Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-02-26 / 7. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű^ hetilapját VOL. LVIII. No. 7. Thursday, Feb. 26, 2004 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 Amerikai magyar történelem „Hány magyar él az USA- ban a XXL század elején? - kérdezi a Nyelvünk és Kultúránk 2003 évi 4-ik számában Nagy Károly. Azonban mindjárt meg is jegyzi: „A kérdésre tudományosan tárgyszerű válasz nem adható. ” A cikk adataiból egy dolog világosan kiderül. Nevezetesen az, hogy bármilyen statisztikát nézünk, a fogyás mértéke a tizévenkénti amerikai népszámlálások között 10-12 százalék. Vagyis a sokat emlegetett „másfél millió amerikai-magyar” (2000-ben már csak 1,398,724) akkor sem lenne igaz, ha komolyan vennénk azt, hogy a magyar származású amerikaiak valóban „magyarok”. Hiszen ahogy Nagy Károly cikkéből is kiderül, az amerikai nép- számlálás a személy származására, illetve etnikai eredetére vonatkozóan több népcsoport megjelölését is megengedi. A sokszor idézett „olvasztótégely” eredményeképpen a legtöbb amerikai ereiben négy-hat különböző eredetű ős vére csörgedezik. A statisztika szempontjából joggal magyar származásúnak tudhatja magát az is, akinek négy nagyszüleje közül csak egy volt magyar, vagy akár az is akinek csak egy régebbi őse lehetett az. Vannak, akik a „másfél millióval” sem elégednek meg. Arra hivatkoznak, hogy az elmúlt száz évben kivándoroltak leszármazottai a természetes szaporulat figyelembevételével legalább húsz millióan kell legyenek. Eltekintve attól, hogy a magyar állampolgárságú kivándoroltnak jórésze nem volt etnikai magyar, a hovatartozást nem a vérség, hanem a tudati kötődés határozza meg. Sokan írtak komoly kutatáson alapuló tanulmányt az amerikai magyarok történelméről, sorsuk alakulásáról. Puskás Julianna és Várdy Béla hatalmas kötetei mellett Bakó Elemér, Borshy-Kerekes György, Kalassay Sándor, Komjáthy Aladár, Simon András, Vasváry Ödön írásait idézhetjük. Ezek azonban inkább az eseményekkel és személyek munkásságával foglalkoznak, kevésbé a népességi folyamatokkal. A nagy bevándorlási hullámoknak mind megvolt a saját jellegzetessége. Az 1849-es menekültek megte- lepedési reményei hamar szétfoszlottak. Új-Buda rövid története csak emlék. Maradandóbb nyomot hagyott másfél éves itt- tartozkodása alatt Kossuth, akinek manapság is szobrot (lova), emlékművet (New Orleans) állítanak és nevét viseli egy megye, meg vagy öt helység, hogy a számtalan város utcaneveiről ne is beszéljünk. Az Észak-Dél véres harcaiban résztvevő katonák némelyike (Kováts, Asboth) beírta nevét az amerikai történelembe. A századforduló korabeli bevándorlók nem letelepedésre számítottak. Munkaalkalmat és otthoni földvásárlásra való pénzt akartak keresni. A Kárpát-medence népéi akkor még testvéri egyetértésben éltek itt. A szlovákok és magyarok sok helyen közös templomot alapítottak. Mind ennek azonban a nagy háború véget vetett. Az ittragadt nép leszámolt azzal, hogy valaha visszakerüljön az amúgy is megcsonkított hazába. Gyökeret eresztett, megteremtette magyar közösségeit, egyesületeit, templomait. Magyar nyelvű újságokból értesült a világ dolgai felől. Ami még ' létezik „Magyar-Ameri- kából” az, mind az ő mun- . kájuk, áldozatuk gyümölcse. Árpádhon szép példája a nyelven túli közösségtudat megtartásának. A két háború közötti időszak hihetetlen bőséggel ontotta a magyar tehetséget Amerika földjére. Tudósok, művészek, filmesek, zenészek tömegesen érkeztek és segítették az amerikai tudomány és kultúra felvirágoztatását. A második világégés és az azt követő szovjet megszállás partravetette a népnyelven „bezzegeknek” nevezett százezreket. Visszaemlékezéseikben mindig oda jutnak vissza: „ bezzeg mi WC pucolással kezdtük” Valóban, kezdetben őket mint volt ellenségeket fogadták és időbe tellett nekik „ lemosni a gyalázatot Ötvenhat után