint. Ez a vizsgálat azért volt fontos számunkra, mert a Intézet hatékonysága attól függ, hogy a szétágazó kulturális igényeket milyen mértékben elégíti ki, illetve szolgálja. (A szerző által mellékelt táblázatot terjedelme miatt nem tudjuk közölni, az. megtekinthető a szerkesztőségben. Az. Olvasók megértését kérjük. Szerkesztőség.) A fenti táblázat kimutatja, hogy a programok legtöbbje megfelelt a legmagasabb kulturális követelményeknek, kimondottan amerikai közönség felé irányult. Ezt a kategóriát követik a magyar közösségeknek szánt és sikeresen bemutatott programok. Az arányok szerintem ismét azt igazolják, hogy Márton András jó munkát végzett és a programok arányát sikeresen meg tudta tartani a magyar kultúrának a lehető legszélesebb kqrben való képviselete terén, az amerikai magyar közösségek kellő kulturális támogatásának megtartása mellett. A PROGRAMOK JELLEGE Megemlítek egy pár megszervezett programot példát a sok száz közül. „High Visibility ” és „Professional” Programok: — -Az Intézet nyitása 2001, december 4-én volt, egy gála fogadás és az azt követő komolyzenei előadás keretében. (Bartók: Kékszakállú Herceg Vára a Carnegie Hallban, a Philadelphia Orchestra előadásában. Az opera prológusát Márton András mondta.) — „Hot Hungarians” concert 3 magyar zongoristával a KAYE Playhouse- ban — Budapest Klezmer Band Turnéja — Győri Balett PURIM előadás-sorozata a JOYCE Theaterben — Ökrös Népzenei Együttes turnéja parttól - partig — Tükrös Népzenei Együttes turnéja parttól - partig — Würtz Klára zongorista hangversenye a Newport Fesztiválon — Artfront-Waterfront kiállítás Staten Island Institute of Art-tal — Balogh Kálmán cimbalom művész szereplése a Kimmel Center megnyitásán a Philadelphia Orchestrával — Az erdélyi Szászcsávás cigányzene- kar turnéja parttól - partig — Zsolnay Kerámia kiállítás a Bard Graduate Centerben — Budapest Fesztivál Zenekar támogatása és “fundraising” este megszervezése —SZAKCSI Lakatos - Gypsy Jazz Trio turnéja — “Young Hungarian Debut Artists” programok a Carnegie Hallban — Bartók vonósnégyes turnéja — “Kálmán Balogh and the Gypsy Cimbalom Band” turnéja parttól - partig — DÜVÖ Népi Együttes turnéja parttól- partig — Kodály vonósnégyes turnéja — IFJÚ SZIVEK, pozsonyi magyar népi együttes turnéja —JÁZZ from Budapest, László Attila Jazz Band turnéja — “Gypsy Spirit - the Journey of the Roma” (Budapest Együttes) turné parttól -partig — Gázsa Népi Együttes turnéja — A New York Teater Balett vendég- szereplése Pécsett — A New York-i Battery Dance Company vendégszereplése Pécsett és Budapesten a Nemzeti Tánc Színházban — Dresch Quartet részvétele a Brooklyn-i Euphoria fesztiválon Magyar- ország EU-ba lépése megemlékezésére, és az azt követő szereplés a Washintoni Nagykövetségen „Educational Programok” — Filmvetítések beszélgetésekkel egyetemi környezetben — ILLYÉS Gyula évforduló előadás — AHEA (Amerikai Magyar Tanári Konferencia) szervezése — Emlékelőadás és Konferencia 1956- ról a Columbia Egyetemen — A New York Theater Ballet vendézereplése Pécsett — A két fent említett balett társulat vendégtanításai Budapesten és Pécsett „Community Maintenance” — New Brunswick-i néptáncegyüttes műsorának támogatása — „Ami a Márai Naplójából kimaradt” Bálint András előadásában turné — New Brunswick-i Magyar Nap -Twighlight Concertek szervezése — Fent említett népi együttesek nagyon sok magyar közösségben is szerepeltek — Symposium és Aranykapu tánctáborok támogatása — „KVARTETT” színdarab turnéja — Helyi filmklubok szervezése és támogatása •— Bartók és Kodály vonósnégyesek szereplése a magyar közösségekben KIK VOLTAK A NYMKI PARTNEREI? Ez a kérdés fontos, hiszen Márton Andrást azzal vádolják, hogy nem volt jó kapcsolattartó és nem tudott jól együttműködni a helybeliekkel. A Központ Amerika majdnem minden magvar közösségével tartott jó és eredményes kapcsolatot. Ezt bizonyítják a folyamatos visszahívások és a köszönő levelek. Márton szintén kitűnő kapcsolatot tartott sok fontos kulturális személyiséggel, nagyon sok magyar szervezet vezetőjével és minden munkatársával. Azt is megemlítem, hogy az Intézet megnyitását közvetlen követően kitűnő és jól működő munkaviszonya alakult ki az igazgatónak az előző Nagykövettel és Főkonzullal egyaránt. Közös erővel tudtak dolgozni a magyar kultúra sikeréért az USA-ban. Az Intézet első éves munkásságának a “stake- holderek” általi kiértékelése szintén nagyon elismerő volt. Bárki, aki megismerte Márton Andrást, azonnal láthatta, hogy egy nagyon tehetséges, közvetlen és barátságos emberrel áll szemben. Egyénisége és személyisége teljesen az ellenkezője a mostani Nagykövetének vagy Főkonzulénak. Ez is sejteti, hogy a vádak Márton András ellen hamisak és feltehető, hogy politikai irányzatúak. KIK FELELŐSEK A MNKI MEGBÉNÍTÁSÁÉRT? Véleményem szerint, nem Márton András okolható azért, hogy nem tudta a New York-i Magyar Kulturális Intézet munkáját tovább hatékonyan végezni. Ügy gondolom, hogy első sorban Simonyi András Nagykövet és Horváth Gábor New Yorki Főkonzul hibáztatható azért, hogy Márton Andrást visszahívták és ezzel egy fontos, bizonyíthatóan sikeresen működő Magyar Kulturális Intézet munkájának folyamatosságát tették lehetetlenné. Ezért az amerikai magyarság, valamint a magyar művészek elleni munfóEum
