Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)

2003-12-18 / 47-48. szám

Thursday, Dec. 18,2003 Amerikai Magyar Szó 9 +4* 4*4*4*4*4*4*4*4* 4+4+4*4*4*4*4*4+4*4+4*4*4*4+4+4*4*4*4*4*4*4*4+4*4*4*4+4*4* 4+4 Karácsonyi szokások a néprajz és legendák tükrében Ha az évszázadok fo­lyamán gyökeret eresztett karácsonyi szokások erede­tére vonatkozó ismeretek birtokába szeretnénk jutni, tudnunk kell egyet s mást az előző civilizációkban - a tudományos ismereteket nélkülöző világban létezett hiedelmekről, babonákról, legendákról, szokásokról. A téli napfordulókon a pogány időkben hangos mulatozásokat (bacchanáliá­kat) rendeztek a kikeletre várakozások jegyében. Ezek az ünnepségek hosszú időn át léteztek, népszerűek vol­tak a tömegek körében. Ennek tulajdonítható, hogy Krisztus születése utáni korban is fennmaradtak. Az egyik jellegzetes aktus volt a The Yule Log a rönk égetés a háztájaknál. Karácsony vigíliáján meggyújtották azt a hatalmas fahasábot (eset­leg gyökeret), amit a saját­jukat képező keretből vág­ták ki. Az első évből visz- szamaradt forgáccsal történt a tűz élesztőse, ami 12 órán át szüntelenül égett a kan­dallójukban. Ez az eljárás az élet folyamatosságát akarta szimbolizálni. A régészek tudni vélik, hogy a karácsonyfa állítás eredetileg a németeknél volt szokás, a 8-dik századtól származtatják. A történet szerint Szent Bonifác egy erdei fenyőgallyat meg­szentelt a Kisdednek. Egy másik legendából származó értesülés szerint, a 16-dik században Luther Márton első alkalommal állított fe­nyőfát karácsonykor püs­pöki rezidenciáján és gyer­tyafényes világításban ün­nepelte a nem mindennapi eseményt. Amerikában a karácsonyfa tradíciót a több hullámban érkező német emigránsok vezették be, honosították meg. Egy 1831-ból szárma­zó feljegyzés szerint a Pennsylvánia-i német ajkú telepesek templom építés­hez szükséges pénzalap elő­teremtéséhez városuk kö­zéppontjában karácsonyfát állítottak, számításukat si­ker koronázta. A kará­csonyfa őskorában a fa feldíszítéséhez kezdetben két dolgot használtak, almát és ostyát. Mindekettőnek szimbolikus értelmezése volt: az „alma” az első emberpár bukására utalt, mig az ostya az üdvözitést hivatott jelképezni. Később a két bibliai jelképet színes gömbök és házilag készült sütemények váltották fel. A Fehár Házban az első karácsonyfa felállítása 1856-ban volt és Franklin Pierce elnök nevét fémjelzi. Ettől kezdve, fokozatosan a karácsonyfa elindult hóditó útjára, befészkelte magát az emberek millióinak szivébe, az ünnep szimbólumá vált. A hivatalban lévő elnökök főt hajtanak a tradíció előtt, a karácsonyt megelőző napokban kígyóinak a fények a ragyogásukkal ün­nepi légkört árasztó díszbe öltöztetett fenyőkön. New Yorkban a Rocke­feller Centerben évtizedekre visszanyúló hagyomány a karácsonyfa felállítása. Kezdeményezője, mecénása a kiváló politikai szemé­lyiség, pénzügyi szakember David Rockefeller, aki év­tizedekig patronálta ezt az ügyet, abból az elgon­dolásból. hogy a metropolis szegényeinek is jusson a ka­rácsonyi örömökből. Az emeletes fenyőfát már hetekkel korábban a City-be szállítják és hozzálátnak a feldíszítéséhez, hogy időre csillogóvá varázsolják. De nemcsak New Yorkban és Washingtonban, hanem ma már alig létezik olyan város az USA területén, ahol ne állítanának központi karácsonyfát, amelynek zöld gallyaira szerelt színes