Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-09-04 / 32. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 10iéves magyar nyelvű Amerikai Magyar Szó w VOL. LVII. No. 32. Thursday, Sep. 4, 2003 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Thomas Alva Edison ‘ gyakorlati tudós volt. Amint valamit feltalált, igyekezett azt mennél hamarabb értékesíteni. Az elektromosság felhasználására 1882 szep- temben 4-én helyezte tízembe az első áramfejlesztő telepet New Yorkban a Pearl utcában, amely 59 előfizető számára szolgáltatott áramot. (Debrecenben, logikusan, villanygyárnak hívták ezt, ahol éppen úgy szénnel gerjesztettek, mint Edison idejében) Ez volt az első hálózat, amely többek között a New York Times nyomdáját is ellátta árammal. A magyarok persze amint meghallották a hirt mindjárt viccet csináltak Edison nevéből. (Hallottad, hogy álmában találta fel a villanyt?) Mindenesetre a feltaláló már akkor tartott attól, hogy nagy igénybevétel esetén a hálózat esetleg nem bírja el a terhelést, ezért megfigyelőket küldött a háztetőkre. Amikor ezek észlelték, hogy a környéken mindenütt felgyulladtak a lámpák, üzentek a gépésznek, hogy rakjon több szenet a kazánba. Barabási László Albert, a Notre Dame Egyetem fi'.ika professzora is gyakorlati ember. Az augusztus 14-i, Amerika nyolc államát és Dél-Kanadát elsötétítő á- ramszünet másnapján cikket irt a New York Times számára, amelyben kifejti: ha megmaradtak volna a helyi áramfejlesztő rendszerek mellett, nem történt volna meg, a hálózat lerobbanása, Az amerikai magyarok szintén gyakorlati emberek. Honfitársunk szereplésének hírére azonnal munkához láttak. Amint a számítógépek újra bekapcsolódtak a hálózatba és hírközlő állapotba kerültek, megindult a levelezés, „Hát ezek a Lászlók mindent tudnak?....” cimmel továbbadva Barabási cikkét. Ezzel szemben: „A hálózat a villamosság NATO- ja” jelentette ki Dr. Phillip F. Schewe szintén fizikus és iró, aki jelenleg könyvet ir az előző, 1995-ös áramszünet „blackout” tanulságairól. Minthogy a termelt áramot nem lehet elraktározni, logikusnak tűnik, hogy az egyes „villanygyárak” egymással összeköttetést létesítve átadhassák feleslegüket azoknak, akiknek éppen nagyobb szükségük van arra- Hogy Edison találmánya, az elektromosság, mennyire szükséges és áldásos szolgáltatás volt, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy 18 évvel később, a század- forduló idején az amerikai lakásoknak csaknem tiz százalékában már volt villany. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ugyanakkor Edison másik találmánya, a telefon, akkor minden tizenkettedik amerikai otthonába volt bevezetbe. Persze a civilizáció ezen vívmányai kisebb arányban voltak jelen Európában, hogy a világ többi részét ne is említsük. Ma bezzeg, el sem tudjuk képzelni az életet a technika olyan áldásai nélkül amelyek a zavartalan áramszolgáltatáson alapszanak, és amelyek elvesztése, ha csak egy napra is, kifordít bennünket az életünk és kényelmünk kerékvágásából.. A mostani áramszünet nem volt az első az ország leglakottabb északkeleti részén. New Yorkot is beleértve. Hasonló elsötétedés volt már 1959-ben, 61-ben, 65-ben, 77-ben és 95-ben is. Akkor azonban a politikusok és áramszolgáltatók együttesen azt Ígérték, hogy ez soha többé nem fordulhat elő. Most, amikor mégis előfordult, az illetékesek igyekeztek egymásra mutogatva keresni a hiba okozóját. A politikusok, akik a túlzott privatizálással hagyták, hogy