Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)

2004-04-22 / 16. szám

Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 102 éves magyar nyelvű hetilapját VOL. LVIII. No. 16. Thursday, April 22, 2004 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax:212-254-1584 Magyar érdekérvényesítés Amikor Kossuth Lajos Fiimore elnök meghívására, a ’’nemzet vendégeként” Amerika földjére lépett, az amerikaiakban még élénken éltek az 1848. március 15-i vértelen polgári forradalom­ról, a magyarok hősies szabadságharcáról, majd az annak leverését követő brutális megtorlásról szóló híradások. 1851. december 4-e és 1852. július 14-e között tett, a fél kontinenst felölelő utazása alatt Kos­suth hatszáz ékesszóló szó­noklatot tartott. Az Egyesült Államok Kongresszusa előtt január 7-én többek között a következőket mondta: „U- raim. az emberiség tör­ténetének nevezetes ténye az, hogy e nagy köztársaság törvényhozó hatóságai tisz­teletükre érdemesítenek egy számüzöttet. akit nem övez dicsőség, akinek nem ked­vezett a szerencse, de aki elkötelezettje egy igaz ügy­nek”. Az „igaz ügy” érdeké-ben, amit a Fehér Házban is előterjesztett. Kossuth az Egyesült Államoktól Ma­gyarország függetlenségé­nek támogatását kérte, arra kívánván rávenni vendég­látóit, hogy politikailag avatkozzanak be az európai folymatokba az elnyomó abszolút monarchiákkal szemben a magyar nemzet, valamint a vele szövetséges közép-európai népek plda- lán. Az elnök kifejezésre juttatta, hogy mint amerikai polgár, mélységesen együtt érez a magyarokkal, ám hivatalos minőségében em­lékeztette nagyra becsült vendégét arra. hogy az ame­rikai külpolitika a semle­gesség jegyében elkerüli a más nemzetek ügyeibe való beavatkozást. Ugorjunk most 152 évet előre az időben. Az ame­rikai magyaroknak vannak „igaz ügyei” ma is, még ha nem is olyan drámaiak, mint 1848 után. Mind­azonáltal manapság hatal­mas lehetőségek nyílnak a jövőépítésre, és az esélyük arra, hogy tényleges be­folyást gyakoroljanak az amerikai külpolitikára, ösz- szehasonlithatatlanul na­gyobb, mint amilyen a XIX. század közepén volt. El kell azonban ismer­nünk, hogy az amerikai vá­lasztási folyamatra gya­korolt jelenlegi hatásunk, valamint a választott tiszt­ségekben való jelenlétünk messze nincs arányban azzal, hogy az idők folymán milyen mértékben járultunk hozzá országunk, az Egye­sült Államok jólétéhez és fejlődéséhez. Az „igaz ü- gyek” önmagukban ma sem elegendők a célok eléré­séhez és fejlődéséhez, a- hogy nem voltak azok Kossuth látogatása idején sem. A Hidegháború idején az amerikai külpolitika cent­rumában a kommunizmus továbbterjedésének feltar­tóztatása állt, amely csak szűk teret engedett a nem­zeti csoportoknak a manő­verezésre. A Hidegháború végével az Egyesült Ál­lamok külpolitikája az érin­tett államokat illetően dif­ferenciáltabbá vált, s a szá­mos új, a külpolitika hom­lokterébe került terület kö­zött megjelentek azok, a- melyek kifejezetten a nem­zeti-nemzetiségi közössé­gek problémáit hivatottak kezelni. Ilyen körülmények között egy érdekérvényesítő cso­port. még ha relative kicsi is, képes lehet közvetlen hatást gyakorolni a poli­tikaformálásra. ahogy ezt például a NATO bővítés első köre világosan jelezte. Hivatásos szószólóként itt Washingtonban éveken ke­resztül dolgoztam együtt volt szenátorokkal, kong­resszusi képviselőkkel, kor­mánytisztviselőkkel. Ennek során szemtanúja lehettem annak, ahogyan az érdek­érvényesítő csoportok, ki­használva szervezettségü­ket, befolyást gyakoroltak a Amerikában politikaformálókra. tevé­kenységüket a kongresz- szusra fókuszolva, amely - a kormányhoz hasonlóan - szintén saját külpolitikai alapelvekkel és célkitű­zésekkel rendelkezik. Az etnikai közösségek három eszközzel tudnak eredményesen hatást gya­korolni az amerikai politikai intézményekre: a szavaza­tukkal a kampányfmanszi- J rozásban való részvétellel - mindkét forma csak ame­rikai polgárok előtt áll nyitva és mentes a külföldi befolyástól -, valamint olyan szervezetek