Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)
2004-07-30 / 164. szám
AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. _ FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. JÚLIUS 30. VOL.LVm NO. 164., 31thWEEK M Büszke a magyarokra Colin Powell BALKÁNI KÖRÚT Nem hajlandó bocsánatot kérni Szaddám Húszéin megbuktatásáért Colin Powell. A magyarországi látogatáson tartózkodó amerikai külügyminiszter bízik benne, hogy a parlament az iraki eredményeket értékelve meghosszabbítja a magyar szerepvállalást. A remélt vízumkedvezményekről nem beszélt, cserébe Kossuth Lajost ábrázoló bélyegsorozatot hozott. százaléka jut vízumhoz, a százdolláros igénylési díj pedig a program fenntartását fedezi. Korábban, hogy ha vízummentességet nem is ad, az igénylési díjat eltörölheti az Egyesült Államok az Irakban szerepet vállaló országok esetén. Az amerikai külügyminiszter magas állami kitüntetéssel is gazdagodott látogatása során. Medgyessy Péter ajánlására Mádl Ferenc a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta Powellnek. A kitüntetést Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adta át. Powell szerint a kitüntetés “a magyar és az amerikai nép barátságát hivatott kifejezni, de a két ország nem csak barát, hanem szövetséges is”. A külügyminiszter szintén hozott ajándékot, egy 1950-ben, Kossuth Lajos amerikai útjának emlékére kiadott kongresszusi bélyegsorozatot adott át Szili Katalinnak. Július 28. “Nagyszerű munkát végeznek” Irakban a magyar csapatok - jelentette ki budapesti látogatásán Colin Powell. Mint mondta, az Egyesült Államok nagyra becsüli a magyar szerep- vállalást. A magyarországi látogatáson tartózkodó amerikai __ külügyminiszter szerint az Egyesült Államok helyesen tette, hogy beavatkozott Irakban és Afganisztánban. “Térdre kényszerítjük az iraki lázadókat, mert nem engedhetjük, hogy elvegyék a béke és a szabadság lehetőségét az iraki néptől” - hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter a nagyköveti konferencián mondott beszédében. “Én nem akarok bocsánatot kérni azért mert eltávolítottuk Szaddám Huszeint” - jelentette ki Powell, aki szerint ha a koalíció együtt marad, és megadja azt a segítséget, amire Iraknak szüksége van, akkor ragyogó jövő vár az országra. A háborút indokolva elmondta, hogy a támadás megindítása előtt nem volt olyan komoly hírszerző, aki kétségbe vonta volna, hogy Szad- dámnak tömegpusztító fegyverei vannak. Ezek ugyan nem kerültek elő, de legalább a diktátort sikerült megbuktatni. “Magyarország megérti a szabadság fontosságát, talán jobban, mint a koalíció bármely más tagja” - jelentette ki Powell az MTV Napkelte című műsorában. Arra a kérdésre, hogy az iraki missziót eredetileg támogató ellenzék most a csapatok mihamarabbi hazahívását követeli, Powell reményét fejezte, ki, hogy a küldetés év végi lejárta és a csapatok hazarendelése előtt a törvényhozók “megnézik azt az eredményt, fejlődést, amit elértünk, és ésszerű döntést hoznak”. “Az Egyesült Államok és Magyarország között mélyreható a barátság, ezt az önök EU-tagsága sem változtatja meg, sőt elmélyíti” - mondta az amerikai külügyminiszter az EU és az Egyesült Államok az utóbbi időben nem éppen felhőtlen viszonyára utalva. A magyarokat talán leginkább érintő kérdésről, a vízummentességről csak nagy általánosságokban nyilatkozott az amerikai külügyminiszter. Mint mondta, jelenleg az igénylő magyarok hetvenöt Kína évszázada Papp IAszló Ted C. Fishman a New York Times