persze más volt a helyzet. Az amerikai nép arca pirult azért, hogy a politikusaik minden szólam ellenére cserben hagyták a „szabadságharcosokat”. Ök már nem WC pucolással, hanem tudásuknak, szakmai felkészültségüknek megfelelő munkakörben kezdték amerikai pályafutásukat. Ö- ket „specialisták” elnevezés illetett meg. Minthogy a legéletrevalóbbak, legügyesebbek vágtak neki a nagyvilág bizonytalanságának, sokszor azt lehetett hallani tőlük: „szörnyű világot éltünk meg, de én ’spéciéi’ megúsztam” Kivéve azt, aki nem... Akik manapság érkeznek Magyarországról meglehetősen vegyes képet mutatnak. A hivatalosan jövő kutatók, szakemberek mel lett ott van számtalan „illegális” gyereklány, házastársat kereső, építkezéseken bejelentés nélkül dolgozó. Ezek egy része megtalálja az utat a magyar egyesületekhez, sokan a- zonban ha már sikerült valami indulási támogatást kapniuk, eltűnnek. Közülük kevesen válnak építő, alkotó részeivé az amerikai magyar közösségeknek. Mégis, ahogy a manhattani fiatal magyarok nemrég megszervezett csoportja igazolja, Chirac budapesti látogatása a francia sajtóban. PÁRIZS. Chirak kibékül az „Új Európával” címmel emelte ki a francia elnök kétnapos budapesti látogatásának jelentőségét a Le Figaro. Hangsúlyozta, hogy évvel a „nyolcak” washingtoni iraki fellépését támogató és Chirac elnököt dühödt rendreutasításra késztető megnyiltakozása után Párizs e gesztus értékű vizittel elismerését kívánja tolmácsolni annak az országnak, amely kiemelkedő teljesítményt nyújtott az EU-csatlakozás felkészülési folyamatában Tiz magyar katona megsebesült Irakban HILLA. Tizenegy iraki életét kioltotta tiz magyar, hat lengyel és egy amerikai katonát megsebesített az iraki Hil- lában február 18-án egy terrortámadás. A sebesültek hozzátartozóit a történtek után azonnal értesítették, sőt minden Irakban szolgáló magyar katona családját tájékoztatták a történtekről. Legújabb értesülések szerint a sebesült katonák elhagyták a kórházat. Felvonultak a Budapest környéki bevezető utakra a tiltakozó gazdák BUDAPEST. A tiltakozó gazdák felvonultak a Budapest környéki bevezető utakra, hogy felhívják a figyelmet a mezőgazdaság gondjaira. Legtöbben az 5-ös út Budapest táblája mellett sorakoztak fel, mintegy 60 mezőgazdasági géppel. Tizenhétezer romániai bányász sztrájkol BUKAREST. Összesen 17 ezer bányász sztrájkolt már február 23-án Romániában az Olt völgyében, és képviselőjük szerint akciójuk bizonytalan ideig tarthat. A tiltakozást 6-8 ezer ember elbocsátásával fenyegető átszervezési tervek váltották ki. A bányászok azzal vádolják Dan loan Popescu gazdasági minisztert hogy megsértette a bányászok szak- szervezetével korábban kötött megállapodást, és romba akarja dönteni a nemzetgazdaságot. Haiti: a lázadók be akarják venni a fővárost Port-au-Prince A két hete kirobbant, a korrupcióval és a demokratikus jogok sárba tiprásával vádolt Aristide államfő menesztését célul kitűző lázadók már az ország felét ellenőrzésük alatt tartják, és az összecsapásokban már mintegy hatvan ember vesztette életét, több száz pedig megsebesült. A pánikhangulatot jól jelzi, hogy egyes miniszterek már menedékhelyet keresnek barátaiknál van igény a magyar kap- nagyszámú látogató marad csőlátókra az újonnan ér- itt illegálisan és ezért kell kezeitek körében is. nagy szigorúsággal elbiA magyarok, a többi a kö- rálniuk a vizűm kérelmeket, zép-európai országhoz ha- Ha a 2010-es népszámlálás sonlóan, nehezményezik, újra fogyó magyar jelenlétet hogy az Egyesült Államok is igazol majd, reméljük, nem törli el a vizűm- nem kell tartanunk attól, kényszert. Legutóbb a len- hogy elvész az amerikai gyei államelnök követelte azt. magyarság, ha ' összefogva Fehér Ház-i látogatása al- igyekszünk megőrizni azt , kalmával. Az amerikaiak amit elődeink ránk hagytak ezzel szemben arra hivat- itt. koznak, hogy ezekből az Papp László államokból még mindig
