Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-30 / 164. szám
14 MAGYAR SZÓ-A HÍD________________________________________TUDOMÁNY_______________________________________________________2004. JÚLIUS 30. 81 Műholdképek a pusztító óriáshullámokról AZÉRT A VÍZ AZ ÚR Az Európai űrügynökség (ESA) új műholdas felvételein jól megfigyelhetők azok az óriásbultámok, amelyek akár egy nagy óceánjáró bajóval is könnyedén elbánnak. Röviden Először észleltek villámokat A SZATURNUSZON A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszon- da első ízben detektálta közvetlen módon villámlások rádiónyomait a bolygó légkörében. A szonda rádió- és plazmahullámokat érzékelő műszere (Radio and Plasma Wave Science instrument, RPWS) viharokból származó rádiósugárzást detektált, ami villámlások miatt alakult ki. Ez az első direkt észlelés a Szaturnusz villámairól, s az adatok révén a kutatók fontos információkhoz juthatnak a légkör fizikai tulajdonságairól. A megfigyelés még a pályára állás napján történt, július 1-én. A szonda irányítói ugyanezt az észlelési módszert szeretnék alkalmazni a Titán hold október 26-i megközelítéskor, hogy az óriáshold sűrű légkörében is kimutassák a villámokat. Felbocsátották a második KÍNAI-EURÓPAI MŰHOLDAT Explorer-2 jelzéssel sikeresen felbocsátották a második kínai-európai műholdat vasárnap reggel Kínából. A mesterséges holdat egy Hosszú Menetelés 2C/SM típusú hordozó- rakéta emelte a magasba az észak-kínai Tajjüanban (Taiyuan) lévő támaszpontról, majd az indítás után mintegy fél órával Föld körüli pályára állította. Az Explorer-2 és a tavaly december 30-án felbocsátott Explorer-1 feladata a Föld magnetoszférájá- nak tanulmányozása. A két, egyenként több mint 300 kilogramm tömegű berendezés úgynevezett komplementer pályán kering: az egyik az Egyenlítő, a másik a mágneses pólusok fölött. A kozmikus eszköz világűrbe juttatása a kínai űrhivatal és az Európai űrügynökség (ESA) Double Star elnevezésű közös tudományos programjának része. A két szervezet 2001-ben állapodott meg abban, hogy együttesen vizsgálják a Nap hatását a Föld környezetére. A műholdakat a kínai űrhivatal fejlesztette ki és működteti, s az ESA 8 millió euróval finanszírozza. Kína 1970-ben bocsátotta fel első mesterséges holdját, s a vasárnapi volt a 77. sikeres kísérlet. Tavaly októberben az első kínai űrhajós is eljutott a világűrbe. Blokkolható a mobilok kamerája Az angol Iceberg Systems által kifejlesztett Safe Heaven technológia kikapcsolja a közelben tartózkodó mobilok kameráját, miközben azok továbbra is használhatóak telefonálásra vagy üzenetküldésre. A kamerás mobilok használatát számos helyen betiltották; a vállalatok a kémkedéstől, a fürdők a kukkolástól félnek. A Safe Heaven technológia kitalálóinak célja az volt, hogy ne kelljen ezeket az eszközöket betiltani, mivel korlátozhatóvá teszik a kamerák használatát. Az Iceberg rendszere létrehoz egy személyes zónát a felhasználó körül, és amikor valaki belép ebbe a személyes zónába egy fényképezésre alkalmas készülékkel, akkor a készülékre olyan jelet küld, amely automatikusan blokkolja a fényképezési funkciót. A hanghívás, az sms és más funkciók azonban ilyenkor is zavartalanul működnek. ÖSSZEGYŰJTIK A VESZÉLYEZTETETT FAJOK DNS-ÉT Kihalással fenyegett állatfajok lefagyasztott szöveteit helyezik el kedden brit tudósok a londoni Nemzeti Történeti Múzeumban, hogy a megőrzött DNS-ek segítségével a jöSokáig úgy vélték, hogy a pusztító erejű óriáshullámok csak a tengerészek kitalált rémtörténeteiben fordulnak elő, pedig ha csak az elmúlt két évtizedre gondolunk, a szélsőséges időjárás több mint kétszáz, egyenként legalább kétszáz méter hosszú tartály- és konténerhajót süllyesztett el. A szakértők szerint a legtöbb esetben óriáshullámok okozták a katasztrófát. A szerencsétlenséget túlélő hajósok ma is ijesztő történeteket mesélnek. 