Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)

2004-05-06 / 18. szám

Thursday, May. 6,2004 Amerikai Magyar Szó A magyar külpolitika kihívásai folytatás az 1. oldalról Európai Parlamentben és a magyar quota betöltése a nyugati intézményeken be­lül, az EU konform magyar intézményrendszer konszo­lidálása és hatékony mű­ködtetése, az EU tagságból eredő kötelezettségekről és lehetőségekről. NATO kö­telezettségeink között is ta­lálunk néhány kizárólag minket érintő vonatkozást, bár - mint fent említettük - ezen a téren is van le­hetőségre a közös fellé­pésnek. Hozzá kell tenni, hogy a fenti kérdésekben a siker nem kizárólag po­litikai döntésektől (policy) függ, hanem szükség lesz képzett emberi erőforrásra és modem közigazgatási módszerekre is - mindkét esetben máig is lényeges hiányokat észlelhetünk. Nem utolsó sorban kell szólni a kizárólagosan ma­gyar érdekek között egy olyan kiszámítható gazda­ságpolitikáról, amely biz­tosítani tudja, hogy a nem­zetközi befektetők továbbra is vonzó és felvállalható kockázatú lehetőséget lás­sanak a magyarországi be­fektetésekben, a magyar export egyre magasabb itt­hon kitermelt többlet­értékkel növekedjen, és gazdaságunk makromutatói kiszámíthatóságot és stabi­litást mutassanak. A gaz­daságpolitika és külpolitika egyre jobban összehangolt formában kell támogassa ezeket a célokat, elő­segítendő nyílt és kis gaz­daságunk felzárkózását az EU-s átlag szintjéhez. Kultúránk, nyelvünk és magyar azonosságtudatunk következetes védelme, mi­közben az EU értékrendjét mind szélesebb alapokon honosítjuk meg hazánkban, elsősorban szintén ránk hárul, főleg az oktatás és kulturális örökség terén, bár ezen a téren is találhatunk esetleg közös érdekeket a hasonló kihívásokkal szem­benéző új EU tagokkal. Várallyay Gyula Az EU volt főtárgy lója szerint türelmesnek kell lenni az új tagokkal Az Eu-nak türelmesnek kell lennie az új tagországokkal, időt kell hagyni nekik arra, hogy meg tudjanak birkózni a csatlakozás következményeivel - állapította meg nyilatkozatában az Európai Bizottság volt bővítési főigazgatója. Úgy vélekedett, hogy ha az unióban „élcsapatok” jönnek létre, azokba az új tagállamokat is be kell vonni. Amerikai Magyar USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Dr. Ervin Ban, Budapest, László Balazs, Budapest, Julianna Bika, New Orleans. Julius Bikkal, New York, Klára Bittó Boldog, New Jersey, Klára Györgyei, New Haven, Ábrahám Nagy Poughkeepsie, Dr. Károly Nagy, Piscataway, László Papp, New Canaan Periodicals postage paid at New York, NY. and additional mailing offices Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- Canada $45.-, Hungary & forein Countries $45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szo, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Országimázs A Halászbástya Az elmúlt években kissé túlpolitizált vita zajlott ar­ról, hogy milyen imázst alakítsunk ki Magyar- országról. A folyamat az Orbán-kormány alatt indult el, mikor milliárdok áram­lottak a médiumok által hírhedté tett Országimázs Központ számláira, és foly­tatódik a Medgyessy-kor- mány alatt, mikor ugyan­csak milliók áramlanak ki, csak most egy másik szer­vezet számláira a Magyar Turizmus Rt. számlájára. Néhány jól sikerült rek­lámkampánnyal akár mil­liószámra lehet turistákat csábítani az országba, de hogy ezek az emberek utána mit gondolnak az országról, milyen véleménnyel távoz­nak,- arról már ritkábban szól a fáma. Pedig közöttük neves irók, újságírók is megfordulnak . Magyaror­szágon, akik könyveikkel, írásaikkal további milliók véleményét befolyásoljál' világszerte az országról. Frei Tamás Tv műsor­vezető interjút készített több külföldivel. Elsőként Arthur Philips-et kérdezte