Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-06-24 / 25. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, June 24, 2004 Dr. Bán Ervin Péter Pál napján, egy tutajon A hazai közélet „nemzeti” zsivajgásában gyakran gondolok vissza fiatalságom egyik élményére, amely akkor eligazított a magyarságtudattal kapcsolatos töprengéseimben. Az 1945-ös bukás ideológiai csődje feladta a nehéz leckét mindazoknak, akik a teljesen megváltozott helyzetben ki akartak tartani a nemzeti gondolat mellett. Nyilvánvaló volt, hogy a jórészt formaságokban megjelenő korábbi hivatalos nacionalizmus helyett a tartalom, a szellem magyarságára kell a nemzeti elvet építeni. Volt ennek előzményei: például a népi mozgalom, a népi irodalom, a szárszói konferencia. A népi mozgalom balszárnyából alakult a Nemzeti Parasztpárt. Az alapitó döntés a háború előestéjén született - most éppen hatvanöt éve -, de a háború alatt nem lehetett a pártról hallani. Amikor (ennek meg hatvan éve) megalakult a Függetlenségi Front, a párt vezetői csatlakoztak hozzá. Dálnoki Miklós Béla kormányától kezdve valamennyi koalíciós kormányban képviselte egy vagy két miniszter. Mi volt az „érdekes” benne? Az, hogy a szegényparasztságot akarta képviselni, abból meg az ügyet vállaló értelmiségből igyekezett nemzetet teremteni Parasztromantika nélkül, realistán - felismerte, hogy más út nincs. Tulajdonképpen ezt tette Bartók és Kodály is, amikor a parasztdalból épített nagy művészi zenét, amelyet aztán a nagyvilág elfogadott és befogadott. A parasztpárt jelszóként hirdette, hogy egyszerre kell népben és nemzetben gondolkodni. Nemzet-eszméjének tehát jelentős szociális adaléka volt. Vezetői, irói, ideológusai nem sokat törődtek a külsőségekkel. Az eredeti pártjelvényben nem szerepelt a piros-fehér-zöld (piros sarló fekete alapon), a zászló használatában sen nagyon buzgőlkodtak. Később ezen valamennyit változtatni kellett a konkurencia miatt, hiszen még Rákosiék is nemzetiszinű zászlót lobogtattak. Viszont nagyon tisztelték az anyanyelvet, a népdalt, a világ elé vitték a népi táncot, a népköltészetet, a faluszociográfiát. Napjaink számára igen tanulságos példát mutattak az összefogásban. A parasztpárti politikusok és irók között sok részletkérdésben volt nézetkülönbség - amilyen különböző irányokból csatlakozott Erdei Ferenc és Németh László! De védték egymást, még a szoros szövetséges kommunista párt által megbélyegzett Írókat is befogadták, igazolták. így Németh Lászlót, Féja Gézát meg a már halott Szabó Dezsőt. A pártot néhány vezető írója történelmileg túllépte, vagyis állt a hir és a szolgálat vártáján akkor is, amikor a párt már nem létezett: Bibó István, Illyés Gyula, A pártrelnök, Veres Péter azt mondta egyik előadásában, hogy a párt három iró hagyatékáénak szellemi pillérére épit: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső. Mind a három olyan magyar harcos volt, akiknek a szagát az 1945 előtti kurzus nem bírta elviselni. Ilyennek képzelek egy nemzeti pártot. A magyar országgyűlésben valaha is szerepelt pártok között az egyetlen, amelyiknek kétségek nélkül megadom a „nemzeti” jelzőt. Programjában, fiatalos lelkesedéssel, nemzeti feladatot láttam, és érett emberként fájlalom, hogy csak kis részét tudta megvalósítani. Nem kapott erős támogatást, ideje sem maradt. A Rákosi-diktatúra bedarálta. 1948-tól már nem volt önmaga, 1950-ben már névleg sem létezett. Néhány ismert személyisége azonban továbbra is részt vett a közéletben. Az 1990-es fordulat után megpróbálták feltámasztani. Hiába. Volt egy-két rendezvényük. Például emléktáblát lepleztek le a Belvárosban. A szónoklatok után a főren- deztő azt mondta: „Most pedig, a párt hagyományainak megfelelően, énekeljünk el egy népdalt” A közönség énekelt. Velük énekeltem. Magyar hang a pesti utcán, végre... Hasonlítsuk össze a most divatos nemzeti cifrálkodással. A választási hadjáratban (anno 2002) egy szónok azzal dicsőítette az akkori kormányt, hogy „Most több a zászló folytatás a 6. oldalon Amerikai magyar szervezeteink j Magyar Emberi Jogok Alapítvány A kulisszák mögött A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF)- ederetileg Committee of Human Rights in Rumania - 1976 óta nemzetközi erőket mozgósít a Kárpát-medencében kisebbségben élő hárommilliós magyarság megsegítésére, támogatására és emberjogi helyzetének javítására. A HHRF folyamatosan tájékoztatja az Egyesült Államok kormányát, a fontosabb nemzetközi emberjogi, kulturális és társadalmi szervezetek valamint a