1995 februárjában a Queen Elizabeth II óceánjáróra hurrikán csapott le az Atlantióceán északi részén, és a hajó egy 29 méter magas óriáshullámmal találta magát szembe. "Olyan volt, mint egy hatalmas vízfal. Mintha csak Dover fehér sziklái közeledtek volna felénk" - emlékezett vissza Ronald Warwick, a hajó kapitánya. 2001 kora tavaszán egy' hét leforgása alatt két, egymástól kevesebb mint ezer kilométerre haladó, turistákat szállító óceánjáró, a Bremen és a Caledonian Star parancsnoki hídjának ablakait 30 métert meghaladó hullámok ütötték be - ezúttal az Atlanti-óceán déli részén. A Bremen navigációs berendezése és hajtóművei két órára felmondták a szolgálatot; elnémult a teljes elektronika, és a hullámokkal sodródó hajó legénysége meg volt győződve arról, hogy életük utolsó perceit élik. "Hasonló természeti jelenség több, kevésbé szerencsés hajót elsüllyesztett volna: hetente átlagosan két nagyméretű hajót nyelnek el a habok. Ennek ellenére a balesetek okait jóval kisebb alapossággal tanulmányozzák, mint a repülőszerencsétlenségek esetében. A magyarázat a legtöbb esetben kimerül abban, hogy a katasztrófa oka a rossz időjárás volt" - állítja Wolfgang Rosenthal, a német GKSS Forschungszentrum kutatóközpont munkatársa. A hullámok a tengeri olajfúrótornyokat sem kímélik. 1995 szilveszter éjszakáján az észeki-tengeri Draupner olajfúrót olyan hullám érte el, amelynek magassága a torony lézeres mérőműszere szerint elérte a 26 métert. Más olajfúrótornyokon nyert adatok meggyőzték a legszkeptikusabb kutatókat is. Az Északi-tengeren a leírások szerint 122 év alatt kb. 466 óriáshullámmal találkoztak. Korábban a legtekintélyesebb szakértők is úgy vélték, hogy hasonló amplitúdójú természeti jelenségek tízezer évente legfeljebb ha egyszer fordulnak elő. Ma már elfogadott tény, hogy az óriáshullámok viszonylag gyorsan követik egymást. A szinte mindig bekövetkező pusztítás pedig gyakran igen komoly gazdasági következményekkel jár: a jelenlegi tengerjárókat még mindig a korábbi elképzelés szerint tervezik, ezért általában legfeljebb 15 méteres hullámokat képesek elviselni. 2000 decemberében az Európai Unió MaxWave néven kutatóprogramot indított, hogy tanulmányozza az óriáshullámok előfordulását, okait és gyakoriságát. A program további célja, hogy modellezzék az óriáshullámok kialakulását, és levonják a hajók és fúrótornyok építésére vonatkozó következtetéseket. A MaxWave kezdeményezés részeként az Európai űrügynökség (ESA) ERS radarműholdjainak adatai segítségével az egész bolygóra kiterjedő felmérést végeztek. Az itt készített radarképeket matematikai módszerekkel elemzik, és kiszámítják a hullámok iránya és energiája szerinti átlagokat (óceánhullám-spektrum). Az ESA elérhetővé teszi a kapott adatokat, melyek segítségével a meteorológiai központok pontosabb tengeri előrejelzéseket dolgozhatnak ki. "Az óceánhullám-spektru- mok átlagértékeket tartalmaznak, de a képeken megtalálhatók az egyes hullámokra vonatkozó adatok, így a szélsőséges hullámok magassága is leolvasható róluk. Az ESA három hétnyi adatot bocsátott a rendelkezésünkre: kb. 30 000 felvételről van szó, amely a Bremen és a Caledonian Star szerencsétlenségét megelőzően és követően készültek. Ä felvételeket a feldolgozták és az óriáshullámokra