Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-02-12 / 5. szám
Thursday, Feb. 12,2004 Amerikai Magyar Szó 7 150 éves f a Budapesti Fiiharmóniai Társaság Eltékozolt fiú Eszterhás István 1951 után több mint negyedszázadon át szerkesztette a Katolikus Magyarok Vasárnapja című újságot Youngstownban, amelyet politikai hetilappá fejlesztett. Ugyanakkor, mint az amerikai magyar élet jó ismerője, számos könyvet irt az emigráns életről és sorsról. Amerikai Magyar regény, Eltékozolt Fiák és más regényei a leghitelesebben mutatják be a második világháború után Amerikába érkezett magyarokat. Joe Eszterhás Fia Joe Eszterhás, örökölte apja irói tehetségét. Máskülönben az alma messze esett a fájától: a fiú sorsa és élete elkanyarodott az apjáétól. A menekülés alatt 1944 novemberében Csékénydoroszlón született fiú Clevelandben katolikus iskolába járt és a nyugati oldali Görgei Artúr cserkészcsapatban nevelkedett. Azután nemcsak tehetségével, de kic$apongó életformájával is hirt szerzett magának. Az egyik legismertebb és legsikeresebb filmíró lett Hollywoodban. A FLASHDANCE filmmel futott be a BASIC INSTINCT több mint 3 millió dollárt hozott a konyhára. Az apja amerikai magyar generációját ábrázoló MUSIC BOX cimü filmje sok vitát és ellenkezést váltott ki a magyarok között. A sikerek és vig élet tetőpontján Joe torokrákot kapott, megtért és visszaköltözött Ohioba. Imával és testgyakorlattal kívánja levezekelni „ifjúsága bűneit”. Emellett az írást sem hagyta abba. Most megjelent könyve, a HOLLYWOOD ANIMAL azonban a „régi Joe” stílusában hencegések és pletykák gyűjteménye. A TIME magazinban ismertető Lev Grossman a könyvet egy irodai partyhoz hasonlítja: „Kezdj hozzá későn, gyorsan lapozd át és hagyd ott, mielőtt a végére érnél! ” I L DR. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológiai szakorvos _________________RENDELŐ:_________________ 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese és hólyagdaganatok * Nemi betegségek_____________________ 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ a Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Az elbukott szabadság- harc után, amikor a hivatalokon ismét a német nyelv vált uralkodóvá, amikor titkos poroszlók - vagyis állami besúgók - jelentették föl a gyanús elemeket, a hősiesség a kilátástalan, véres megtorlás korszakában is megőrizte eszményi értelmét, erkölcsi tartalmát - s tudatosította az emberekben a nemzethez való tartozást. Még az országban élő kisebbségek jelentős része - akár beszélte nyelvünket, akár nem - szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, vállalva ennek minden hátrányát, megaláztatását. Lélektanilag érthető, hogy az emberek rémuralom alatt külsőségekben is ki akarták fejezni hovatartozásukat s magyaros öltözetben jártak. A kemény cenzúra következtében az írók és költők allegorikusán fejezték ki mondanivalójukat. A nagy letartóztatások idején, a legsötétebb Bach- korszakban a magyar szellem ébrentartására Erkel Ferenc - Doppher Károly és Ferenc másodkarmesterek ösztönzésére - megalapította a "Pesti magyar phil- harmóniai társulat" zenekarát, az ország első, hivatásos muzsikusokból álló együttesét. Ez jelentős eseménye volt a zene- történetnek, hiszen ekkor vette kezdetét a zenekari hangversenyélet Magyarországon. A Nemzeti Színház muzsikusainak tagjaiból alakult együttes fellépésén, 1853. november 20-án Beethoven VII. szimfóniája mellett Mozart, Mendelsohn és Meyerbeer egy-egy kisebb műve hangzott fel Erkel Ferenc