Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-30 / 164. szám
2004. JÚLIUS 30. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD H H Világhírű magyarok SIR ALEXANDER.. Beke Mihály Andrással, a Bukaresti Magyar Kultúrális Intézet igazgatójával beszélgetünk Fontos ez a beszélgetés, mert a bukaresti magyar jelenlét is fontos, hiszen a román értelmiség nem elhanyagolható része ezen az intézményen keresztül ismer minket, magyarokat. Beke Mihály András újságíró, majd tévészerkesztő lassan egy esztendeje vezeti a négy kiküldöttel működő intézetet. Tóbiás Áron Korda Sándort a halhatatlan „filmcsi- nálót” - saját leleménye e szó, filmproduceri és mozgókép-rendezői tevékenységének összefoglalására - minden romantikus mozibarát jól ismeri. Ha csak VIII. Henrik magánélete, Rembrandt, a Lady Hamilton című kosztümös filmjeire gondolunk a közel százhatvan egész estét betöltő produkciói közül (ötvenkilenc a saját rendezése) máris az egyetemes filmtörténet legnagyobbjai között a helye. A kilenszázhatvan-hetvenes esztendők a Korda-filmek újrafelfedezésével váltak a filmbarát közönség számára talán mindmáig emlékezetessé. Mindez nem akadályozhatta meg az oly szigorú és ostobán következetes kultúrpolitikát abban, hogy engedélyezzék egy Korda életrajz magyarországi megjelenését. A kötet „keresztapja” a háromfilmes Korda-fivér (Sándor, Zoltán, Vince) közül a legkisebb a festőművésznek indult Korda Vince. Vele találkoztam a szigorúan háromévenként engedélyezett nyugati turistaútjaim során Londonban. Korda Vincével már régebben levelezésFélmilliárdból alakítanák át AZ ELTE KÖNYVTÁRÁT Teljesen átalakítják az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) könyvtárát, ahol a 2 í. század igényeinek megfelelő szolgáltatások megteremtése mellett meg akarják őrizni az épület műemlék termeit és az évszázados könyvritkaságokból álló gyűjteményt - számolt be szerdán Szögi László, az intézmény főigazgatója az átalakításokról. A tervek szerint mindez- félmilliárd forintba kerülne. "Most egy nagy munka közepén vagyunk, amely az Egyetemi Könyvtárban három éve kezdődött meg, de most ért egy látványosabb szakaszába" - mondta Szögi. Ugyanis a Ferenciek terén álló, 1876-ban épített könyvtár freskókkal díszített nagy olvasóterméhez értek, amelyben - műemlék jellegénél fogva - tudományos rendezvények kapnak majd helyet - és in dolgozhatnak a speciális kutatómunkát végzők is, hiszen ide kerül a 18. századi állomány egyik része. Az átalakítás félmilliárd forintos költségeinek legnagyobb részét, 280 milliót egy pályázattól remélik, a többit saját költségvetésből és állami támogatásokból finanszírozzák majd. Arra számítanak, hogy ebben a munkában a mindenkori kormánytól rendszeresebb, állandó támogatást kapnak. Az Orbán- és a Medgyessy-kor- mány is öt-öt millió forintot adott erre a célra, ugyanakkor a könyvtár dologi költségvetése 12 éve ugyanazon a szinten van, sőt az idén az ELTE nehéz anyagi helyzete miatt 22 millió forintot vontak el - jegyezte meg a főigazgató. ben álltam, s festőművész Szőnyi István biztatására, akivel még az első világháború előtt és alatti években együtt indultak. Műtermébe vezetett, ahol legidősebb fiának Michael Kordának könyvét mutatta, mely A szerencse fiai, A Korda testvérek regényes élete címmel magyarul is megjelent. Itt tette fel a kérdést: miért nem foglalkoznak Magyarországon Alex- szel? Válaszul megvontam a vállam. A szeme állásán láttam, pontosan tudja mindazt, amit én is tudok. Beszélt Korda Sándor változatos és lélektani rejtélyekkel telitett életéről Hollywoodban rosszmájúan az terjesztették: Alex Korda? Egy megharmadolt ember! Egy harmad tehetség, egyharmad szerencse, egyhar- mad világfi. Korda Sándor filmműtermének falára nagy betűkkel ezt írta: „Nem elég, hogy magyar vagy - itt dolgozni is tudni kell!” Korda Sándor alig hatvankét évre kiméretett élete szinte végig üstökösként fénylett a legújabb művészeti ágazat a némafilm, majd a hangosfilm égboltján. 