Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-15 / 2. szám

Thursday, Jan. 15,2004 Amerikai Magyar Szó A HAZA Radnóti Miklós emlékére Várdyék könyve a népességirtásról Várdy Béla, a Duquesne Egyetem professzora, és T.H. Tooley az Austin College tanára 2000 novemberében egy nemzetközi konferenciát rendezett a népességirtásról. A tudományos esemény nyolc országból több mint hatvan résztvevőt vonzott, akik feltárták az etnikai tisztogatás szörnyűségeit A konferencia anyagából most negyvenöt tanulmány könyvben is megjelent. A Várdy Ágnes köz­reműködésével kiadott kötet bevezetőjét Habsburg Ottó, ajánlását pedig George W. Bush elnök irta. A könyv a „népesség tisztogatást” a szerb-horvát példa alapján - úgy határozza meg, mint egy népcsoport szülő­földjéről való erőszakos eltávolítását és gyilkolását. Jobb kifejezés lenne azonban a „népirtás kifejezést használni, amelyet a világ a Zsidó Holocaust kapcsán ismert meg. A kötetben ismertetett erőszakos kitelepítések és nép­irtások felsorolása említi a magyarok, lengyelek, ukránok, ruszinok, szerbek, boszniai muzulmánok, kosovói albánok, örmények, görögök, bulgáriai törökök, krimi tatárok, csecsének, valamint a különböző országokból kiüldözött németek ellen elkövetett szörnyű tetteket. A könyv egyes fejezetei kitérnek a népirtás kultúrális, szociális és jogi vonatkozásaira is. PL Ethnic Cleansing in Twentieth-Century Europe, ed S.V. Várdy, T.H. Tooley, and A.H. Várdy: introduced by Otto von Habsburg (New York: East European Monograph, Columbia University Press, 2003),860 pp. DR. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológiai szakorvos _________________RENDELŐ:_______________ 1 57 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212)744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese és hóiyagdaganatok * Nemi betegségek ' 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTACIÓ jj 144 november 9-én, a Győr melletti Adba község határában tizenhat munka­szolgálatos bukott a maguk ásta sírba. Egyikük a 35 éves költő volt. Majdnem utol­sónak maradt: többszörösen lepergett előtte halálának pontos mása. Végig kellett néznie társai kivégzését, tizennegyediknek ő követ­kezett. A szürke őszi nap alkonyi köde ólomsúllyal feküdt a tájra. A huszadik század dereka magyar hazafogalmának Radnóti Miklós költészete talán legszebb és legdrá­maibb tükrözője. A haza minden korban másképpen vetül az emberek lelkében, noha mindig ugyanaz. A mi idősebb nemzedékünk Rad­nóti kortársa, érthető, hogy bennünk az ő sorai zengenek át, mert ugyanazokat az időket s ugyanazt az or­szágokat éltünk át - ha egyéni sorsban is. 1936. Nyár. A budai Istenhegy. Szép alkony a gyümölcsösben. De a látszat nyugodt, békés felszíne alatt már morajlik a föld. Ke­vesen hallják. Micsoda ti­tokzatos sejtés viliódzik a jövőbe néző tekintetben, amikor a gyönyörű nyári hangulatba berobban ez a versszak: S fiatal férfi te! rád milyen halál vár? bogárnyi zajjal száll golyó feléd, vagy han­gos bomba túr a fölbe és megtépett hússal hullsz majd szerteszét? (Istenhegyi kert) Ez nem pillanatnyi bo­rongó érzés. Keserű jövőbe látás kíséri ekkor már életét. Ugyanebben az évben írja aiwáariwallUálflflroaW ÜGYVEDEI RÓNAI & RÓNAI L.L.P. ügyvédi iroda, mely soha nem alszik — gépkocsi-, teherautó, kerékpárbalesetek botlások, esések — repülőgép- és vonatszerencsétlenségek építkezési balesetek — munkahelyi balesetek “ mérgező anyagok — születési rendellenességek, szélhüdések — őlommérgezés — gondatlanságból bekövetkezett halálesetek kutyaharapás — motorkerékpár-balesetek égések — orvosi műhibák — sérült gyermekek — minőséghibás termékek azbesztmérgezés éjjel-nappal hívható! 1-800-664-7111 i www.ronaiandronai.com “NEM FIZET, MÍGNEM , NYERÜNK!” Radnóti Mikló» versét: Járkálj csak, halál­raítélt! Zsugorodj őszi levél hát! Zsugorodj, rettentő világ! az égről hideg sziszeg le és rozsdás, merev füvekre ejtik árnyékuk a vadlibák. Ugyanekkor, 1936-ban, három évvel a háború ki­törése előtt tör fel belőle a megrázó vallomás, betel­jesülő prófécia: (Jaj szőke gyerekkor, de messzire szálltál! ó hóhajú vénség, téged sem érlek el! a köttő bokáig csúszós vérben áll már s minden énekében utolsót énekel. (Tegnap és ma) A haza fogalmát háború, vér, halála közeledő véres árnya itatta át. És a haza mégis haza maradt neki. 1944-et írunk. Csak vissza­felé nézve látjuk teljes nagyságában, hogy ez az esztendő mennyi szenvedést fogott át a magyar nép éle­tében a határokon belül és kívül. A megelőző esztendők félelmes sejtését a kike­rülhetetlenül szemberohanó valóság váltotta fel életében. Mit várhatott ő ekkor ebben a hazában?! De a haza képét benne ez a sors nem tette bizonytalanná, csak még élesebb körvonalúvá. Dübör­gő légitámadások festették alá e sorokat: Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom világa. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdá, füttyös gyümölcsöst, szollá és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sír ogat, s mi föntrá pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter eláte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; (Nem tudhatom . . . 1944.1. 17) Saját sorsán túlnézve szól - versei későbbi megszó­lalását megérző, megbékélt szívvel - a haza jövőjéről: szívemben nincs harag már, bosszú nem érdekel, a világ újraépül, - s bár tiltják énekem, az új falak tővében fel­hangzik majd szavam; (Sem emlék, sem va­rázslat 1944. IV. 30) Aztán a hajszolt halál­menetben még egyszer fel- ködlik előtte elérhetetlen messzeségben az otthon álma, az istenhegyi kert, ahol sötét vízióban mindent előre látott. A haza int feléje ezen az emléken át is: Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szívemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kertekben, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen. (Erőltetett menet Bor, 1944. IX. 15) És az utolsó sorok, a négy nappal előbb is átszenvedett végső sors: Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. - így végzed hát te is, ­súgtam magamnak - csak feküdj nyugodtan. (Razglednicák Szentkirály szabad ja, 1944. X. 31) Honi Péter Támogassa hirdetőinket! 5. P^önyvszemleI Otthoni és kórházi látogatások! Ingyenes konzultáció! (Illegális itt-tartózkodás nem akadály)

Next

/
Thumbnails
Contents