Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-09-11 / 33. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 1Q1 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai VOL. LVII. No. 33 Thursaday, Sep. 11, 2003 •w ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 Kapitalista szocializmus? Az értelmező szótáramban nincs magyar szó arra, hogy „oximoron”. Vagyis egy látszólag egymást kizáró ellentét kifejezésére. Ilyen lenne Amerikát együtt emlegetni az általa megvetett és elutasított szocializmussal. Hiszen ha valamit szentnek és sérthetetlennek ismerünk itt Amerikában, az a szabad piac, a gazdasági versenyen alakuló kapitalizmus, amely egyet jelent az amerikai életformával. Különösen egy olyan konzervatív republikánus államvezetés számára, mint a mostani (Bush) kormány. És mégis...2002-ben az amerikai törvényhozók tiz évre 180 milliárd (Amerikában billió) dollárt szavaztak meg mezőgazdasági támogatásra, amelynek jórésze 25 ezfcr gyapotot termelő farmer markát üti. Az Egyesült Államok lakóinak nagy többsége városlakó. Az állampolgároknak csak három százalékát foglalkoztatja a mezőgazdaság. Az ő anyagi támogatásuk nemcsak költséges áldozat a társadalom más rétegei részéről, de hozzájárul a világban az Amerika ellenes nézetek terjedéséhez is. A New York Times augusztus 5-én hosszú vezércikkben foglalkozott azokkal a káros következményekkel, amit az amerikai gyapottermelők támogatása okoz Afrikában. Ott több ország (például Mali, Benin, Burkina Faso) lakosainak legfőbb terméke a gyapot. Gazdaságukat a termelői költségeknél lényegesen olcsóbban piacra dobott amerikai gyapot el- jesen tönkre teszi. Az ő alacsony béreik mellett sem képesek lépést tartani az erős amerikai versennyel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, ha ezek a túlnyomóan muzulmán népek ellenséget látnak Amerikában. Nemcsak a gyapotot, de tejet és más mezőgazdasági terméket is támogat az amerikai állam, sőt az energia ipart, a folyószabályozást, az utakat és hidakat, a közlekedést, és az egészségügy egyrészét (Medicaid) is. Nem arról van szó, mintha ez káros lenne, csak az elméletet kellene összhangba hozni a szociális gondoskodás gyakorlatával. Ugyanakkor tekintetbe kellene venni a mezőgazdaság támogatásának következményét más országokra. Persze Amerika ebben nincs egyedül. Európa egésze tejtámogatás címén tehenenként évi 913 dollárt juttat a gazdáknak, ami majdnem kétszerese Dél-Afrika egy főre eső összjövedelmének. Afrika cukor termelőinek évi száz millió dolláros kárt okoz az európai ártámogatás. Japán a piaci árnak ötszörösét fizeti a hazai rizstermelőknek. A „fejlett” ipari országok igy használják ki a „fejlődni vágyó”, mezőgazdaságból élő országokat. Ha őszinték akarunk lenni, meg kell állapítani, hogy az amerikai gyakorlat sokkal több teret biztosit a szociális (mondhatnánk, szocialista jellegű) programoknak, mint amit a kapitalista elvek alapján hangoztatnak. Ezek egyrésze, mint az egészségügy esetében (például öregek gyógyszer ellátása), hasznos és szükséges, más esetekben, mint a farm támogatásnál káros is lehet. Káros az is, hogy a szegények állami támogatása Amerikában (Wellfair) fokozatosan csökken (iskola, ebéd, óvodások segítése, stb.) mig a „vállalati támogatás”, amit a köznyelv corporate wellfair néven ismer, egyre növekszik. Sokszor a társadalom olyan részei részesülnek támogatásban, akik nincsenek rászorulva és nem érdemlik meg azt. Az „autó- szörny” becenevet kiérdemelt 3 tonnás és 100 ezer dolláros Hummer, amely egy katonai jármű civil változata, hatalmas adókedvezményt élvez. Mi ez, ha nem szocializmus - más formában. Érdekes