Amerikai Magyar Szó, 2004. január-június (58. évfolyam, 1-25. szám)
2004-04-15 / 15. szám
Thursday, April 15, 2004 Amerikai Magyar Szó 3. Ingyen tanulhatnak majd a magyarok a brit egyetemeken Noha a szociális juttatások terén Nagy-Britannia számos megszorító intézkedésekkel várja az unióhoz csatlakozó országok polgárait, az oktatás területén a magyarok ugyanolyan kedvezményben részesülnek, mint a jelenlegi uniós államokból érkezők. A nem EU-tagállamokból érkező tanulóknak Nagy Británniában évente több mint 10 ezer fontot kell űzniük azért, hogy a szigetország egyetemein tanulhassanak. Magyarország uniós csatlakozását követően azonban gyökeresen megváltozik a helyzet: a magyar diákok az oktatási támogatások terén ugyanolyan előnyben részesülnek majd, mint a britek. Bár a tandij átlagos összege ekkor 1300 font körül lesz, a többi diákhoz hasonlóan a magyar tanulók támogatásának összege is attól függ majd, hogy családjának mennyi az éves jövedelme. Ha ez az összeg kevesebb mint 21475 font (kb nyolcmillió forint) akkor nem kizárt, hogy a brit állam állja a teljes tandijat. Ebben az esetben azonban nem automatikusan jár a tandíjmentesség, hanem a diáknak pályáznia kell rá és egyéni elbírálásban részesül. Az uniós csatlakozást követően egyébként - a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint - Luxemburgban, Dániában, Görögországban, Csehországban, Lengyelországban és Máltán tandíjmentesen lehet majd tanulni a felsőoktatási intézményekben. Finnországban, Svédországban, Németországban és Cipruson sem kell tandijat fizetni, de kötelező tagsági dijat fizetni valamely hallgatói szervezetnek. Lengyel vásárlási láz. A lengyel Fogyasztóvédelmi és Versenyhivatal nyugalomra intette a lakosságot, miután az elkezdett minden olyasmit felvásárolni, amiről elterjedt, hogy drágulni fog az EU- csatlakozás után. A kövélemény- kutatás felmérése szerint a lengyelek csaknem háromnegyede tart az élelmiszerek, 60 százalékuk pedig az az ingatlanok és a ruházati cikkek árának jelentős emelkedésétől. Rohamtempóban vásárolnak autókat és építőanyagokat is. Demográfiai helyzet az EU-ban és Magyarországon Amerikai Magyar USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Dr. Ervin Ban, Budapest, László Balazs, Budapest, Julianna Bika, New Orleans. Julius Bikkal, New York, Klára Bittó Boldog, New Jersey, Klára Györgyei, New Haven, Ábrahám Nagy Poughkeepsie, Dr. Károly Nagy, Piscataway, László Papp, New Canaan Periodicals postage paid at New York, NY. and additional mailing offices Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- Canada $45.-, Hungary & forein Countries $45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szo, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Az Európai Unió jelenleg 3,2 millió négyzetkilométernyi területen helyezkedik el, ahol mintegy 379 millió ember a kontinens lakosságának több mint fele él. A statisztikai adatok szerint a népesség száma a 15 jelenlegi tagországban az utolsó több mint egy évtizedben 14 millió fővel nőtt, ezen belül az utolsó évben 1,3 millió fővel. A növekedés 1990-től nem volt egyenletes, az évtized első harmadát követően 1998-ig fékeződött, majd kicsit élénkült, alakulását a születésekből és a halálozásból adódó természetes népszaporodáson túl döntően befolyásolta a nemzetközi vándorlás. Az elmúlt évben az unióban - Németország, Görögország és Olaszország kivételével - többen születtek mint amennyien meghaltak, de a népességnövekedés több mint háromnegyede migrációs nyereségből adódott, amely az említett országokban is ellensúlyozta a természetes népességfogyást. Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma az unióban jelenleg a magyar- országinál valamivel több, átlagosan 117 fő, ezen belül legnagyobb népsűrűségű ország Hollandia (387) és Belgium (336) legritkábban lakott Finnország (15), valamint Svédország (20) A kontinens népessége folymatosan öregszik: mig a XX. század elején az európai lakosság 35 százaléka volt 15 évesnél fiatalabb, ma 19 százaléka. Az unió népességének 17 százaléka gyermek és 16 százaléka 65 évesnél idősebb. A legfiatalabb jelenleg Írország, Luxenburg és Nagy-Britán- nia lakossága, a legöregebb pedig Olaszország, Görögország, valamint Svédország népessége. Az unióban a hetvenes években száz nőre 197 gyermek születése jutott, ami 2001-re 147-re süllyedt. A csökkenés valamennyi tagországban bekövetkezett. I A mutató értéke Írországban a legmagasabb (198) és Olaszországban a legalacsonyabb (124) Az unióban a halálozások száma a háborút követően 1976-ban volt a legmagasabb, amikor meghaladta a 3,8 milliót, majd 3,6 millió körül ingadozott. Tavaly a halálozások száma az előző évhez képest mintegy 60 ezerre nőtt. A halálozásokhoz a két vezető haláloki csoport továbbra is a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatos megbetegedések. A meghaltak 40 százaléka az előbbi, 30 százaléka az utóbbi okokból vesztette életét, és jelentős áldozatokat követeltek évente a máj- betegségek és a balesetek is. A férfiak halandósága valamennyi tagországban meghaladja a nőkét. A férfiak születéskori várható átlagos élettartama 2001-ben az unióban 75,4 év, a nőké 81.6 év volt. EU csatlakozás után problémák lehetnek a határokon „Bizonyos fokú kavarodás” egy ideig alighanem elkerülhetetlen lesz május 1-je után a jelenlegi és az új EU- tagországok határain az útiokmányok körül - figyelmeztettek az Európai Bizottság illetékesei. Szerintük ezért a csatlakozó országok polgárai jól teszik, ha útlevelüket egyelőre az unión belüli utazásokhoz is magukkat viszik. A EU május 1-jén esedékes bővítés után - elvileg azonnal - az újonnan csatlakozókra nézve is érvénybe lép az a szabály, amely szerint az uniós polgárok a tagországok között útlevél nélkül, személyi igazolvány birtokában is utazhatnak. Bizonyos jelek azonban arra vallanak, hogy ehhez szükséges technikai feltételek még nem mindenütt vagy nem teljes mértékben adottak. A legfontosabb technikai feltétel az volna, hogy a határőrök valamennyi érintett határszakaszon felismerjék azokat a személyazonosító okmányokat, amelyeket a kibocsátó tagország - és vele az unió - érvényes útiokmányként is elismer. De ez még nem mindenütt van igy. A Bizottság illetékesei szerint azonban ezek az állapotok várhatóan nem tartanak sokáig, s előbb- utóbb mindenütt tisztázódni fog a helyzet. Emma Nicholson EP-jelentéstevő és beszámolója Romániáról: gondot okoz a korrupció és a kérdéses sajtószabadság. Románia: újságiróverések Újságírókat vernek fényes nappal másokat „csak” megfélemlítenek - mindez egyre gyakrabban megtörténik. Már az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is úgy értékelik: Romániában mind nagyobb veszélyben van a sajtószabadság. A Riporterek Határok Nélkül szervezet elnöke nemrég rendkívül aggasztónak nevezte, hogy Romániában egyre több a megvert megfélemlített újságíró Ráadásul - tette hozzá - Robert Menard, miközben más országokban terroristák, marginalizált csoportok provokálta összetűzésekben sebesülnek meg az újságírók, addig Romániában szinte kizárólag a kormánypárthoz tartozó, ennek oltalmát élvező helyi kiskirályok részéről érik támadások a „sajtómunkásokat”