vezényletével. A bemutatkozó hangverseny és az ezt követő koncertsorozat a Nemzeti Múzeum szoborparkjának megvalósítását is szolgálta. Bevezették a bérleti rendszert, s ezzel példát mutattak az előttük nyolc évvel alakult Bécsi Filharmonikusok számára, akiknek viszont szervezeti formáját vették át. - A társaság megalapítása nyomán jött létre többek közt a "Zenekedvelők Egylete," vagy a "Budai Dalárda." Az I. világháború az egész ország zenei életét megbénította. A Filharmonikusok voltak az elsők, akik jótékonysági koncerteket rendeztek. Bécsben és Berlinben vendégszerepeitek s mindenütt magyar műveket játszottak. A betegeskedő Kemer, Dohányi Ernőnek adta át a vezető karmesteri pálcát. - Különös jelentőségű ünnep volt a társaság életében fennállásuk 70. éves jubileuma, mely egybeesett Pesti és Buda egyesítésének 50. évfordulójával. Ez alkalommal hangzott fel először Kodály Psalmus Hungari- cusa, Bartók Táncsvitje és Dohányi Ünnepi nyitánya. A társaság Dohányi vezetésével több európai hang- vesenykörúton hívta fel a figyelmet a magyar kultúrára. A második világháborúban a német megszállástól (1944. március 19-től) a pesti harcok befejezéséig működésük megszakadt. Budán még dúlt a háború, amikor 1945. január 27-én az első hangversenyt tartották. Ismét bérleti hangversenysorozatot indítottak s különösen Otto Klemperer vendégszereplései fémjelezték koncertjeik magas színvonalát. Megalakulásuk 100. évfordulóján Kodály Zoltánt választották díszelnökké s legtöbbször Ferencsik János főzeneigazgató állt s zenekar élén, aki 1960-tól az elnök- kamagyi tisztet is betöltötte. Őt Kóródi András, majd Erich Bergel és Rico Saccani követte. A filharmonikusok hangversenyein - a másfél évszázad folyamán - az adott korszak legjelentősebb karmesterei és előadóművészei léptek fel, a már említetteken kívül többek közt: Richter János, Johannes Brahms, Liszt Ferenc, Antonin Dvorak, Richard Strauss, Bartók Béla, Széli György, Doráti Antal, David Ojsztrach, Herbert von Karajan, Ormándy Jenő, Szergej Prokofjev, Maurice Ravel, Anton Rubenbstein, Igor Stravinszki, Valdamir Horowitz, Zathureczky Ede, Yehudi Menuhin. A százötven év alatt rendezett közel kétezer hangverseny során a zenekar nevéhez száz ősbemutató fűződik. Ma is rendszeresen bérletsorozatokkal várják a közönséget s nagy sikerrel vesznek részt nemzetközi fesztiválokon. Nagy sikerrel turnéztak Mexikóban, az Egyesült Állakokban, Japánban és szerte Európában. Az Operaház mintegy kétszáz muzsikusából ma 126 fő alkotja a zenekart. Radics Éva Kölcseyre emlékeztek Szatmárcsekén Száznyolcvanegy esztendővel ezelőtt 1923 január 22-én vezette papírra Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Szatmárcsekén január 18-án a református templomban ökumenikus istentisztelet keretében emlékeztek nemzeti himnuszunk születésére, a magyar kultúra ünnepnapjára. A mai ünnepnek külön nyomatékot ad az a tény - hangsúlyozta igehirdetésben Beer Miklós római katolikus püspök - hogy az idén ismét befogadja országunkat Európa. Aggódunk, hogy az új körülmények közt meg tudjuk-e őrizni nemzeti kultúránkat. Hisszük, hogy vannak olyan értékeink, amelyek nélkül szegényebb lenne az öreg kontinens, Az ökumenikus istentisztelet után Csikós Sándor Jászai-dijas színművész elszavalta a himnuszt. A koszorúzáson Jókai Anna Kossuth-dijas iró mondott ünnepi beszédet nemzeti himnuszunk kapcsán kultúránk mai helyzetéről. •: :^?aíí^'.s.:í:^* :• Könyvszemle *• • _ • • ^ #• L • • • ■ • • r- - - ~m r~ « -— *»r- *»r « 5.