1893-ban, a Jász-Nagykun- Szolnok vármegyei Pusztatúrpásztón született, valahol Mezőtúr és Túrkeve között. Budapestre került, majd még az első világháború idején kijutott Párizsba. Az első vilgháború alatt Kolozsvárott, a vége felé Budapesten a Gyarmat utcában készítette feltűnést keltő filmjeit, Jókai Aranyemberétől, Babits-re- gényből született Gólyakalifáig. 1919-ben Bécsbe került, majd Londonba itt megalapította a modern angol filmipart és filmgyártást. A második világháború elején New Yorkba - Churchill angol miniszterelnök kérésének engedve - érkezett. 1942-ben visszatér Angliába, ahol lovaggá ütik (Sir Alexander lesz...) Korda a XX. század legendás sikerembere volt. Filmművészeti hitvallása: Negyven évig ezt csináltam. Több krízisen és bukáson mentem át, mint bárki más ebben a szakmában. De mindig képes voltam feltámadni..” Nagy Santana, kis Santana GITÁRPARÁDÉ! Éppen kerek húsz esztendeje, bogy a pestiek azt érezték: Carlos Santana gitárjátéka nélkül nem élet az élet. Kijárták hát a pártállami koncertirodánál, bogy hívják meg a bűvös ujjú gitárost a magyar fővárosba. Santana pedig szívesen eljött a magyarokhoz. Múlt hét végén már a fiával érkezett a Papp László Sportarénába, s most már apa s fia együtt kápráztatta el a közönséget, összesen tizenkétezer embert. Mert a sportaréna ezúttal teli volt, szemben a tízezres nézőtéri hézaggal, amely Liza Minnellire várt volna, ha Liza megjött volna. A többszörös Grammy-díjas gitárvirtuóz koncertjét fiának együttese nyitotta meg előzenekarként, vagyis a Salvador Santana Band. A „Kis Santana” együttese dzsessz-, rock és hip-hop-ele- mekből építkező zenét játszik magas színvonalon A papának pedig ez volt a kilencedik pesti fellépése, aki néhány nappal ezelőtt ünnepelte születésének ötvenhete- dik évfordulóját. Most is korát meghazudtoló, elmélyült játékkal varázsolta el a publikumot a gitármuzsika világába. A tradicionális dallamokkal, világzenei és blues-elemekkel kevert rockzene számos elismerést hozott már a San- tanának. Harminchét albumából eddig több mint ötven millió példányt adtak el a földgolyón. (Kun) 21 milliárdotfia Moore Bush filmje A Fahrenheit 9111 a mozitörténelem első dokumentumfilmje, ami elérte a 100 millió dolláros alomhatárt, ezzel olyan filmeket előzve meg, mint a Sikoly vagy a Cápa 2. Michael Moore Bush elnököt élesen bíráló "Fahrenheit 9/11" című do- uimentumfilmje új rekordot állított fel, a hét végén ugyanis a dokumentumfilmek történetében elsőként lépte túl a százmillió dolláros összbevételt az észak-amerikai mozikban. Hétfői jelentések szerint a június végi bemutató óta a "Fahrenheit 9/11" 103,4, millió dollárt, azaz mintegy 20,6 milliárd forintnyi bevételt biztosított a moziknak. Az Oscar-díjas Moore úgy értékelte a kereskedelmi sikert, hogy az a dokumentumfilmek iránti igény növekedésének a bizonyítéka és egyben "kihívás" a hollywoodi filmproducerekkel szemben, hogy több dokumentumfilmmel ajándékozzák meg a publikumot. A „ Cannes-i Filmfesztiválon Aranypálmát nyert alkotás, amely többek közt a Bush-família és Oszama Bin Laden szaúdi családja közti gazdasági összefonódásokról szól, 6 millió dollárból készült, és még 10 millió dollárt költöttek a film, marketingkampányára. A film harminchárom nap alatt az amerikai bevételi örökranglistán a kétszázhetvenötödik helyen áll, olyan kultikus alkotásokat előzve meg, mint a Sikoly, az Amerikai pite a Die Hard 2, vagy éppen a Cápa 2. A Lions Gate filmforgalmazó cég arra törekszik, hogy a novemberi elnökválasztásig ne vegyék le az amerikai mozik műsoráról a filmet. Moore Bush elnök választási vereségét tekinti céljának.
