Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-10-02 / 36. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapiát > Vol. LVII. No. 36. Thursdy, Oct. 2, 2003 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 •w ISSN 0154-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Egy elszalasztott lehetőség A magyar Országgyűlés június 2-án egyhangúlag elfogadta a NATO hét ország közöttük Románia és Szlovákia felvételével történő kibővítését. Ez alkalommal a kormány elszalasztott egy kínálkozó lehetőséget a kisebbségi jogok eddiginél sikeresebb érvényesítésére s ezáltal a demokrácia és a stabilitás előmozdítására a soknemzetiségű Közép- és Kelet-Európábán. A parlamenti vitában Németh Zsolt a NATO- bővités támogatása mellett arról is beszélt, hogy az amerikai kongresszusban a vita során számos szenátor és képviselő intette Romániát és Szlovákiát a magyar nemzeti kisebbség jogainak tiszteletbe tartására. Németh annak a reményének adott kifejezést, hogy „ezen államokban a határon túl élő magyar közösségek jogait biztosítani fogják”. Erre Bársony András külügymi- nisztériumi államtitkár igy reagált: „Úgy gondolom, hogy semmi értelme sincs összekeverni magát a ratifikációs eljárást és a dolog tárgyát olyan egyéb politikai kérdésekkel, amelyek esetleg a térségen belül akár kétoldalú, akár többoldalú viták keretében más nemzetközi szervezetek hatáskörébe tartozó kérdések”. Tekintettel arra, hogy a NATO elvárja a tagjelölt országoktól a demokratkus reformok végrehajtását és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, Bársony államtitkár szavai kissé talányosak. Nemcsak a tagjelöltekkel szemben támasztott- hangsúlyos NATO-köve- telményekkel ellentétes, hanem Magyarországnak az EU csúcsértekezletén (u- tóbb) megfogalmazott igényével is, hogy a leendő európai alkotmányba kerüljön bele a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelme. Habár a csatlakozási eljárások során a kisebbségi jogok ügyében a NATO tevékenyebb is lehetett volna, de kétségtelen, hogy azokat a demokrácia és a jogállamiság egyik alapkövének tekinti. Clinton elnök a kongresszushoz intézett jelentésében 1997. február 24-én hangsúlyozta, hogy a közép- és kelet-európai államok NATO-tagsága a térségben „táplálni fogja a demokratikus reformokat és a stabilitást”. A jelentés szerint a NATO-hoz való csatlakozás vágya számos országot ösztönzött arra, hogy egymással olyan egyezményeket kössenek, amelyek „hangot adnak közös aggodalmuknak a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód terén”. 1999-ben az Észak-atlanti Szövetség létrehozta a tagsághoz vezető akciótervet, a MAP-et (Membership Action Plan). Ennek keretében a tagjelölt országoknak évente elő kellett terjesztenie az adott évre tervbe vett politikai, gazdasági, honvédelmi, biztonsági és jogi vállalásait. A MAP is magában foglalja a kisebbségi jogok kérdéskörét. NATO-bővités kérdésében' tartott sorozatos meghallgatások után az Egyesült Államok szenátusa 2003. május 7-én vitatta meg a csatlakozási szerződést. A vita során a demokrata frakció rangidős tagja, a szenátus külügyi bizottságának volt elnöke, Biden szenátor kijelentette: ’’Jelentős feladatok várnak mind a hét országra. Ezek magukban foglalják...a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölését a nemzeti kisebbségek tekintetében (...) Romániában és Szlovákiában, (...) az egyházi és a közösségi javak visszaszolgáltatásának végrehajtását” George V. Voinovich republikánus szenátor nyomatékosan megjegyezte: „Magam is reménykedem, hogy Románia is lépéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa az előrehaladást a kiemelkedő jelentőségű va- gyonrendezés terén, különösen azokban az ügyekben, amelyek alapvető fontosságúak a magyar és más kisebbségi csoportok számára” . A szenátus egyhangúlag 96:0 szavazati aránnyal ratifikálta a csatlakozási szerződést, de emellett elfogadott számos „nyilatkozatot” és „feltételt”, amelyeket a külügyi bizottság egyhangú döntése nyomán terjesztettek elő. A csatlakozási szerződéshez kapcsolt 8-as számú nyilatkozatban a szenátus kifejtette: azoknak a természetes személyeknek és jogi személyiséggel biró közösségeknek, akiknek tulajdonát a holokauszt vagy a kommunizmus időszaka alatt elkobozták, megfelelő kárpótlásban kell részesülniük (...)” Bizonyosak lehetünk abban, hogy az Észak - atlanti Szövetség és az Egyesült Államok a jövőben is bátoritani fogja Romániát és Szlovákiát, hogy folytasság megkezdett demokratikus politikai reformjaikat .. Magyarország most abban a helyzetben van, hogy szabadon felemelheti a hangját a szomszédos országokban élő nemzettársai érdekében a szovjet tábor által rá- kényszeritett közel ötven esztendeig tartó csönd után. A kisebbségi jogoknak megvannak a maguk szószólói az USA-ban, s ezeket a kérdéseket bármikor fel lehet venni a NATO-ülések napirendjére. Ironikusan hatna, ha éppen a magyar kormány hagyná figyelmen kívül Románia és Szlovákia mulasztásait a magyar nemzeti kisebbségekkel való bánásmód terén. Támadás érte a magyar katonai bázist Irakban A bázison litván, lengyel és magyar katona Aknatámadás érte a magyar katonáknak is otthont adó hillai nemzetközi logisztikai bázist szeptember 22-én. Ismeretlenek három 60 milliméteres aknagránátot lőttek ki a támaszpontra. Az egyik lövedék a lengyel haderő technikai telephelyére esett és ott robbbant fel, de személyi sérülést nem okozott. Mint a magyar parancsnok Peremiczky Attila újságíróknak elmondta, a gránáttámadás után a helyszínre érkezett a lengyel készenléti egység és az iraki rendőrség. A támadás után a magyar egység megtette a szükséges intézkedéseket: növelték a készültséget. Minden magyar katona golyóálló mellényt, sisakot és fegyver volt köteles hordani. Egyúttal megerősítették a tábor védelmét. A tábor őrségének megerősítésében a magyar katonáknak nem volt szerepük - mondta el Sramkó Mátyás alezredes a magyar szállító zászlóalj parancsnoka. < ...... -■'■■■■■■'———T— Annan kemény bírálata Bushnak Az ENSZ-közgyűlés szeptember 23-én kezdődött Irak- vitáját Kofi Annan ENSZ-főtitkár az amerikai lépéseket közvetve élesen bíráló beszédével nyitotta meg. Bush elnök alig félórás beszédében védelmébe vette Irak-politikáját, ugyanakkor az iraki stabilizáció nemzetközi kiterjesztését szorgalmazta. Annan megkérdőjelezte a megelőző csapásról szóló amerikai doktrínát, amelynek gyakorlati alkalmazása, jelezte, 1945, az ENSZ megalakítása óta a „legdrámaibb” változásokat idézné elő a nemzetközi kapcsolatokban. szövetség kiterjesztésének megvitatása során? Vajon figyelemmel fogja-.e kisémi Magyarország a reformok alakulását Romániában és Szlovákiában? Koszorús Ferenc Kérdés: lesz-e Magyarország legalább annyira szókimondó, amennyire maga az Északatlanti Szövetség és az Egyesült Államok volt a
