Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-05-27 / 21. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű hetilapját VOL. LVIII. No. 21. Thursday, May 27, 2004 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 Az ország határain élő magyar kisebbségek érdek- védelmét EU tagságunk után összhangba kell hozni az új helyzetünkből eredő feltételekkel. Tovább kell erősíteni az itthon már valamelyest létező egyetértést abban, hogy kölcsönös tiszteletre alapozott jó viszonyt kívánunk fenntartani a szomszédos országokkal, különösen a- hol kisebbségeink élnek, és hogy a kisebbségi érdek- védelem alapvető célja a magyar etnikum életfeltételeit saját szülőföldjén úgy feljavítani, hogy nyelvét, kultúráját és azonosságtudatát megtartva ott - mint magyar - életét biztonságban leélhesse. Hozzá kell tenni, hogy ez megkívánja az eddig talán nem oUggé, vagy nem elég c.' "üoy esen, támogatott gazdasági fellendülést a magyar kisebbségek szülőföldjén és az abból adódó, tartós és változatos munkalehetőségeket. És itt nem az itthonról küldött költségvetési támogatásokra utalok, hanem a privát szektor növekedést serkentő befektetéseire, mind helybeli, mind küldöldi forrásokból. Másodsorban fel kell mérjük miként hatottak (vagy tudnának hatni) céljaink elérésében az eddig alkalmazott (vagy már napirendre került) különböző eszközök, mint a (sok nyugati illúziót tápláló) kétoldali szerződések, a kedvezmény törvény, a kettős állampolgárság és a kulturális vagy területi autonómia, és hogy hol melyik eszközzel tudunk sikeresebb eredményeket elérni. U- gyancsak fel kell készülnünk a nemzetközi téren tapasztalható ütközőpontok kezelésére. Ebben fontos szerepet kell kapjon a magyar kisebbségek politikai kell meggyőzni, hogy tér- 1 ségünkön belül a rendezetlen kisebbségi kérdések a legmesszebbmenőkig destabilizálhatják a bővülő uniót, aláásva a biztonságot és a gazdasági fejlődés és kapcsolatok előfeltételeit. A kockázatok valósak. Meg kell értetni az EU-val és az USA-val, hogy a német-francia megbékélés csupán egy absztrakt példa a Kárpát-medencén belüli megbékélés elkötelezett hívei számára. Ugyanis, az itteni sérelmek nem bipoláris természetűek, nem két ország vagy nép gondjai, hanem több-pólusosak.- Itt szó van magyar-szlovák, román-magyar, román - szerb, szerb-magyar, szerb- horvát, ukrán/rutén részről átélt sérelmekről. Másodsorban, az érintett nemzetiségek a nyugati és orthodox civilizációhoz tartoznak, nem úgy mint az egyaránt nyugati civilizáció- ju németek és franciák, ami szintén neheziti a valós gondok kezelését. És a máshol (például a Saar vidéken, a második világháború után) sikeres önrendelkezési jog alapján való döntést az itteni térségen belül sehol sem alkalmazták, kivéve a Sopron hovatartozását eldöntő népszavazást 1921 -ben. Egy ilyen komplex és kölcsönös, jogos sérelmekkel terhelt helyzetben a megbékélésre és garanciák elfogadására valóban szükség lenne nemzetközileg elfogadott normákra és a legszélesebb nemzetközi ösztönzésre és későbbi utókövetésre, amibe beleértendő a létező és jövőbeni egyezségek betartásának aktiv nemzetközi követése is (amint ennek fontosságát tisztán mutatják a kétoldali alap- szerződésekben létrehozott "kisebbségi vegyes bizottŰj ENSZ határozati javaslat Irakról Az USA kormánya uj határozati javaslatot kiván benyújtani az ENSZ-nek. A szöveg - úgy tudni - teljes szuverenitást garantál az ország számára, amellett, hogy amerikai és ENSZ-tisztségviselők maradnának az országban. Az USA tervei szerint jelentős nemzetközi békefenntartó erő is jelen lesz az országban, mely amerikai irányítás alatt működne. A tervezet szerint az ideiglenes kormány jogköre korlátozott lesz, és nem hozhat hosszútávú döntéseket A jelenleg Lakdar Brahimi ENSZ-megbizott dolgozik az ideiglenes kormány felállításán. Brahimi a miniszterelnöki