meg, aki tavaly Magyar- országról írott könyvével a 2003-as év legsikeresebb elsőkönyves írója lett az Egyesült Államokban. A fiatalember tizennégy évvel ezelőtt, friss harvardi diplomásként érkezett Bu­dapestre és szerelmes lett: a városba. Szerelmes lett a Várba, az Opreába, a fő­város történelemillatú leve­gőjébe. Az amerikaiaknak Buda­pest a világ legszebb vá­rosa. Aki szereti a törté­nelmet, annak a Várban sétálgatni, maga a para­dicsomi Nem mindenki ir ilyen kellemes sorokat Magyar- országról: Joe Fsterhas például igy ir rólunk könyvében: Aki lát egy magyart az utcán, vágja jól pofon, mert a magyar egy törtető, a végtelenségig szenvedélyes, szűklátókörű és rasszista nép. Arthur Philips szerencsére azonnal megnyugtat min- dnekit: Az amerikai átlag­polgár valószínűleg a tér­képen sem találná meg Magyarországot. Nem igy van ezzel Chris Condon újságíró, aki már \ csak szakmája .miatt is tisztában van Magyarország mindenkori helyzetével: Chris ugyanis a Financial Times magyarországi tudó­sítója, olyan ember, akinek írásait napi másfél millió ember olvassa el világ­szerte, a Fehér Háztól a Downing Street-ig, mig Magyarországon az újságot mindössze másfél ezren forgatják, főként Magyar- országon élő külföldiek. Ami Christ legjobban zavarja Magyarországon az, hogy az emberek szerinte állandóan csak panasz­kodnak, de nem tesznek a rossz dolgok ellen semmit. Például sokan, mikor az utcán sétáltatják a kutyá­jukat, hagyják, hogy az eb odapiszkitson és közben pa­naszkodnak az utcákat el­borító kosz miatt. Egyben egyébként Chris- sel egyetért az uniós tagállamok állampolgárai­nak többsége. A franciák­nak például csak 2%-lenne hajlandó ellátogatni Ma­gyarországra. De ami a leg­megdöbbentőbb a külföldi­eknek az az, hogy milyen súlyos a politikai megosz­tottság Magyarországon. Chris csak két példát említett: egy nagy reklám­cég kreativ csapatát fel kellett oszlatni, mert politikai meggyőződésük olyan súlyos feszültséget keltett a munkahelyen, az egyik legnagyobb magyar vállalat például megtiltotta alkalmazottjainak, hogy munkahelyükön a politi­káról beszélgessenek, mert ezzel is csökkenteni pró­bálják a feszültséget Jelenleg azonban mások is dolgoznak Magyarország országimázsán. A Magyar Turizmus Rt. például évente nyolcmilliárd forinttal gaz­dálkodik: ebből a pénzből nagyrészt nagyszabású rek­lámkampányokat folytatnak külföldön. Mint az RT vezetője elmondta, külföl­dön még mindig a hetvenes évek sikerének számitó puszta-gulyás-gémeskút kép él az országról és vé­leményük szerint ezzel lehet embereket csábítani az or­szágba. A Magyar Turizmus Rt tavasztól Laky Zsuzsan­nával kampányol Európa legnagyobb repterein a legszebb európai lány áll teljes harci díszben és mosolyával ha mást nem is, de legalább a férfiak te­kintetét az országot nép­szerűsítő plakátra vonzza. Az üzenet egyértelmű: aki még több szépséget akar látni, az jöjjön Budapestre. Adam LeBor, a The Times kelet-európai tudósítója sze­rint a legsúlyosabb prob­léma a szegénység, ami elégedetlenséget., betegsé­get , általános társadalmi feszültséget szül. A nyugati­téri aluljárók hajléktalanjait például előszeretettel fil­mezik és mutatják be nyugaton, néhány hete éppen Ausztriában, ahol a róluk szóló riportfilmet több mint egymillióan látták. Robert Cotrell a „The Economist” kelet-európai tudósítója szerint lassan már a Baltikum volt szovjet tagköztársaságai, Észtor­szág, Lettország és Litván:, is lehagyják Magyaré, szágot - mind az o:- szágimázs, mind a gaz­dasági mutatók szerint. A visegrádi négyek - köztük a magyarok - súlyos gaz­dasági bajokkal küz­denek: a kormányaik köl­tekeznek, tombol a kor­rupció és nagy on magasak az adók. Frei Tamás 3.

Next

/
Thumbnails
Contents