magazinjában terjedelmes cikket írt arról, hogy míg a 20-ik század Amerika Évszázada volt, a 21-ik viszont, minden valószínűség szerint Kína Évszázada lesz. A kínai gazdaság, amely ma ugyan csak 1/8-a az amerikainak, olyan ütemben fejlődik, hogy hat éven belül túlszárnyalhatja Németországot, 15 év múlva Japánt és nem sokkal azután sarokba szoríthatja az Egyesült Államokat is. Gyermekkoromban tátott szájjal hallgattam a felnőttek beszélgetését a “Sárga Veszedelemről”. Ez a téma egy, a harmincas években írott, valószínűleg francia könyv nyomán terjedt el hazánkban is, és bár a kardcsörtető japán terjeszkedés volt a főtéma, az egyre szaporodó kínaiakról is elég sok szó esett. Most hetven év után újra időszerű lett a félelem a sárgák térhódításától. Ä franciák az orosz-japán háború óta ( 1904) emlegetik a kelet-ázsiaiak vészes terjeszkedését. Oroszok iránti barátságukat nem csak a cári idők szoros kulturális kapcsolata magyarázza, hanem az is, hogy mindig Oroszországot tekintették a nyugati kultúra a távolkeleti befolyás elleni védőbástyájának. Most aztán, gazdasági előretörése miatt, Kína van terítéken. Az amerikai újságok ilyen címszavakkal írnak erről: “Az Egyesült Államok többé nem veheti semmibe Peking befolyását”, “Kína a hatalomra kalmárkodja magát”, “Mi szültük a (kínai) szörnyeteget” Valóban, Amerika nagy mértékben felelős azért, hogy egyre nagyobb teret enged a kínai piac számára. Az olcsó kínai munkaerő által / termelt árukat főleg amerikaiak f vásárolják és ezzel kiszorítják az amerikai iparcikkeket az üzletekből. Nem csoda, hiszen az amerikai ipari munkás órabére 36-szor magasabb a kínaiénál. Viszont az átlagos amerikai család életszínvonalának jelentős tényezője, hogy olcsó “kínai áron” vásárolhat. Wal-Mart, a világ legnagyobb áruháza csaknem kizárólag kínaiak által gyártott árút forgalmaz, és ezzel tudja árait alacsonyan tartani. Lassan nem csak az olcsó gyáripari termelés terén kell átadni a terepet a kínaiaknak. Az amerikai egyetemeken évente sok tízezer kínai diák tanul állami támogatással és viszi haza a legkorszerűbb technikai tudást, hogy aztán versenyre kelhessenek a tudományos kutatás és fejlesztés területén is. A kínai élet- színvonal egyenes arányban emelkedik a gazdasági fejlődéssel. Énnek nem csak a 2008-as olimpiára készülő Peking fantasztikus új épületei a látható bizonyítékai, hanem az a tény is, hogy Kínában egyre több a gépkocsi, amelyek növekvő fogyasztás igénye nagyban hozzájárul a benzin árának emelkedéséhez a világban. Az új kínai épületek, mint például a pekingi Televíziós Társaság tornya, jól mutatják azt az eltökéltséget, hogy (nyugati építészek segítségével) néhány évtizeden belül felülmúlják majd a nyugati világ fővárosainak csoda-palotáit. Az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege a Kína felé való egyre nagyobb eladósodást mutatja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az amerikai katonai és háborús kiadások a gazdaságnak csaknem harminc százalékát emésztik fel, míg Kína sokkal kevesebbet költ erre, vészfelhőket láthatunk hazánk egén sűrűsödni. Jóllehet az átlag kínai életszínvonala még egy darabig nem fogja elérni az amerikaiakét, bizton számíthatunk arra, hogy Kína belátható időn belül versenytársa lesz az Egyesült Államoknak nemcsak az árukivitel, hanem a gazdaság és társadalmi jólét egyéb területein is. ámerikai $1.00 ISSN 0194-7990 ___i*_________ Lapunk új telefonszáma: 877-A-MAGYAR (877-262-4927) Hívjon bizalommal! A ff/D