megfigyelni, ha érdekei megkívánják, miként „exportálja” a kapitalista Amerika a szocialista elveket. Irak falumbeli helytartója, a New Cannan-i Paul Bremer azt javasolja, hogy „ meg kell találni annak a módját, hogy minden polgár részesülhessen Irak olajkincséből. Ennek egyik megoldása lehetne szociális segélyt nyújtani mindenkinek egy olyan jövedelmi alapból, amelyből az emberek évi járadékot kapnának”. Ez nem valami egyéni elképzelés, hiszen végül is az amerikai kormány kijelentett célja volt az, hogy az iraki olaj az iraki nép érdekét szolgálja. A javaslat kifejezetten szocialista gondolatot tükröz, de kérdéses, hogy miként fogja megkapni a nép valóban a részesedését. Mindez talán nem jelent mást, mint, hogy a mai „globális” és összefonódó világban nem a hangoztatott ideológia, hanem a politikai célszerűség szentesíti az eszközöket. Papp László Bush a tények nyomása alatt Chirac, francia és Schröder, német államfő Találkozott Drezdában Schröder német kancellár és Chirac, francia államfő, akik feltehetőleg az amerikai igyekezetről is szót váltottak, hogy vegyenek részt katonailag az iraki rendcsinálásban. A német sajtó nyomásgyakorlásról ir, a francia lapok pedig Bush pálfordulásáról. Hogy a meg- fenekleni látszó iraki vállalkozása megmentéséhez a világ- szervezettől kér segítséget. Oroszország is hajlandó béke- fenntartókat küldeni Irakba egy ENSZ-misszió keretében. A váratlanul Közép-Keletre utazó Rumsfeld szerint még legalább egy nemzetközi hadosztályra lenne szükség Irakban Mind George Robertson NATO-főtitkár, mind az amerikai katonai és politikai vezetőség nyomást fejt ki a berlini kormányra, hogy még ősszel határozza el magát az iraki újjáépítésben való német szerepvállalásra. A berlini külügyminisztérium egy szóvivője azonban rámutatott, hogy a német kormány álláspontja változatlan: függetlenül az esetleges újabb ENSZ-határozattól, kitart egy iraki katonai szerepvállalás elutasítása mellett. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter szeptember 4-én kijelentette, nem kizárt, hogy Oroszország békefenntartókat küld Irakba egy ENSZ-misszió keretében. Ez attól függ, milyen határozatot fogad el az iraki rendezéssel kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Külügyi közlés szerint az októberben kezdődő madridi nemzetközi konferencián, amelynek az iraki rendezés lesz a témája - a fő kérdés az iraki gazdaság helyreállításának finanszirozása lesz. George Bush elnök a tények nyomása alatt és valódi alternativa hiányában volt kénytelen rászánni magát, hogy megfenekleni látszó iraki vállalkozása megmentéséhez a világszervezettől kérjen segítséget - vélekednek a francia lapok, amelyek gyanakvással kezelik az amerikai pál- fordulást. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy nincs szükség további amerikai erőkre Irakban. Irakban jelenleg 20-22 ezer a nem amerikai katonák száma. A védelmi miniszter úgy Ítélte meg, hogy egy nemzetközi hadosztály talán még elkelne rajtuk kívül. Az Európai Parlament elfogadta a kisebbségek anyanyelv-használatá t BUDAPEST. Az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el a Michael Ebner német néppárti képviselő által készített jelentést az európai kisebbségek anyanyelvének használatáról szó' ló dokumentumot. A dokumentum elfogadása különösen fontos a magyar nyelv és a határon túli magyarok nyelvhasználata szempontjából. A csatlakozás után az Európai Unióban hivatalos nyelvnek minősül majd a magyar, amely egyes országokban a kisebbségek nyelve. A most elfogadott dokumentum a nyelvi sokszínűség fenntartására, a kisebbségi nyelvek oktatására helyezte a hangsúlyt.
