Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-08 / 1. szám
Thursday, Jan. 8, 2004 Amerikai Magyar Szó 5. híres emberek A híres francia író regényei által igen kedvelt volt a nők körében. Ezt a helyzetet sok szélhámos is felhasználta: Párizsban sok ál-Balzac garázdálkodott. Történt, hogy egy nap séta közben meglepte az eső a híres regényírót, aki egy kapu alatt keresett menedéket. Egyszerre csak a szemközti ház első emeletére tekintve látta, hogy egy szép hölgy nézi őt, többször is fellebbentve ablaka függönyét. Kisvártatva egy háziszolga közeledett a kapualjban álldogáló Balzac felé, és - úrnője nevében - esernyőt nyújtott át neki. Az író csodálkozva és kissé zavartan intett köszönetét a hölgynek, majd elégedett mosollyal távozott. A következő napon Balzac megfürdött beillatosította magát és fölvette legjobb ruháját. Majd vásárolt egy pár fehér kesztyűt, és így felszerelkezve megjelent a hölgy lakásán elegáns selyemernyővel: amellyel a kölcsönzött ernyőért akarta megajándékozni a hölgyet. Az asszonyka fogadta elegáns vendégét, majd meghallgatva köszönő szavait, részvéttel vegyes büszkeséggel fordult hozzá:- Őszinte leszek uram. Tegnap egy barátomat vártam, akinek éppen akkor kellett volna megérkeznie, amikor ön a szemközti kapualjban álldogált. De minthogy barátom igen neves ember, akit mindenki ismeri, féltem, hogy kellemetlenül érinti, ha meglátja, hogy valaki figyeli ezt a házat. Mindenáron el kellett önt onnan távolítanom. Ezért küldtem azt az esernyőt... Különben pedig a barátom: Balzac, a híres regényíró. André-Marie Ampere (1775-1836) A francia fizikus, akiről az áramerősséget elnevezték, egy alkalommal elment otthonából s ezt a mondatot írta lakása ajtajára:- Uraim, a házigazda nincs itthon. Jöjjenek este. Mintegy két óra múltán hazajött, elolvasta az ajtaján lógó cédula tartalmát s eltávozott. Késő éjszaka tért vissza ismét, de akkor már olyan sötét volt, hogy saját üzenetét nem tudta elolvasni, így hát benyitott - a lakásábá... Maurice Chevalier (1888-1972) A jeles francia sanzonénekes és filmszínész, aki szerepeiben s az életben is szalmakalapot és csokornyakkendőt hordott, külföldi vendégfellépésén egy szállodában elvesztette ötszáz frankos utazócsekkjét. Abban az időben ez komoly pénzösszegnek számított, így nagyon megörült, amikor röviddel a csekk elvesztésének bejelentése után kopogtattak lakosztálya ajtaján, s a szálloda alkalmazottja átnyújtotta az örökifjú bohém művésznek az elveszett csekk - ellenértékét, készpénzben.- A hallban rántotta ki a zsebéből uram - magyarázta a szerencsés megtaláló, majd szerényen, de várakozóan elhallgatott.- Érdekes - nézett a pénzre Chevalier. - Én elvesztettem egy ötszázfrankos csekket, s önök találtak tíz darab öt- venfrankost! Tel. 21'2 734 3139 Egy hely, ahol békességre találsz. Magyar Református Egyház 229 East 82nd St, NY, NY 10028 Vasárnap de. 11 órakor Istentisztelet, szeretetvendégség, Munkakeresési tanácsadás, Beszélgetés, magyaros ebéd, Régi magyar filmek. Mindenkit szeretettel vár: Drótos Áipád, lelkipásztor Téli esték Párizsban Ady-emlékek a Café de Clunyben "Párizsba tegnap beszökött az ősz. / Szent Mihály útján suhant nesztelen, / Kánikulában, halk lombok allatt / S találkozott velem . . olvashatjuk a Párizsban járt az Ősz című vers kéziratát, nézegethetjük Székely Aladár Ady Endréről és Lédáról készült fotográfiáit Párizsban, a boulevard Saint-Michel és boulevard Saint-Germain sarkán álló híres művészkávéházban, a Café de Clunyben. Itt írogatott, találkozgatott sokszor magyar barátaival Ady a századelőn, 1904 és 1912 között Léda iránti szerelme fellobbanásától az Elbocsátó szép üzenet megírásáig. Ebben az időszakban hétszer járt Párizsban, ahol az ifjú Bölöni György és az ő későbbi felesége, Itóka volt a kalauza. Bölöni a sok kiadást látott az igazi Ady című