Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-03-11 / 9. szám
o. Amerikai Magyar Szó Thursday, March 11, 2004 A Bnai Zion Alapítvány és a Magyar Köztársaság New York-i Főkonzulátusa Tisztelettel meghívja Önt és családját 2004 március 22-én, hétfő este 7 órai kezdettel SÓS LÁSZLÓ és KEMÉNY ÉVA Unesco-dijas, Érdemes művészek REMEMBER! cimü kiállításának megnyitójára 2004 március 19-én Magyarország német megszállásának 60. évfordulójára emlékezünk. 1944 májusa és júliusa között 450.000 magyar zsidót és több tízezer cigányt deportáltak az auschwitzi és más megsemmisítő táborokba, akiknek túlnyomó többsége életét veszítette A kiállítást megnyitja: Szili Katalin A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke, és Tom Lantos Az Amerikai Kongresszus képviselője Meghívott vendégek: George E Pataki New York állam kormányzója Michael R. Bloomberg New York város polgármestere Alan G. Hevesi New York állam főszámvevője Rabbi Arthur Schneier Az Appeal of Conscience Foundation elnöke A kiállítás megnyitása után fogadásra kerül sor A kiállítás helye: BNAI ZION ALAPÍTVÁNY 136 East 39th St. New York, N.Y. 10016 Telefon: 212-725-1211/224 mellék Fax:212-684-6327 E-mail: peter.hamori@bnaizion.org Az emlékkiállítás megnyitóján SZILI KATALIN, az Országgyűlés elnöke bemutatja Mezei András, Sós László, Kemény Éva erre az alkalomra készült albumát. Nyitva tartás: 2004. március 23-tól - március 31-ig, de. 10 és du. 4 óra között * fl/M AM AflA f\f\^ flAfl A/M A A, A AAA A A A ÄAA AflA M (]Af| (](|A Mft MA A(jA (jfjfi 1848-ban p >i. Ezernyolcszáz negyvennyolcban r? f'í; Sötét felhők szálltak. Ip !;í Az elnyomott magyar népre . |p Nehéz idők vártak. l | Az idegen zsoldosok ||g 1 i A népet fosztogatták I i Aki felszólt ellene |P ‘ I Azt börtönbe zárták ej Nem volt kihez fordulnia <; ? Az elnyomott magyar népnek ^ i Ekkor feltünk Kossuth Lajos M Hogy véget vessen a szenvedésnek. Ej c| Majd Petőfi a „Talpra magyar”-t g§ f i A nemzetnek elszavalta M yí| És tüzes szóval buzdította i : r | A végső harcra, diadalra. í j ; | A magyar honvéd bátran harcolt ifP M Hóviharban és esőben lg j I De az ellenség győzött végül i|| Mert ők voltak nagy túlerőben. jjgg : 1 A kiontott honvéd vére ig *T Az egekbe kiáltott . if§ |.‘| Drága Isten védd a magyart j§§ Adj szabad Magyarországot! gj Tibor Fábián, Chicago, IL. M BALESETEK * SÉRÜLÉSEK ÜGYVEDEI RÓNAI & RÓNAI L.L.P. ügyvédi iroda, mely soha nem alszik — botlások, esések — építkezési balesetek — mérgező anyagok — ólommérgezés — kutyaKarapás — égések — sérült gyermekek — azbesztmérgezés éjjel-nappal hívható! 1-800-664-7111 www.ronaiandronai.com “NEM FIZET, MÍGNEM NYERÜNK!” Magyar Nobel-dijasok arcképcsarnoka A Holocaust 60. évforduélóján a Bnai Zion Alapítvány New York-i Weinstein Galériájában (136 E 39 St. New York, NY 10016) Boros Attila festő és grafikusművész magyar, illetve magyar származású Nobel-dijasokat megörökítő portréinak kiállítását mutatia be 2004 március 22-25 között a debreceni Koncz Művészeti Galéria „Galériánk egyik fontos célkitűzése, hogy szerte a világban - Tel Avivtól Tokióig és az Egyesült Államokig - bemutassa a magyar származású, köztük a vészkorszakot túlélő művészek alkotásait. Ezzel a vállalásunkkal demonstráljuk, hogy azok a meghurcoltak, akik az 1944 