Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-30 / 164. szám

2004.július 30. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ —A HÍD 3 / Újabb súlyos merénylet Irakban BAAKÚBAI VÉRTÓCSA Már 68 halálos áldozata van annak a pokolgépes merényletnek, amelyet szerda reggel hajtottak végre az iraki fővárostól északra fekvő Baakúba rendőr- főkapitánysága ellen. A merényletért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget. Július 28. A terrorakciót öngyilkos merénylő hajtotta végre egy gépkocsi­val. A legújabb baakúbai kórházi mér­leg szerint csaknem százan sebesültek meg a robbanásban. Mint a városban állomásozó amerikai egység parancsno­ka közölte, az áldozatok valamennyien iraki civilek. A rendőrkapitányságon éppen to­borzás folyt az alakuló iraki biztonsági erők számára. Legalább 250-en álltak sorba az irodánál, és éppen egy autó­busz haladt el az épület előtt a robba­nás pillanatában. Muzulmán békefen- tartók Irakban? Az Egyesült Államok és Szaád- Arábia megvitatta annak lehetősé­gét, hogy arab vagy muzulmán or- katonai erőt vezényeljenek Július 28. A témáról Colin Powell amerikai külügyminiszter Szaúd el-Fejszál herceggel, szaúd-arábiai külügymi­niszterrel szerdán tárgyalt Dzsid- dában, a Vörös-tenger partján fekvő kormányzati központban. “Előkészítő megbeszélést folytat­tunk és később további egyeztetése­ket tartunk” - jelentette ki Fejszál herceg az amerikai külügyminisz­terrel közösen tartott sajtótájékozta­tón. Powell semmilyen nyilatkoza­tot nem tett a kérdéssel kapcsolat­ban, és szaúdi vendéglátója is meg­lehetősen szűkmarkúan bánt az in­formációkkal, hiszen nem tett emlí­tést sem a szóba jöhető országokról, sem az esetleges katonai szerepválla­lás feltételeiről. A Colin Powellt kísérő egyik ma­gas rangú amerikai külügyi tisztvi­selő újságíróknak elmondta, hogy ez az erő nem a mintegy harminc or­szágból álló, amerikai vezetésű koa­líció Irakban állomásozó katonáit váltaná fel, hanem egyfajta “kiegé­szítő” alakulat lenne. Dzsiddában tartózkodik Ijád Allávi iraki miniszterelnök, aki csü­törtökön találkozik majd az amerikai diplomácia vezetőjével. Powell Egyiptomból érkezett Szaúd-Arábiába. Röviddel megér­kezése után fogadta őt Fahd bin Abdel-Aziz király, majd az országot ténylegesen irányító trónörökös, Abdallah bin Abdel-Aziz herceg is. Az amerikai vendég Dzsiddából Ku- vaitba, majd onnan Boszniába, aztán pedig Lengyelországba utazik to­vább. A rendőrök a detonáció után elkezd­tek a levegőbe lőni, hogy távol tartsák a kíváncsi járókelőket, és azokat, akik hozzátartozóikat keresték a környéken. Egy rendőrtiszt később elmondta, hogy arra szólította a toborzóiroda előtt várakozó fiatalokat, hogy menje­nek be az épületbe, de sokan nem fo­gadták meg ezt a tanácsot. Ez magya­rázza szerinte a sok áldozatot. Egyelőre senki sem vállalta a legújabb merényletet. Baakúbában Irak tavaly márciusi megszállása óta rendszeresen támadásokat hajtanak végre a koalíciós erők ellen, de a lázadók gyakran veszik célba az új iraki rendőri erőket is, ame­lyeket könnyebben megközelíthetőnek tartanak mint az amerikaiakat. Július 24. Ezt jelentette be az éjszaka jelentősen módosítva ezzel a korábban közölt adatokat az a válságtörzs, ame­lyet az ankarai kormány a szerencsét­lenséget követően hozott létre. A sebe­sültek száma 68. Recep Tayyip Erdogan kormányfő - aki indulófélben volt boszniai látoga­tásra - lemondta útját, és a szerencsét­lenség helyszínére sietett, ahol a men­tőalakulatok az éj beálltával fényszó­rókkal megvilágítva a terepet folytatták munkájukat. A szerelvény egy tíz mé­ter mély árokban kötött ki. Erdogan is megerősítette a 36 halálos áldozatról szóló jelentést. Ayhan Cevik, Bilecik tartomány kor­mányzója szerint a korábbi túlzó szám abból adódott, hogy a hatóságok egy­mással ellentmondó adatokat kaptak. A téves közlésekre jellemző: egy ideig még arról szóltak a híradások, hogy a vonat Anakrából Isztambulba tartott, holott az express a Boszporusz partján lévő met­ropoliszból indult a török fővárosba. A tragédia oka továbbra sem ismert. Egy vasúti szakember azonban felhívta Néhány korábbi baakúbai akció el­követését az al-Kaida nemzetközi terro­rista hálózathoz kötődő Abu Muszab al-Zarkávi jordániai terrorista csoport­ja vállalta