vonatkozó adatokat automatikusan kiválogatták" - mondja Rosenthal. Bár az adatokat egy viszonylag rövid időtartam alatt vették fel, a kutatók mégis több mint 10, legalább 25 méter magas hullámot azonosítottak. "Miután bebizonyítottuk létezésüket és azt, hogy jóval nagyobb arányban fordulnak elő, mint azt bárki feltételezte volna, a következő lépés annak kiderítése, hogy van-e mód a jelenség előrejelzésére" - mondja Rosenthal. Noha a MaxWave hivatalosan az elmúlt év végén véget ért, két kutatási irány tovább folytatódik: az egyik a hajók elsüllyedésének körülményeit vizsgálja biztonságosabb hajók építése érdekében, a másik több műholdas adat feldolgozását célozza annak érdekében, hogy az előrejelzés lehetőségét felmérjék. Egy WaveAtlas elnevezésű új program két évnyi radarfelvételt elemez majd, statisztikai elemzések készítése céljából. "A felvételeket nézve a kutatónak könnyen az az érzése támadhat, mintha repülne, hiszen a tenger állapotát a műhold útvonalán haladva figyelhetjük meg. A képeken persze más jelenségek is láthatók: jégtáblák, olajfoltok, hajók stb., így más típusú kutatásokban is felhasználhatók" - avatja be a kívülállókat Susanne Lehner, a kutatás vezetője, a Miami Egyetem fizikaprofesszora. "Csak a radarműholdak nyújthatnak olyan valóban globális adatmintákat, amelyek az óceánok statisztikai elemzéséhez elengedhetetlenek, mivel az optikai elven működő műholdakkal szemben 'keresztüllátnak' a felhőkön is. így viharos időben a radarfelvételek nyújtják az egyedüli rendelkezésre álló információkat." A kutatók máris találtak bizonyos mintázatokat. Sikerült megállapítaniuk, hogy az óriáshullámok gyakran fordulnak elő olyan területeken, ahol a "hétköznapi" hullámok áramlatokkal és örvényekkel találkoznak. Az áramlás ereje koncentrálja a hullám energiáját, így jóval nagyobb hullámok jöhetnek létre. Ez különösen igaz a hírhedt Agulhas-áram- latra Dél-Afrika partjainál, de óriáshullámok rendszeresen előfordulnak olyan áramlatoknál is, mint a Golf-áramlat, ahol az a Labrador-tengerből érkező hullámokkal lép kölcsönhatásba. Amerika legrégibb borospincéje Szenzációs felfedezést tett egy 19 éves, másodéves rcgészhalígató Jamestownban, Amerika első állandó angol városában - olvasható a Virginian Plot helyi lapban. A régészek megkezdték a több mint 300 éves borospince feltárását. A George Mason Egyetem régészcsapata már 10 éve folytat ásatásokat az első állandó angol település helyén, Amerika korai történetének nyomait kutatva. Mégis Landon Yarringtonnak, a csapat legfiatalabb tagjának sikerült szenzációs leletekre bukkannia. Nyolc sértetlen és további három törött borosflaska került elő a földből. Az edények akár 1680 óta is ott pihenhettek. Yarrington már napokkal ezelőtt észrevette az egyik üveg földből kiálló nyakát, de a szigorú ásatási szabályok miatt nem nyúlhatott hozzá. Annyit azonban megtett, hogy vizet csurgatott az üvegbe - majd örömmel konstatálta, hogy az nem ereszt. A tapasztalt régészek aztán nekiálltak a különös és ritka leletek kiásásának. Egy több négyzetméteres pincében összesen 11 palackot találtak. Dugó ugyan egyikben sem volt, de a tudósok azt remélik, sikerül bor vagy egyéb ital nyomait kimutatni az edények alján, ez pedig értékes adalékkal szolgálhat az amerikai pionírok mindennapjairól. A palackok mellett német kőfarag- ványokat, pipákat és más apró tárgyakat is találtak. "Ezek a holmik pontosan ugyanezen a helyen fekszenek 320 éve" - mondta lelkesen az ásatás vezetője, Eric Deertz a sajtónak. "Olyan, mintha ezen a helyen megállt volna az idő”....
