Amerikai Magyar Szó, 2004. július-december (58-102. évfolyam, 160-183. szám)

2004-07-23 / 163. szám

2004. JÚLIUS 23. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Varga Erzsi A mézébe ragadt méh királylány Valamikor réges-régen, hetedhét méhkirályságon is túl, és hetvenhét méhcsípésnyire onnan, volt egy ízelt lá­bon forgó, zingi-zöngi kas - kastély. Hej, ez a zimi-zümi palota, lépes méz­zel ragadt ám az emlékeimbe. Még most is, ha csak rágondolok, összefut a nyál a számban, és mmmm... éhes le­szek tőle. Ebben a sürgi - nyüzsgi birodalom­ban élt méhfensége legkisebb lánya, Pempő-Pimpi, aki bizony a többiekkel ellentétben lusta volt. A kastánciskolá­ba, és a lépépítő órákra is folyton csáp­csóválva ment. Végül kimaradt az isko­lából. Mindenki tudja, hogy a lépépítés tudománya nélkül, nem lehet a mézet tárolni. Hiába mondta a tanító néni neki, hogy a kastáncórák a legfontosabb tan­tárgyak egyike, mert a nyolckörös tánc­ban a királylányok csápról csápra adják a hírt, hogy milyen távolságra van a nyíló virág, de Pempő Pimpit nem ér­dekelte. Bizony, a legközelebbi kirepüléskor nem tudta, hogy merre menjen. Propo Lizsi a palota biztonsági őre megkérdezte:- Ugye tudod, hogy a második nyol­cas kör harmadában van a Sokác - akác erdő? Szegény feje azt se tudta, mi az, hogy nyolcas, mi az, hogy kör, hiszen tánciskolakerülő volt. Szégyelte beval­lani mindezt. így nagyon messzire té­vedt, végül a Pezsgő pataknál megpil­lantotta Kutykuruty Tyutyut, a kacagó békát:- Kedves kacagó béka megmonda­nád, hogy merre van a főforgalmú Vi­rágporozó út, a Sokác-akác erdő?- Hahahah, nem! Hahahah, innen egy békaugrásnyira a kockás liliomok valószínűleg meg tudják mondani ne­ked. Hahahaha!- Épp jókor jöttél drága királylány, már nem bírjuk tartani a sok, sok virág­port, nincs aki kiürítse a kelyheinket! - örvendeztek a liliomok. Pempő Pimpi rengeteg mézet gyűj­tőn.- Maradj itt velünk örökre, mézes he­teid lesznek nálunk! Dugig lesz a kap­tárad!- A kaptáram? De hát nekem nincs se kasom, se kaptáram, sőt nem is tudok építeni! - zokogott a lusta királylány. - Hol fogom én a nektáromat tárolni?- Addig is, amíg a hazafelé vezető utat meg nem találod, berakhatod a szobámba, a nagy csuporba! - ajánlotta fel Kutykuruty Tyutyu jóhiszeműen. A királylány bevitte a ragacsos nek­tárt újdonsült béka barátja házába. Harmadnapra már jó sok mézet gyűjtött össze, ennek egy részét elnya­logatta, a többit kérdezés nélkül bele- öntötte Tyutyu fogmosó poharába, mi­vel a csupor már teli lett. A ka­cagó béka reggel fogát mosná, de fogkeféjét nem bírta kihúzni a mézes pohárból. A királykis­asszonynak annyira megtet­szett a mézgyűjtés, hogy el is feledkezett arról, hogy megke­resse merre van a fő Virágporo­zó út. Rövid időn belül Tyutyu pici lakása tele lett ragacsos mézzel, nektárral. A már nem kacagó, hanem tapadó béka így énekelt bánatában: “Méz, méz, méz, termett méz. Itt termett, ott termett, nekem ez nem kellett7“ A pataknál töltötte egész napját, hogy tisztára mossa magát. Egy napon Pimpi a fölösle­ges ' mézét beleejtette a hintaszékbe, majd elfeledkezett róla. Este amikor fá­radtan belehuppant, nem tudott föláll- ni odaragadt. A szárnya csupa méz lett, ide-oda himbálta magát, de semmi eredmény. Szegény Pempő Pimpi trehányságá- nak a fogja lett, addig, amíg egy nagy eső ki nem mosta onnan. A megszep­Nagy László Balatonparton Balatonparton a nádi világban megbújtam egyszer, s csodaszépet láttam: bóbitás nádon nádiveréb-fészket, sásbokor alján kis vízicsibéket. Vadruca moccant, topogott a vízre, barna liléit vízi útra vitte. Senki se látta, csak magam csodáltam, ott a víz partján még sokáig álltam. Játszott a nádas széllel és derűvel, s hazaindultam nádihegedúvel. Közmondások magyarul és angolul Nincs új a nap alatt. Nothing is new under the sun. A papír türelmes. Paper is patient. A retek reggel méreg, délben étek, este orvosság. Radish is poi­son in die morning, food at noon and medicine in the evening. pent királylány bocsánatot kért a bé­kától. Megfogadta, hogy ezután szorgalma­san fog iskolába járni. Felkutatta a fő Virágporozó utat és boldogan hazatért. A kas-kastély apraja és nagyja öröm­ódákat zengett. Méhes mese mesketécske, Pimpi szorgos lány lett végre. Lépes-mézes mesém zárom, megyek s mézét vacsorázom. VÉGE Tudod-e? Mi a napforduló? Van téli és nyári napforduló. Nyá­ri napfordulókor hág a legmagasabbra a Nap az égen. Ekkor június 22-én a leghosszabb a nappal. Azért hívják fordulónak, mert elótte a nappalok egyre hosszabbak, utána pedig egyre rövidebbek. A téli napforduló idején (december 22-én) minden fordítva van. Ekkor jár a Nap a legalacsonyab­ban. Előtte a nappalok egyre rövideb­bek, onnan kezdve pedig egyre hosz- szabbak. Miért tud beszélni a papagáj? Valójában nem beszél csak az em­beri beszédet utánozza, de nem érti azt. Az igazi beszédművész a papagá­jok közt a jákó, az afrikai szürke papa­gáj. Önálló mondatokat is képes meg­tanulni és ugyanolyan hangon ismétli mint a gazdája. Lélegeznek-e a növények? Igen, mint minden élőlény. Oxi­gént lélegeznek be és szén - dioxidot bocsátanak ki. Fényben ezt a szén - dioxidot a fotoszintézishez használják fel. A lélegzés a növény minden ré­szén zajlik, de főleg a levél fonákján található légréseken keresztül. Ha begyógyul is a seb, meg­marad a helye. Even if the wound is healed, th< scar of it remains.

Next

/
Thumbnails
Contents