Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-04-15 / 15. szám
Thursday, April 15,2004 Amerikai Magyar Szó 5. Amerika története domborműveken Mezey Lajos festő és fotográfus Az Amerika története című dorrtborműsorozat Szász Endre tervei nyomán készült 1986-ban. A sorozatból 20 számozott példány készült. A hatrészes 60x60 cm. (2x2 láb) nagyságú vörösrézből készült műalkotás az Egyesült Államok történetéből mutat be fontos eseményeket.- Haynal Rudolf egyes lap finom részleteit kalapácsával domborította ki. Egy ilyen sorozat a San Francisco-i Igazságügyi palotában, a másik a budapesti amerikai nagykövetségen látható. Mark Palmer nagykövet avatta fel 1989-ben, mondván ez a műalkotás a két ország jó kapcsolatát szolgálja. A Passaic-i Amerikai Magyar Múzeum 2001 decemberében lett büszke tulajdonosa az értékes és gyönyörű dombormű sorozatnak. Ladungáné Halász Katalin és Ladunga István, kaliforniai lakosok, nagyvonalú ajándékának köszönhetően. Haynal Rudolf 1942-ben született Pécsett. Budapesten a Toldy Gimnáziumban érettségizett. Népművelés-könyvtár szakon végzett a szombathelyi Tanárképző Főiskolán, majd népművelőként dolgozott. Elhatározta, hogy elhagyja az országot és kitanulja az ötvös szakmát. 1971-től svájci és olaszországi műhelyekben tanulta a mesterséget. 1976-ban az Egyesült Államokba költözött. Megérkezésének évében Bevérly Hills-i kiállításával elnyerte Los Angeles város művészeti nagydiját. A Los Angeles-i Olimpiai Játékokkal egy időben tartott Művészeti Világfesztiválon a világ tiz legjobb falirelief-készitőjének kiirt dijai egyikét neki adományozták. Sok milliomos és gyűjtő tartozik az állandó vásárlói közé. Kerkay Emese Aba-Novák Vilmos emlékkiállítása Születésének 110 évfordulója alkalmából igényes kiállítás nyílt Aba-Novák Vilmos festőművész képeiből a Volsbank Galériában. A művészgéniusz - akit Picasso barbár zseninek nevezett - életmű kiállításának anyaga abból a hagyatékból állt össze, amelyet az 1941-ben elhunyt művész unokája Kováts Kristóf gondoz. Filozofikus, játékos és bohém festményeiből rendezett tárlatot Heller Ágnes filozófus nyitotta meg ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnelraz Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 25 West 43rd Street Suite 912 New York, N.Y. 10036 Tel: 212-398-9090 Fa*: 212 661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki hagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Mezey Lajos múlt századi festő és fotográfus neve két ok miatt maradt fenn: egyrészt ő fedezte fel Szinyei Merse Pál tehetségét, s volt első mestere, másrészt első hazai fényképészeink egyike, akinek dagerrotípiái már 1852-ből ismeretesek. Nagyváradon született, 1820. október 3-án, jómódú, sokgyermekes kálvinista polgári családban. Már gimnáziumi évei alatt kitűnt érdeklődése és tehetsége a festészet iránt, máig fennmaradt egy 17 éves korában elefántcsontra festett finom vonalú miniatűr női portréja. Iskolai tanulmányai végeztével 1839-ben vándorfestőnek állt, emiatt apja kitagadta. Egy évig Ba- latonfüreden és Pesten élte a művészek hányatott életét, majd hazatért Nagyváradra. Itt ismerkedett meg 1843- ban egy osztrák panorámafestővel, aki tanítványává fogadta. Egy éven át járták a nagyvárosokat, ahol a kor nagy látványosságának számító, különböző fényekkel megvilágított és a közönség által nagyítólencséken át nézhető panorámafestményeket - táj-, csata-, életképeket - mutattak be. Mindössze 16 évesen került Nagyváradra Szinyei Merse Pál, akinek Mezey azonnal felfedezte festői tehetségét. Tanítványává fogadta, és jó kapcsolatot é- pített ki az ifjú családjával. Jelentős érdeme volt abban, hogy Szinyei Merse 1864-től Önarckép (1845) - Magyar Nemzeti Galéria a Müncheni Akadémia hallgatója lett. Mezey Lajos az 1850-es évek elején az első között kezdett foglalkozni fényképezéssel Nagyváradon. A fényképezésben is - hasonlóan festészetéhez - igazi műfaja a portré. Beállításai természetesek, ugyanakkor változatosak, gyakran szellemesek. Fotográfiáin a nagyváradi polgárság színe- javát örökítette meg. 1870- ben iskolai rajztanárrá nevezték ki, egy évtizedig dolgozott e beosztásban. 1880, július 29-én halt meg szeretett városában. (botlik) Szent László-oltárkép (1879) - Erszalacs, római katolikus templom A pesti kabaré A Vidám Színpadon megszűnni látszik az eddigi profil, hire-hamva nincs a deszkáin a hires pesti kabarénak, nem mutattak be zenés vígjátékot, régóta ott játszó színészeknek kötnek útilaput a talpára. Kérdéses, meghalt-e a Vidám Színpad? Valaha a pesti kabaré fellegvára volt a Vidám Színpad, annyian szerettek volna bejutni, hogy a pénztártól egészen az Operáig állt a sor. Aztán az elmúlt időszakban jócskán találkozhattunk üres széksorokkal. És kínosan ripacskodó, gatyletolós előadásokkal, meglehetősen elöregedett társulattal, amelynek tagjai közül többen már megélték a fénykort, de mostanában a fényt nem nagyon sikerült elhozniuk a színházba. A nagy múltú Vidám előbb csendesen, majd meglehetősen hangosan agonizált. Miután Bóka B. Lászlót nevezték ki a színház élére, rövidesen égzengés és Amikor még a legendás Kellér Dezső konferált, a kabaré óriásai léptek fel a Vidám Színpadon földindulás következett Hosszú ideig a Vidám Színpadon történtekről volt hangos a sajtó Aztán az új direktornak útilaput kötöttek a talpára. Hagyott maga után nyolcvankét és fél milliós adósságot. Igaz, ő is adóssággal vette át a színházat. Egyébként válságban van a műfaj. A legendás, keményen odamondogatós kabaréra alig van jó példa. A Vidám Sztinpad az elmúlt néhány évben nem jelentette a színművészet csúcsát. Az idősebb generáció, biztosan sajnálja ha bezár. „.... Válságos időben kell megfigyelni az embert, és csak a balsorsban látszik meg, hogy mi valóban. Mert az igazság ekkor tőr csak elő a szivéből, ekkor hull le az álarc, s tűnik elő a valóság.” Lucretius
