Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-04-29 / 17. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű hetilapját VOL. LVIII. No. 17. Thursday. April 29, 2004 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Üdvözlégy Európa ! Május elsején a régiektől ; eltérő ünnepség sorozatra készül Magyarország. Nem „itt van május elseje” - énekkel, vörös lobogóval és szégyentől pirosló arccal vonul a kényszerből kirendelt tömeg. Most aranycsillagos kék lobogók jelzik majd az európai közösséghez való csatlakozás napját. Az ünnepléseket is más jelleggel rendezik meg. Díszbe öltözött báli sereg lepi el a Parlament, az O- pera, meg az előkelő szállodák termeit. Az ország valóban ünnepel. Az eredeti 15 ország „Uniójába” most belépő újabb tiz állam döntően megváltoztatja majd az addigi európai képet. Ezután nem lesz elfogadható, hogy Párizs és Berlin egyedül alakíthassa Európa jövőjét” állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Beleszámítva Nagy Britanniát is, a „három nagy” eddig sem tudott egységes álláspontot elfoglalni lényeges kérdésekben, például Amerikához való viszony, vagy Irak ügyében. A 25 országot magába foglaló 'kontinentális szervezet még több nézeteltéréssel számolhat. „Egység, de nem egyetértés ” - Union, but not Unanimity - írja a New York Times tárcaírója John Darnton. „Európa 2500 éve viseli nevét, de még most is a tervezés állapotában van” A történelem során egymással gyakran harcban álló 455 millió népességet nem lesz könnyű egységbe olvasztani. Különösen igaz ez a most tagokká váló közép-és kelet-európai országok esetében. Azok egymáshoz és nyugati szomszédaikhoz való viszonya még kérdésesebb. „ Amikor■ itt Európára gondolunk, olyan ez nekünk, mint egy régi fénykép. Valami amit elvesztettünk és szeretnénk visszaszerezni. Ami a nyugat számára egy terv, a mi számunkra egy emlék” - úja Andrei Plesu volt román külügyminiszter. „Európa e tája vallja a közép-kelet-európai országokról Jeszenszky Géza, volt magyar külügyminiszter - nem a népek olvasztótengelye, hanem egymás mellett, sokféle, ke- verten élő, de önazonosságukra, nyelvükre, kultúrájukra és vallásukra büszke, arra féltékenyen őrködő közösségekből tevődik össze. ” A csatlakozásra való felkészülés ideje alatt komoly vita alakult ki az Európai Unión belül a bővítést követő szomszédság-politikájáról. Ez a párbeszéd még ma is a kezdeteknél tart. Nyilvánvaló azonban, hogy Magyarország számára az elkövetkező évek lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy érdekeinek megfelelően befolyásolhassa az Unió keleti politikáját - feltéve, ha a magyar külpolitika a helyzet magaslatán áll majd. Főleg pedig, ha érdekeit nemzeti egységben lesz képes érvényesíteni. Az EU által 2003 márciusában elfogadott „Tá- gabb Európa - Szomszédság” című elemzés elképzelése már a mostani bővítésen túl az EU körüli országok gyűrűjére figyel. Az elképzelés szerint az Unió a szomszédos országoknak fokozatosan elérhetővé tenné piacát, kiterjesztené gazdasági tevékenységét, megkönnyítené az árúk, a szolgáltatások, az emberek és a tőke szabad mozgását e szomszédok és az Unió között. Magyar- ország számára nagy kihívást, egyben kockázatot is jelent ez. Hiszen ha a keleti határainkon lévő államok politikai berendezkedése jelentős mértékben eltérne az uniós normáktól, úgy a keleti határok kevésbé lennének átjárhatók. Ez pedig tragikus lenne a környező országok magyaljai számára. A „negativizmus nábobjai” máris vészharangokat kongatnak: EU = Vasfüggöny kürtöli az immár a bíróság által is törvényen kívül helyezett „Világszövetség” elnöke. Ők voltak annak a mozgalomnak a szószólói, akik a csatlakozási szavazás alkalmával NEM-re biztatták a lakosságot - szerencsére nem sok eredménnyel. Most, amikor egy újabb szavazás készül az uniós képviselők megválasztására, a MIÉP-el együtt azt szeretnék elérni, hogy minél kevesebb érvényes szavazat legyen bármelyik jelöltre. Szerintük az EU „ egy teljesen antidemokratikus, totalitárius képződmény... nem más mint egy új platform az európai nagyhatalmak régi játszmáihoz” ahogy Bárki Mária Éva, ennek a tábornak egyik főbb ideológusa fogalmazza meg ellenvetésüket. A magyar nép azonban nem ezekre a károgó varjakra hallgat, és bizakodással tekint a május elseje utáni feladatok elé.- Az Amerikai Magyar Szó a következő számokban részletesen kíván foglalkozni a várható kihívásokkal és lehetőségekkel. Cikksorozatunk Várallyay Gyula írását közli majd. Ő mint a Világbank tanácsadója tekinti át a nemzetközi gazdaság és politika helyzetét Papp László ISSN 0194-7990 Tel: 212-254-0397 Fax:212-254-1584 Kosztolányi Dezső: EURÓPA Részlet Európa, hozzád, feléd, tefeléd száll szózatom a század vak zűrzavarában s mig mások az éjben kongatva temetnek, harsány dithyrambbal én tereád vig, jó reggelt köszöntök. Ó ősi világrész. te régi, te rücskös, te szent, te magasztos, lelkek nevelője, illatokat és izt szűrő, csodatevő, nagyhomlokú, könyves, vén Európa. Ha mostoha is vagy, viaskodom érted és verlek a számmal és csókkal idézlek és szókkal igázlak, hogy végre szeress meg. Ki téphet el innen, ki téphet el engem a te kebeledről? Nem voltam-e mindig hű tiszta fiad tán? Kölyökkorom óta nem ültem-e éjjel lámpám sugaránál tanulva a leckéd, vigyázva, csodálva száznyelvű beszéded, hogy minden igéje szivembe lopódzott? Már értik azóta az én gügyögésem, bármerre vetődjem, sokszáz rokonom van, bármerre szakadjak, testvérem ezer van. Nem láttam-e Kölnben a német anyókát esőben csoszogni, Párizsban a tündér francia leányok könnyű szökellését, Londonban a lordok hajának ezüstjét s nem ettem-e, ittam munkásnegyedekben családi szobákba lármás olaszokkal? Nem fájt-e velőmig, a szlávok, a sápadt szlávok uralma, a bánat aranyszin, fáradt ragyogása? Mint édes-enyémek a népek e földön Kitágul a szivem, beleférnek együtt. Fogadjatok engem ti is szivetekbe s ti távoli népek kürtösei, költők, pereljetek értünk, otthon a mivélünk perlőkkel, anyánkért s mi tiértetek majd itthon perelünk, hogy élhessen anyátok Johannes Rau: Európa soha nem akart olvasztótégely lenni A munkahelyteremtés, az Európai Unión belüli munkaerő áramlás kérdése hangsúlyos szerepet játszott Johannes Rai német államfő magyarországi látogatásakor. A magya kormányfő nem tartja valós veszélynek, hogy Magyar országról jelentős munkaerő-vándorlás indulna Német ország felé.