létrehozá­sával, amelyeknek elsőd­leges célja Washington politikai döntéseinek az érdekükben történő befo­lyásolása. Az amerikai magyar kö­zösség ezeknek az eszkö­zöknek a használatában mindinkább számottevővé kezd válni. Létrehoztuk az Amerikai Közép-Európai Akcióbizottságot (Ameri­can Cemtral European Po­litical Action Committee), amelynek az a célja, hogy kétpárti alapon, a szövetségi választójogi törvénnyel össz­hangban jelölteket tá­mogasson különféle szövet­ségi hivatali funkciók el­nyerésében. Szervezetünk, a Washingtoni Amerikai Ma­gyar Szövetség. Aktivan részt vesz különböző kül­politikai kérdések vitájában, mint például a NATO bővítési vitában, amelynek során a Szenátusban is, és a washingtoni National Public Radio adásán keresztül az amerikai közvélemény előtt is fellépett a kisebbségi jogok betartása érdekében. Az elektronikus Magyar Lobby már évek óta si­keresen működik. A múlt hónapban ült össze a 100 éves Amerikai Magyar Szö­vetség a valamikori magyar csúcsszervezet, hogy újjá­szerveződjön, és hatáso­sabban lépjen fel kulcs­kérdésekben. Új szerveze­tet hoznak létre fiatalok, Condoleezza Rice ártott Bush elnöknek Condoleezza Rice meghallgatása a szeptember 11-ei me­rényletek okait vizsgáló bizottságban több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt - vélik a kommen­tátorok. Általános vélemény, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadó szereplése ártott az újraválasztásra készülő Bushnak. A bizottság Bili Clintont is meghallgatta. Nem lehetett katonai választ adni a 2000 őszén a jemeni partoknál elkövetett al-Keida-merényletre, mert nem álltak rendelkezésre azok az információk, amelyek megerősítették volna a szervezet felelősségét a Cole hadihajó elleni, tizen­hét áldozatot követelő támadásért - mondta Bili Clinton a kongresszusban r All már az aradi Szabadság-szoborcsoport talapzata A következő napokban az emlékmű helyreállításával megbízott szakemberek megkezdik a szobor alakjainak átszállítását a helyi minorita rendház udvaráról a Tűzoltó-térre. A szoborcsoport újraállítása elé az utolsó pillanatokban akart akadályt gördíteni a szélsőséges Nagy-Romániai Párt. amely demokrata és liberális segédlettel ún. egyszerű bi­zalmatlansági indítványt nyújtott be a román szenátusban. A beterjesztett indítványt - amely „Románia területén nincs mit keresnie annak a szonbomak, amely a 40 ezer roman meggyilkolásáért felelős 13 magyar tábornokról emlékezik meg” címen futott - a szenátus végül hetven nem szavazattal elvetette az indítványt. Az aradi szoborcsoport hányattatása végért ért Szlovák elnökválasztás Iván Gasparovic lesz Szlovákia köztársasági elnöke a következő öt évben, aki április 18-án a választás második fordulójában meglepetésre nagy fölénnyel legyőzte Vladimir Meciart. Gasparovic, Mozgalom a Demokráciárt új pártot hozott létre és tiz éven át együtt politizált Meciar volt kormányfővel. " — ■■■'■ ..Él-faliéi iíéiiiI mi i ... i i mint például az Amerikai Magyar Kongresszusi Kap­csolatok Központját, a- mely sikeresen szervezett meg a Kongresszusban egy úgynevezett magyar cau- cust. 1848-49 örökül a nemzeti összefogás szép példáját hagyta ránk. Ezt igyekezett Kossuth Lajos minden esz­közzel megteremteni a sza­badság és a magyarság felemelkedése érdekében. Nekünk késő utódoknak is hasonló a feladatunk. Tudjuk, mit kell tenni - merjünk cselekedni IQ. Koszorús Ferenc Condoleezza Rice-nek a vallomása éles visszhangot váltott ki. Ügyetlen és hiteltelen volt a Bush-adminisztráció „legszorgal­masabb tisztviselője” a biztonsági meghall­gatáson - irta vezércikkében a The New York Times „Rice vallomása többet ártott, mint használt az újraválasztásra készülő Bushnak” - állítja Jannat Jalil a BBC kom­mentátora. Rice ráadásul bocsánatot sem kért az áldozatok családtagjaitól (ezt Richard Clarke volt terrorizmusellenes tanácsadó megtette) és vallomásával továbbra is nyitva maradt a kérdés, hogy miért nem sikerült megelőzni a tragédiát.

Next

/
Thumbnails
Contents