magára. Zarkávit tartják az amerikai hatóságok az iraki erőszakos cselekmények fő mozgatójának. a figyelmet arra, hogy a törökországi sínpályák már 50 éve elhanyagoltak, egy-egy újabb gyorsvonat forgalomba állítása nagy baleseti kockázattal jár. A műszaki karbantartás elégtelen - muta­tott rá. Az egyik híres török író, Yakup Kadri Karaosmanoglu nevét viselő exp­resszvonat vadonatúj volt: a szerel­vényt júniusban helyezték üzembe. Óránként 150 kilométeres csúcssebes­ség elérésére volt képes. A két legna­gyobb török várost összekötő 567 kilo­méteres utat öt óra alatt tette meg. A török államvasutak illetékesei azt ál­lították, hogy a szóban forgó pályasza­kaszon a vonat óránkénti 70-80 kilomé­teres sebességgel haladt. Ezzel szem­ben egy túlélő elmondta: az express ér­zése szerint túl gyorsan száguldott, és minden egyes kanyarba érve akkorákat rázkódott, hogy ő maga alig tudott megállni a saját lábán miközben az ét­kezőkocsi felé igyekezett. Egy hatalmas rázkódás után a kocsi jobb oldalára dőlt - számolt be keserű élményeiről az utas. Röviden övezetbeli zsidó telepek felszámolását célzó terve ellen. Incidensről nem érkezett jelentés. Patriot rakétákkal védik az Olimpia biztonságát Július 27. A görög hatóságok nemcsak rendőri, hanem katonai eszközökkel is igyekeznek szavatolni az athéni olimpia biz­tonságát. Ennek érdekében a legújabb Patriot védelmi rendszert telepítette a görög had­sereg Athén térségében. A három indító­silóból álló rendszert az olimpiai falu közelében lévő tatoi katonai bázison állították fel. Aggamennon Koliakosz alezredes elmondta: a görög egységet a legújabb fejlesztésű Pác 3 fegyverrel látták el, amely védelmet nyújt a ballisztikus lövedékek, a cirkálórakéták és a repülőgépek ellen. Hatótávolságuk meghaladja a 150 kilométert, és akár 24 kilométer magasságban repülő célpont megsemmisítésére is képesek. A görögök az athéni olimpiára eddig nem látott biztonsági intézkedésekkel készülnek, har­cigépek, hadihajók, Awacs felderítő gépek, kamerák, és mintegy hetvenezer biztonsági ember igyekszik szavatolni a résztvevők és nézők biztonságát. Rejtélyes kényszerleszállás Sydneyben Július 27. Egyelőre ismeretlen okokból kényszerleszállást hajtott végre másfél órányi repülés után a United Airlines Sydney-Los Angeles járata. Egyes hírek szerint egy utas próbált behatolni a pilótafülkébe, mások bombafenyegetésról hallottak. Biztosat egyelőre nem tudni. A sydney-i reptér illetékese szerint a behatolási kísérletről szóló híradás “teljes egészében hamis”, részleteket azonban nem kívánt közölni - jelentette a Reuters. A BBC értesülései szerint a gép már másfél órája úton volt, amikor visszafordulás­ra kényszerült. Az ausztrál ABC a közlekedési minisztériumtól szerzett értesülé­sei szerint bombafenyegetés miatt kellett vis­szafordulnia a gépnek. Az információt más források egyelőre nem erősítették meg. A gép helyi idő szerint délután háromkor szállt fel, majd kilencven percnyi repülés után vis­szafordult, majd biztonságban landolt a syd- ney-i reptér egy elkenten részén. A BBC értesülései szerint a gép valamennyi utasa és a tizennyolc fős személyzet is sérteden, már el is szállították őket a helyszínről. Megtalálták a madridi ROBBANTÓK MÁSODIK AUTÓJÁT Július 25. A spanyol rendőrség megtalálta azt az autót, amelyet egy másik mellett a már­ciusi madridi vonatrobbantás során használ­tak. A kölcsönautót Alcala de Henares település közelében találták meg elhagyatva. Az autóban egyes hírek szerint egy gyanús bőröndöt találtak. A DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy a merénylők használták az autót, egyikük áprilisban felrobbantotta magát, hogy ne tudják, letartóztatni. Az El Mundo című spanyol lap információi szerint az autót 30 méterre attól a helytől találták meg, ahol korábban egy másik, szintén a merénylők által használt gépkocsira bukkan­tak. A bombák négy vonaton robbantak, összesen 191 személy halálát okozva. A merényletekkel kapcsolatban 20 személyt gyanúsítanak, többségük őrizetben van. I Törökországi vasútkatasztrófa: 36 halott ROSSZ TÖRÖK FOGÁS 36 ember vesztette életét abban a csütörtöki törökországi vasúti katasztrófában, amely az északnyugati Sakarya tartományban történt. Szerkesztette: Czika Tihamér

Next

/
Thumbnails
Contents