májusa és júliusa között a megsemmisítő táborokba deportált 450 ezer magyar zsidó közül életben maradtak, számos területen világraszóló eredményekkel szolgálták nemcsak hazájukat, hanem az egész emberiséget is. Bennünket, magyarokat méltán tölthet el büszkeséggel, hogy nemzetünk kiemelkedő szerepet játszott, és játszik ma is a világ természettudományi fejlődésében. Erre szolgálhat bizonyítékul Nobel-dija- saink névsora, köztük például Lénárd Fülöp, Wigner Jenő és Gábor Dénes, Szent-Györgyi Albert, Oláh György vagy Carleton D. Gajdusek és John C. Polányi nevével. Sajnálatos tény azonban, hogy a magyar tudósok zöme hazájából elvándorolva érte el világra szóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, mások azért választottak másik országot vagy földrészt, mert a kutatási feltételek a szülőhazában nem voltak adottak. Nem egy művész vagy tudós zöme hazájából elvándorolva érte el világra szóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, mások azért választottak másik országot vagy földrészt, mert a kutatási feltételek a szülőhazában nem voltak adottak. Nem egy művész vagy tudós megjárta a haláltáborokat is, mint például Elie Wiesel vagy a 2002. esztendő irodalmi Nobel- dijasa, Kertész Imre. Az egykori dachaui haláltábor területén van egy szobor, a talpazatán a következő felirattal: “A holtaknak tisztelet, az élőknek figyelmeztetés Azok a művészek és tudósok, akik megjárták a vészkorszak poklát, bebizonyították, hogy Auschwitz után is - létezik értelmes emberi cselekvés. Bebizonyították, hogy létezik alkotás, de.. immár az emlékezés is az ember erkölcsi alaptulajdonságai közé tartozik. A Debrecenben és Budapesten már több mint másfél évtizede működő galériánk reprezentatív kiállításaival az értékközvetítést szolgálja. A művészeti közéletben Magyarországon és külföldön egyaránt tekintélyt, erkölcsi súlyt szerzett. Ezúttal Boros Attilát, az egyik legtehetségesebb fiatal művészt ajánljuk a közönség figyelmébe. S talán nem ismeretlen a neve: 2001 őszén első megrendülésében a New York-i terrortámadás áldozatainak emlékére komponált megrázó festményt. Ezt New Yorknak adományoztuk - a festmény üzenetével együtt: figyelmeztetve a kultúra és civilizáció elleni merényletre, de az emberi reménységet is kifejezve az alkotó, termékeny jövendőben. Boros Attila tizennégy magyar, illetve magyar származású Nobel-dijas tudós és művész portréját festette meg. Megfigyelhető, hogy a háttér és az öltözet festői megoldásaival egyszerre archaizáló, és tükrözi az emberi teljesítményt fogadó expressziv benyomásokat. Az arcok szinte a fotóportré hűségével készültek, ám soha nem egyetlen szempontot sugallnak. A portré zárt erőterében' ott feszül meleg emberségük és megalkuvást nem ismerő, alkotó géniuszuk kettőssége. Őszintén reméljük, hogy ez a rendkívüli összeállítás együtt maradhat. Jó lenne, ha egy alapítvány a gondozásába venné, hogy minél többen megtekinthessék ezt a sorozatot, amely méltón hirdeti az emberi nagyságot, a tudós alázatot, a megértést. a békét.” Szeretettel várjuk Koncz Sándor A Koncz Művészeti Galéria tulajdonosa a Magyar-Izraeli Baráti Társaság tagja Dr. Hámori Péter a Bnai Zion Alapítvány magyar igazgatója Tel:212-725-1211/224 Fax: 212-684-6327 ' , • • (Hirdetés) email: peter.hamon@bnaizion.org
