Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)

2004-06-17 / 24. szám

Thursday, June 17,2004 Amerikai Magyar szó 5. Az apák esznek egrest és a fiaik foga vásik bele (Jeremiás 31:29) Manapság egyre inkább aggódunk - joggal - amiatt, hogy a folyamatosan gyorsuló környezetrombolás által tönkretett Föld lehetővé teszi-e majd gyermekeink „éltető” életét, amikor majd átvenni lesznek kénytelenek tőlünk a ron­gyosra rabolt „természeti stafétát”. A sokak által nehezen érthető fenntartható fejlődés és az abban feszülő ellent­mondások csaknem feloldhatatlan volta kérdésessé teszi, hogy egyáltalán lesz-e jövő. Mert azt már csaknem min­denki érzi zsigereiben, hogy ha lesz is, alapvetően más lesz, mint a mi életünk. Tudományos filmben lelkendezve mutatják be a mérnökök a több háztömbnyi nagyságú ha­talmas talajmaró és bányászgépeiket, melyek arra jók, hogy századannyi munkaerő-szükséglettel százszor gyorsabban bányásszanak ki egy szénbányát. Egyszerűen csak lemarják a termőréteget, majd továbbállnak. Bizonyára majd egy újabb eszes csapat furfangos gépei jönnek és megpróbálják begyógyítani a sebet. Jó esetben. Rosszabb esetbe rábízzák a természetre, ahol a termőréteg egyetlen centiméterének a képződését tízezer években mérik. Vagy ha ez fájdalmas, szálljunk a tengerre? Még ha el is tekintünk attól, hogy mennyire szennyezett a viz, milyen irgalmatlan mértékben rabolja ki az ember az óceánok vilá­gát, nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy a globális felmelegedés ördögi körének beindulásával a sarki hótakaró elolvadása miatt a nagy tengeráramlások leállásának ve­szélye karnyújtásnyira lévő realitás Ha ez bekövetkezik, télen a meleg tengeráramlatok nem melegítik fel az északi kontinenseket, és nyáron elmaradnak az esők, és emiatt beköszönt a nagyon hideg tél és az eső néküli forró nyár alkotta két évszakos év. A sarki jégsapka elolvadásával a világtengerek szintje annyira megemelkedik, hogy a tenger­parti városok viz alá kerülnek, a szárazföldeken aszályok lesznek, majd ezen folymatok későbbi periódusában újabb eljegesedés kezdődik. De hová megy az akkor már majd 10 milliárdnyi ember lakni? Hol és hogyan fogják meg­termelni a szükséges élelmiszert? Egyszerű, de meg­válaszolhatatlan kérdések. Pesszimista hozzáállással az ember bele sem mer gondolni, hogy mi vár az emberiségre Nagyon sok mindent meg kellene tanítani gyerme­keinknek. Páldául nem azt mondani, hogy örüljetek, hogy kényelmes életet hagyunk rátok, mobiltelefonost „internetest”, „plázást”, „mindenhova-autón-menőst”, „mert-te-megérdemelsz-mindent” - felfogást, hanem azt: bocsáss meg nekem, gyermekem, hogy nem láttam tovább az orromnál, és azért, hogy én kényelmesen éljek, azt hazudtam neked, hogy szülséged van a mobiltelefonra, internetre, plázára, autóra. Nem tanítottalak meg arra, hogy hogyan kell élni, látszatéletre tanítottalak meg, és ennek a levét gyermekem, te fogod meginni. Neked kell majd szembenézned a környezeti katasztrófával, éghajlat- változással, éhezéssel, válsággal, háborúkkal. Azt hittem, ha mindent megadok neked, tudást, jó nevelést, jogokat, szabadságot, anyagi feltételeket, akkor minden feladatomat teljesítettem az Isten majd megis­merteti magát veled, ha akarja, ehhez nincs közöm. Dr. Ajtony Zsoltné, Dunanántúli Harangszó Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés . Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus <9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 KÖNYVSZEMLE Szerb Antal: Utas és napvilág 8 „Kellemetlen, ha azt mond­ják nekem, irodalomtörté­nész vagyok. Én iró vagyok, akinek témája átmenetileg az irodalomtörténet volt” - mondja Szerb Antal egy naplójegyzésében 1943-ban. 1937-ben, 36 éves korában megjelent Utas és holdvilág regénye hirtelen bestselleré lett egyes angol, de főként német könyvesboltokban. Németországban, ahol a tavaly decemberi megje­lenése óta 70 ezer példányt vásároltak, a hírek szerint nyomják a nyolcadik kia­dást. Márai Sándor és Kertész Imre neve * után Szerb Antalé a következő, melyet a szélesebb nyugat-európai olvasóközönség - a németen kivül az angol, a francia, az olasz a spanyol is - megtanul. Igaz, ahány ország annyiféle siker­mérték, annyiféle olvasat. Rendszerető német elemzők igyekeznek máris kate­gorizálni: Reinhard Ebner irodalmár a bécsi Wiener Zeitünk hasábjain egyfajta fejlődésregénynek, illetve annak fonákjának látja Szerb könyvét, mondván egyszerre követelhetjük a főhős fejlődését és - legalábbis a polgári érték­rend szerint - vissza­fejlődését, ingadozásait. Volker Hage irodalom­kritikus pedig mindjárt három dobozba illőnek is véli az Utas és holdvilágot, amikor a Der Spiegel című hetilapban azt irta: Szerb egyszerre „elbűvölő szerel­mi, társadalmi és útire­gényt” is alkotott. A britek eddig 14 ezer példányt vettek meg a Szerb-regényből, és Ítészeik is erősen dicsérték az addig ismeretlen magyar szerző mesterségbeli tudását. „A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuperintelligens föl­dönki vüli faj, melynek si­került egybeoldani az em­beriséggel azáltal, hogy megajándékoztak minket müveik zsenialitásával és nyelvük teljes érthetet- lenségével” közelitett a könyvhöz nem éppen ha­gyományos módon Nicho­las Lezárd, a Guardian című napilap kritikusa. Kevesebb babér termett a könyvnek latin nyelvte­0 Szerb Antal Olaszországban az 1930-as években. mieten, holott másfél évtizede megjelent az olasz, 14 éve a francia, s az ezredfordulón a spanyol fordítás is. A mü cselekménye persze mindenütt érthető: az egykori bohém, ám apja árnyékában, az ő válla­latában férfivá érő Mihály, hogy felnőtté válását hang­súlyozza, megszökteti sze­retőjét, majd Olaszországba utaznak nászúira. Ott azonban megretten a há­zassággal járó polgári életformától, s pár nap után mégiscsak kereket old. így kezdődő bolyongása a múltba vezet: emlékezé­seiben újraéli a kamasz­korát, amikor az Ulpius testvérekkel, Évával és Tamással, valamint néhány cimborájával erotikus ihle­tésű, halálkisértő játékokat űznek. Tamás öngyilkos­sága után azonban újra találkozik a még élő ex- barátokkal, hogy végül is­mét megtalálja valódi énjét, és betegség, szerelmi ka­land, illetve öngyilkossági tervek után hazatérjen érte utazó apjával. „Sokat mulaszt, aki nem ismeri Szerbet” - figyel­meztet Thomas Steinfeld irodalomkritikus a Süd­deutsche Zeitung hasábjain. Szerinte ugyanis „az iró ezzel a regényével bebi­zonyította, hogy a leg­nagyobb mesélők közé tartozik. Sindelyes Dóra HVG. Budapest I APÁM EMLÉKÉRE § I I H Egy szomorú melódia tölti be a szobám, || J| A dallama téged gyászol, drága édes apám. fúj Amióta te elmentél, hiányos a családi élet [ffl || Mert egy értékes családtagot vesztettünk el véled % A nappali munkád, sokszor az éjbe nyúltak (m Az életednek az évei ilyen formán múltak p H A nemes célod az volt, hogy mindenünk meglegyen |f j|J És a kis családod, hiányt ne szenvedjen. jj| Az élet nehéz volt, de a helyedet megálltad |f (I És igy sok örömet szereztél az egész családnak. W Q> Általad szép volt nálunk a karácsony ® (jjj Volt ajándék, játék és Mikulás a mézes kalácson. || H Mi gyerekek felnőttünk és szerteszéledtünk ll || De a te jóságod, mi soha nem feledtük p ifi Hogy örökre elmentél, nagyon sajnálom M J| És kérem Krisztust, hogy téged megáldjon. i>j Tibor Fábián, Chicago M

Next

/
Thumbnails
Contents