a közjó helyett privát kapzsiság uralkodjon az energiatermelés és elosztás területén? - Gondoljunk csak a nemrég tapasztalt energia-botrányra Califomiában, Enron és társai közreműködésével. - Az időjárás, amely a fogyasztás növekedésével túlterhelést okozott? Az áramtermelők, akik nem tartottak lépést a technika fejlődésével és nem fejlesztették a telepeket? Vagy a távvezeték gazdái, akik elhanyagolták a karbantartást? Végül is, úgy tűnik, hogy megtalálták a bűnöst a First Energy Corporation személyében. Ez az azelőtt Ohio Edison néven ismert vállalat az ország egyik legnagyobb energia termeZöld jelzés a révkomáromi egyetemnek A szlovák kormány jóváhagyta a révkomáromi székhelyű Selye János állami magyar egyetem megalapításáról rendelkező törvénytervezetet. Ha a pozsonyi törvényhozás az év végéig elfogadta a dokumentumot, akkor jövő szeptemberben három - pedagógiai, közgazdasági és református teológiai - karon összesen háromszáz hallgatóval megkezdődhet az oktatás. Az egyetemi oktatás nyelve elsőrendűen a magyar, a szakterminológiát két vagy több nyelven (szlovákul, angolul) is lehet oktatni. A tervezet számol azzal is, hogy az új egyetem tudományos színvonalát magyarországi vendégtanárok is szavatolják. Szigeti László szlovákiai oktatási államtitkár az egyetemalapítás költségeit 650 millió forintra becsülte. Reményei szerint a magyar állam is hozzájárul a költségek egy részének fedezéséhez. Washington már engedményekre is hajlandó A franciák az iraki megszállás beszüntetését akarják. Az Egyesült Államok már beengedne ENSZ-csapatokat Irakba, csak mielőbb szülessen a Biztonsági Tanácsban határozat, amely más országokat békefenntartók küldésére ösztönzi. Bush elnök tanácsadói békülékeny hangú interjúkat adtak a januárban még „vén Európához” sorolt Németország és Franciaország médiájában. Atomalkura készülnek Pekingben Észak-Koreának nincs atomfegyvere, és nem is célja ilyennek a kifejlesztése - jelentette ki augusztus 28-án Kim Jong II Észak-Koreakülügyminiszter-helyettese Ám ha nem teljesülnek a követelései, képes a jelenleginél sokkal hatalmasabb elrettentő erő megteremtésére - tette hozzá Kim az észak-koreai atomprogramról rendezett hatoldalú pekingi tárgyalásokkor lőj évé nőtte ki magát, kiterjesztve működését Ohio, Pennsylvania és New Jersey állam nagyrészére. Többek között bekebelezték a rosszemlékű Three Mile Island atomtelepért felelős General Public Utilities-t is. Meg is vádolták őket azóta minden elképzelhető vétséggel: csaltak a könyveléssel, az igazgató jogtalanul évi másfél milliót zsebelt be, nem fordítottak figyelmet a vezetékek karbantartására, szennyezték a levegőt, hanyagul kezelték a Davis-Besse atomreaktort, amit ezért ki kellett venni a forgalomból, és igy tovább. Az összesített kárt több milliárd (amerikai billió) dollárra becsülik. Azóta helyreállt a rend. 19 óra után az utolsó embert is kiszabadították a felvonóból, a földalatti újra jár, eltakarították a sok tonnányi megromlott élelmet, a vizet sem kell már forralni többé. Mi meg reménykedhetünk, hogy ezután nem utólag lesz majd mindenki okos abban, miként kell a közszolgáltatást valóban a köz érdekében szolgáltatni. Az áramszünet figyelmeztetett bennünket arra, hogy mennyire függünk egymástól, a technika vívmányaitól és mennyire sebezhetők vagyunk. „Én nem vagyok optimista. ” - irta ezzel kapcsolatban Paul Krug- man, a New York Times rovatvezetője. Papp László Edison és “azok a Lászlók”