kötetben, Itóka leveleiben írta meg emlékeit. Tőlük tudjuk, hogy Ady mámorosán merült el Párizs nyüzgő forgatagában, de müvésztársaságban nem járt. Nem . ismerkedett meg Bölöniék unszolására sem Anatole France-szal, Ro- dinnel, az ő műtermében dolgozó Brancusi-val, Monet-val, de rengeteget olvasott, Baudelaire-t, Verlaine-t Rimbaud-t, és rengeteget barangolt, este meg éjszaka - Léda nagy bánatára. A Café de Clunyben 1906-1907-ben fordult meg a leggyakrabban, akkortájt, amikor már nem Lédáék, azaz Diósyék rue de Lévis 92. szám alatti lakásban lakott, hanem a Clunyhez közel, a rue Casimir Delavigne elején, a Hotel des Balcons-ban, amelynek falán 1956 óta emléktábla hirdeti: "Itt élt és dalolt a magyar költő, Ady Endre (1877-1919), Francia- ország rajongója." A Cluny kávéház megnyitása, 1869 óta mindig diákok és művészek tanyája volt. Törzsvendégei közé tartozott Paul Verlaine, Arthur Koestler, Julio Cortazar, Marguerite Duras (az 1968-as diáklázadások idején Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre is felfedezte, hogy ott a helye.) Itt olvasgatta a Pesti Hírlapot Czóbel Béla - merthogy ide magyarországi lapokat is járattak -, járt itt Kernstok Károly, Czigány Dezső, Szinyei Merse Pál és persze Rippl-Rónai is, akinek kiállítása a Párizs melletti Saint-Germain-en-Laye-ben az idei téli évad egyik nagy képzőművészeti eseménye. Itt alakult meg - 1892-ben! - a franciaországi könyvesboltok érdekvédelmi szervezete, a Chambre syndicate des libraires de France. Alapító okiratuk díszes arany keretben, Ady portréja és összes versei mellett látható a Café de Cluny emeletére vezető lépcső- fordulóban. Hogy éppen Ady-emlékek kerülhettek fel a Café de Cluny termeinek falára, az egy makacs irodalombarátnak: Varga Idának, a Párizsi Magyar Intézetnek művészeti titkára volt, állhatatosan lerakosgatta a Café de Clunyben a Párizsban járt az ősz francia fordítását és Ady jelentőtőségét ismertető kis dolgozatát. Levelet is írt az akkori főnöknek, és próbálta felhívni a figyelmét arra, mit jelentett ez a kávéház a Magyarországról érkezett művészeknek, diákoknak. A Cluny kávéház a Latin negyed középpontjában várja a vendégeket. Eszményi kiindulópont ahhoz, hogy az idegen bejárja Párizs egy részét, amely Adynak is "szent ámulások szakadatlan láncolatát" jelentette. A kávéházzal szemközt a római kori termák mellé épült, XV. századi Hotel de Cluny, a clunyi bencés szerzetesek első párizsi rezidenciája, amely 1884-től állami múzeum - Alexandre de Sommerard magángyűjteményéből kifejlesztett középkori nemzeti múzeum -, néhány lépésnyire Komposztellai Szent Jakab zarándokút)ától.A boulevard Saint-Michelen lefelé közel a Sorbonne, a Richelieu- kápolnából felhanzó harangszót Ady úgy hallgatta, mint "valami bádogtomyú kálvinista magyar templom harangját." Kissé távolabb, de még mindig közel, ott a Luxembourg-kert oldalán a rue de Médecis, ahol a Café Gambrinus működött valaha. Ady ott írta a Párizsban járt az őszt. A Café Gúnytól fölfelé, a Szajna felé menet jobboldalt nyílnak a diáknegyed kis utcácskái, a Hárfa utca. A halászó macska utcája, ott az Huchette Színház, és ott bújik meg a gyönyörű Saint-Sévérin- templom szentélyében különleges, csavart oszlopokkal. A Szajna-parton, a place Saint-Michelnél kezdődik a rue Saint-André-des-Arts, azaz a Művészetek Szent Endréjének utcája kis kézművesboltjaival, és kivezet a Boulevard Saint-Germainre, az Odéon Színház és Saint- Germaindes-Prés közelébe. Ezen a környéken telepedtek meg a nagy könyvkiadók, itt van a nagy tudományé Cllége de France, az École de Médecine, az Igazságügyi Palota, amely Párizs gótikus remekét, a Saint-Chapelle-t rejti. Ferch Magda A Magyar Színház Művészeti Fóroun-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Oerey Erzsi igazgató . Ady és Léda ma Párizsban néz egymásra székely aladár felvétele