sajtóközvéleményt. Bő negyedszázados munkássága első felében (1976- 1998), a HHRF legfontosabb célja volt a kisebbségben élő magyarság elleni jogsértésekre irányítani az amerikai és nemzetközi döntéshozók figyelmét: a szervezet 27- szer tett tanúlvallomást a Kongresszus előtt, 10 Helsinki Utókonferencián vett részt, tömegtüntetéseket rendezett nyugati nagyvárosokban, 3 egész oldalas újsághirdetést helyezett el a két legrangosabb amerikai napilapban, tanulmányok és könyvek tucatjait jelentette meg, rádióműsort szerkesztett. Az Alapítvány tevékenységének egyik kimagasló eredménye 1987- ben született meg, amikor a Kongresszus négy alkalommal szavazta le a Ceausescu- rendszert jutalmazó Legnagyobb Vámkedvezményt (Most-Favored-National sta- tus-t). A New York-i HHRF iroda - budapesti és kolozsvári fiókjaira támaszkodva - azóta is folyamatosan tájékoztatja a washingtoni döntéshozókat a határon túli magyar kisebbséget érintő fejleményekről, gondoskodva arról, hogy az adminisztráció és a törvényhozás rendelkezzen minden szükséges információval, amikor e közösségeknek otthont adó országok vezetőivel tárgyal, vagy őket érintő döntéseket hoz. A kommunizmus bukása óta Az Alapítvány tevékenysége 990 óta jelentősen kibővült. Az emberek és információk szabad áramlása új lehetőséget teremtett az amerikai és nemzetközi politikai tényezők hiteles tájékoztatására. A HHRF nemcsak munkamódszereket dolgozott ki a megnyíló lehetőségek kiaknázására - amelyek gyümölcseit immár tizenhárom éve élvezi a magyar kisebbség - hanem szemléletében is igazodott a változó körülményekhez. Folytatva az addig hatékony panaszpolitikát, az Alapítvány következetesen ismerteti az érem másik oldalát is: a viharos történelmű Kelet- Közép-Európában, ahol népek, népcsoportok erőszakos módszerekkel próbálják rendezni területi követeléseiket és érdekkülönbségeiket, a magyar kisebbség képezi az alternatív, békés utat. A határon túli magyar közösségek nem a feszültség forrásai, hanem az újszerű megoldások, a jobb jövő és a kiút tevékeny kimunkálói, a térség biztonságának kulcs- fontosságú tényezői. Az Alapítvány közhasznú tevékenysége az alábbi hat területekre bonthat: 1. A HHRF budapesti irodájának működése Az 1987 óta működő budapesti HHRF-iroda összekötő kapocs a határon túli magyar közösségek, magyar kormányzati és társadalmi erők, valamint New York-i irodája és az amerikai döntéshozók között. Az Alapítvány egyaránt ragaszkodik ideológiai függetlenségéhez és a döntéshozó tényezőkkel való együttműködéshez. Integrate erőként, pro-aktív módon igyekszik hatni közös célok megvalósítása érdekében. 1989 óta mindhárom magyar miniszterelnök méltatta az Alapítvány munkásságát: Antall József támogató levélben biztatott további munkára, a Hom- kormány 1995-ben a Kisebbségekért Díjjal jutalmazta erőfeszítéseinket, az Orbán-kabinet pedig 2001- ben a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntette ki az Alapítvány elnökét és egyben a szervezet társalapítóját, Hámos Lászlót. Az Alapítvány az eddigi hat Magyar Állandó értekezlet mindegyikén részt vett. 2. lnternetfejlesztés A külföldi tájékoztatásnak leggyorsabb és leghíresebb forrását a magyar nyelvű kisebbségi sajtótermékek és érdekvédelmi szervezetek Interneten megjelenő anyagai adják. Az Alapítvány 1995 óta önként fenntartott Internetes honlapgy üj temény www.hhrf.org , a határon túli magyar közsség sajtó- és kulturális kiadványainak információs központja. A honlapgyűjtemény emelkedő népszerűségét számadatok is jelzik: az 55 különböző honlapunk 2003 augusztusában összesen több mint 2 millió megkeresést kapott 119,202 különböző számitógépről a világ 83 országából. Továbbra is nagy érdeklődés mutatkozik kárpátmedencei szervezetek és sajtótermékek részéről, hogy megjelenhessenek a világhálón. A felerősítés és önállóság ("empowerment") i- rányelvével összhangban, a HHRF módszere az, hogy a kezdeti technikai segítség és eszközök átadása után, ezek az orgánumok minél föggetlenebbül tudják biztosítani Internetes jelen létüket és elvégezni az ehhez szükséges munkát. Ehhez korlátlan és ingyenes tárhelyet kapnak az Alapítvány tói. Folytatjuk a következő számban Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért A magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6:30-kor a 67-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 67-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarorama Vasárnap du. 5:30-kor a 67-es Cabel-csatorna Manhattan Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő
