Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-02-05 / 5. szám
Thursday, Feb. 5, 2004 Amerikai Magyar Szó Debrecenben marad a Munkácsy trilógia Merengés Herczeg Ferencről Már bizonyos, hogy 2009-ig együtt marad Debrecenben Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, miután a Golgota című festményt további öt évre tartós letétbe helyezte új tulajdonosa: az erről szóló megállapodást írták alá a Déri Múzeum Munkácsy termében.- Hiller István kulturális miniszter az alkalomra irt levélben kifejti: a Munkácsy- trilógia művészi értékén túl mára már szimbólum. Azt jelképezi, ha egy közösség - legyen az város, vagy akár egész nemzet - egy jó ügyért összefog, akkor annak eredménye lesz. Az egyezményt Pákh Imre a festmény magyar származású tulajdonosa. Juhászné Lévai Katalin a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Vargáné Szathmáry Ibolya, a múzeum igazgatója látta el kézjegyével. A miniszter utalt arra, hogy a Munkácsy-trilógia esetében 84 évet kellett várnia arra, hogy a közös cél az összefogás, a jó szándék és némi szerencse együtt legyen. Először 1911-ben merült fel az ötlet, hogy a három képet együtt kellene bemutani itthon. Hiller István szerint „a három festmény jelképes hajóját sokan húzták egyirányba” „Köszönet illeti az egykori selyemkereskedőt, aki 108 évvel ezelőtt Debrecennek adományozta az Ecce Homot, köszönet illeti a Golgota új tulajdonosát Pákh Imrét, aki azon kevesek egyike, akiket boldoggá tesz, hogy kincsét és a velejáró örömet meg- oszthajtja másokkal, és persze köszönet jár a kanadai Hamilton Galériának, ahol megértették, hogy a Krisztus Pilátus előtt cimű kép, amit a világban már 2 millióan megcsodáltak, azért mégis itt van otthon” A Nemzeti Galéria főigazgatója bejelentette: megállapodtak Pákh Imrével arról, hogy két év múlva Munkácsy- kiállitást rendeznek a Nemzeti Galériában, amelynek alapja Pákh Imre Munkácsy-gyűjteménye lesz több olyan alkotás, amely soha nem volt még Magyarországon. MAGYAR UROLÓGUS DR. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológiai szakorvos _________________RENDELŐ: _________ 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese és hóiyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnekr az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 25 West 43rd Street Suite 912 New York, N.Y. 10036 Tel: 212-398-9090 Fax: 212 661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Herczeg Ferencet Mikszáth utódjának mondták, pedig legfeljebb politikai pártállása miatt voltak rokonok. Herczeg korai elbeszéléseinek okán, amelyekben tényleg felbukkannak a mikszáthi izek, hangulatok s az a kesernyés bölcsesség, amelyből hiányzik a változtatás ereje. De nemcsak rá hatott a ,jó palóc” modora, hanem például Krúdyra is- A nagy irók mind hatnak. Szerencsére. Herczeg Ferencnek azonban társadalomforditó ambíciói voltak Mohács népe cimű cikkében irta: „kell valahol a nemzet életében egy tisztultabb légkörű magaslatnak lennie, ahol összetalálkozhatik és kezet foghat egymással mindenki, aki jogot tart a magyar névre. Ha egy • nép nem képes többé a pártviszályok iszapjából kivergődni, ha annyira elvakult, hogy nem látja többé a nemzet egészét fenyegető veszedelmeket és ha megtagadja a közös célkitűzéseket, más szóval: a hazafiérzést nem szeretetten, hanem gyűlöletben keresi, akkor veszendőben van a történelmi tudat és bomladozóban maga a nemzet. ” Ám a nagy hirű Az élet kapuja már egy jóvátehetetlenül és megállíthatatlanul bomló társadalom képét is mutatja, s a sorok közt olvasni tudó azt a szorongató kérdést is érzi e műben: vajon a nyugati hatalmak nem árulták-e el a magyarságot? (Trianon árnyékában ez a kérdés nem volt éppen időszerűtlen.) Horváth János a nagy irodalomtörténész - akit hosszú ideig éppúgy relikviává tettek, mint Herczeget - nem véletlenül irta a regénnyel kapcsolatban: „Vajon Lionardónak van-e igaza, aki szerint a koldus koponyája is drágább a legszebb kupolánál? Vagy Cardulo prelátusnak van igaza, s valóban nem lehet a világot részvéttel kormányozni?” Azóta sokszor bebizonyosodott, hogy a világ kormányzói sem a koldusok koponyáját, sem a részvétet nem vélik túlságosan fontosnak. Ezt azonban már Herczeg Ferenc is világosan látta, s a harmincas években ezért hirdette meg a lemondást, az erkölcsi újjászületés programját, melynek érdekes megvalósulása Lánszky motor cimű regénye, mely akár kiváló regény is lehetett volna, ha nem túlságosan tételszerü. Ha figyelemmel kisérjük folyóiratát, az Új Időket, abból is kiolvasható a hullámzás, amely a modernizmus ellen indított dühödt rohamoktól egészen az erők egyesítéséig terjed. (Her- czegtől lehet szerkesztést tanulni: nem véletlen, hogy az ő idejében az Új Idők hihetetlenül népszerű lap volt, gondosan ügyelt az olvasói rétegek igényeinek kielégítésére, s - ez sem megvetendő - pazar recepteket közölt!) Sok mindent nem látott. Nem is akart. Sokkal szívesebben haj ókázott az Adrián, s nem volt ellenére, ha a kor fölkapott díváinak társaságában szerepelt a neve. Szeretett élni, s miért ne élt volna, ha meg volt hozzá a tehetsége? A „tehetség” szó egyébként újra meg újra felmerül regényeiben és tárcáiban. Irtózott a tehetségtelenektől. Rettegett, hogy egyszer csak átveszik az uralmat, s megjön a tehetségtelenek diktatúrája (érdemes ezzel kapcsolatban figyelmesen elolvasni Márai Föld! Föld -jének bevezető jelenetét, amint a polgári világ díszletei lassan elmerülnek: megjön a hir a német megszállásról s a társaságban egy lelkes férfiú ágál a tehetségtelenek diadaláról). Sok-sok jegyzetet gyűjtöttem! össze róla. Hadd másoljam ide egyikről azt a gondolatát, amelyet ötven éve vetett papírra Magyar gondok cimű cikkében... „...aki bármilyen formában a nemzeti egység ellen harcolt, az ellened, gyermekeid biztonsága, kenyere és emberi méltósága ellen tör Rónai László Rekviem FIulló falevelek vitték el az arcod betakarva csendes nyugalommal elmentél lelke? szellemed sugározzák a fák a levelek nemcsak a Tanya a Magyar süvítve simák a szelek a hegyen nem vagy ott naponta alkotni szépmagad álmát pokoljárásod temetve Szodfridt Józsefnek vitted - vitted a zászlót a magyarokkal a magasba a magyar zászlót Amerika földjén lengedezve éjjel - nappal napfénnyel -holdfénnyel becézve - szeretve Hősvoltod suttogják megfagyott a táj remeg-búsul a gyász a Magyar Tanyán Péterffy Gyöngyi 5. KÁROLYI ANDRÁS RAJZA