poszt mellett 26 miniszteri helyre keres személyt. Az ideiglenes elnököt és két helyettesét szintén ő fogja kinevezni. Ám a legkényesebb probléma a nemzetközi erők mandátuma a hatalomátadás után. Franciaország és Németország egy évre szóló megbízatást szeretne adni a fegyveres erőknek, ami után, ha az iraki vezetőség nem kéri, a csapatoknak távozniuk kell, mig Nagy-Britannia és Amerika az egy év elteltével a határozat felülvizsgálatát szeretné, ami azt jelenti, hogy a katonák megbízatása határozatlan időre szólna. ságok" hatékonytalansága, beleértve a szerződéseket erősen kultiváló nyugati hatalmak teljes érdektelenségét a bizottságok működése iránt) Nem látok nagyobb kihívást a magyar külpolitika előtt EU tagságunk után, mint megértetni Európával, hogy saját jól megfontolt érdekében be kell lássa, a mind máig még sok kívánnivalót hagyó németlengyel és német-cseh megbékélés mellett a Kárpátmedencén belüli rendezetlen sérelmek ugyanolyan központi európai kérdések. Azok orvoslása sürgős, de a legszélesebb alapú nemzetközi fellépés nélkül valószínű kezelhetetlenek maradnak. Várallyay Gyula A magyar külpolitika kihívásai és perspektívái az EU tagság után 3. rész A kisebbségek érdekvédelmének új irányai az egyesült Európa keretein belül képviselete (a MÁÉRT keretein belül), és a budapesti külpolitikának messzemenően ösztönözni kell a határon túli magyar politikai egység megőrzését (amit többször a megosztás rövidlátó hibája vezetett rossz útra). Hiszen az egység hiányában, mint láttuk a Vajdaságban, a kisebbség elvesztheti politikai képviseletét. Szintén be kell vonni valamilyen formában az . európai normativ intézményeket (Európai Tanács, Velencei Bizottság, Európai Parlament, stb.). Harmadsorban felül kell vizsgálni az eddig főleg kétoldali kapcsolatokra alapozott kezdeményezések hatékonyságát. Be kell látnunk, hogy minden előrelépés ellenére komoly magyar sérelmek tovább váratnak méltányos megoldásra és szomszédaink egyre hangoztatják aggályaikat a magyar tervek- kel/elvárásokkal szemben. Ezért célszerű lenne kidolgozni egy olyan tervet, ami a magyar (és más) kisebbségek jogérvényesítését a kétoldali egyezségekben lefektetett lépéseken túl azzal tenné haté- konnyabbá, hogy az eredményeket nemzetközileg kodifikált mércék szerint vizsgálják felül, ha lehet akár nemzetközi részvétellel. EU tagságunk után két lehetőség ajánlkozik erre, az egyik az Európai Parlamenten belüli kisebbségvédelmi jogalkotás, a másik pedig az EU nagyhatalmainak és az USA-nak a pro-aktiv részvétele olyan elvárások ösztönzésében, amelyek a Kárpát-medencén belül élő népek megbékélését, illetve szorosabb baráti kapcsolatait célozza meg a kisebbségek védelmére. A nagyhatalmakat azzal a valós érvvel Greenspan ötödszörre FED-elnök Bush újabb 4 évre nevezte ki a központi bank szerepét betöltő FED eddigi elnökét. Bush szerint Greenspan egészen kiváló munkát végzett, neki köszönhető a gazdaság erőteljes fellendülése A 78 éves Greespan jelölését, aki immár ötödik alkalommal nevez ki az aktuális elnök a FED élére, még a szenátusnak is el kell fogadnia. A tőzsdéken nagy meglepetés nem volt, miután Bush elnök már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy Greespant látná továbbra is a legszívesebben ezen a noszton Budapesten egyeztetnek az Unió alkotmányáról Az Európai Unió készülő alkotmányáról Budapesten is egyeztetett a soros elnökséget adó Írország kormányfője. Bertie Ahem a Medgyessy Péterrel folytatott május 20-i találkozó után az mondta, bízik abban hogy a jövő hónapi uniós csúcsra véglegesíteni tudja az alkotmányt. A magyar kormányfő szerint a szövegtervezetben sikerült érvényesíteni a magyar prioritásokat: bekerült a kisebbségi jogok védelme, a védelempolitikával kapcsolatos magyar álláspont és az is, hogy ösztönözni kell az Unió további bővülését.