égők beragyogják a köz­tereket. Már egy hónappal karácsony előtt - a kereskedelem a vásárlók fülét megtölti a szebbnél szebb karácsonyi énekek hangjaival, a szemet elkáp­ráztató diszitéssel. A szo­kásos lerakodó helyeken ezrével veszik meg és viszik haza otthonaikba a hegyi illatot árasztó kis fenyőket. Mi magyarok jól ismerjük ezeket a szokásokat, ebben nevelkedtünk. El sem tud­nánk képzelni az ünnepet karácsonyfa nélkül. Vigilia estéjén a család körülállja a gyertyafényt imbolyogtató fenyőfát, énekli a Mennyből az angyalt s fényárban úszkáló szemek öröm­könnyeket csapolnak. Nagy Ábrahám Karácsony áldása Szálljon a házadra Legyen benne béke Szeretetnek fénye S lelked üdvössége Oroszlány F. Anna Milliók éneklik a világon A „Stille Nacht” históriája Karácsonyeste kis fények gyúlnak a díszes karácsonyfákon. Itt is, ott is felhangzik a Stille Nacht ismert dallama, a földön milliók éneklik. Az Osztrák-Alpok ősi falvában, Obern- dorfban 1818-ban hangzott fel először, s nagy karriert futott be. Generációk követték egymást és a Stille Nacht máig az ádvent, a karácsony szerves része lett. Szinte minden nyelven éneklik, de ritkán emlékeznek meg szerzőiről, az országról, ahol alkották. A Salzach folyó menti Oberndorf autóval félórányira van Salzburgtól, Mozart szülővárosától, a nyarankénti salzburgi zenei fesztiválok helyszínétől. Súlyos építésű, kétemeletes házai ékes oromzatukkal, festett külsejükkel régi ha- jóstelepüléről tanúskodnak, lakói a sót a halleni bányákból Bécsig és tovább szállították a folyón lefelé. A Salzach- hajósok Szent Nikoláról elnevezett obemdorfi templomában csendült fel első ízben a Stille Nacht. Egy kép a múltból: 1818-as esztendő szentestéje. Hóeséses téli éjszakán a Szent Nikola karácsonyi miséjére mennek a földműves, hajós polgárok. A régi orgona éppen a napokban mondta fel a szolgálatot. De a fiatal katolikus segédlelkészek, Josef Mohr és jó barátja, a szomszédos Amsdorf kántor­tanítója, Franz Xaver Gruber segíteni tudtak a gondon. Gitárt hoztak, és a világi hangszer akkordjaival kísérve hangzik fel először az ének: Stille Nacht, heilige Nacht. A hívek feszült figyelemmel hallgatják Mohr lelkész népi ihletésű versét s a szívhez szóló melódiát, amit Gruber e szent estére komponált hozzá. Karácsonyi miséjük szebbé tételére, szükségmegol­dásként szerezték közösen ezt a dalt. Örültek, hogy tetszett a templomi hallgatóknak. Josef Mohr (1792-1848) Salzburgban született. Apja katona volt, muskétás, püspöki szolgálatban. Anyja költőnő. Gyermekkorától papi pályára szánták. 1915-ben szentelték pappá a salzburgi dómban. Először káplán papként vándor­életet kezdett. Lelkipásztori pályafutása, költői tehetsége Obemdorfba helyezésével bontakozott ki. Ezen a barátságos vidéken mutatkozott meg először tevékeny lénye. Mohr bizalmas barátai közé tartozott a kántortanító, Franz Xaver Gruber (1787-1863), aki a szomszédos Amdorf községben tanított és kántorizált, és Obemdorfban is ellátta az orgonista szolgálatot. Több misét és dalt komponált, de a világ máig legkedvesebb karácsonyi dalát ennek a jóbaráti kapcsolatnak is köszönhetjük. Minden december 24-én mintegy hatezer ember zarán­dokol Oberndorfba a kápolnához, ahol valamikor, azóta lebontott Szent Nikola templom állt. Mindegyik a maga nyelvén énekli a karácsonyi éneket az aznap délután kezdődő ünnepségen. December hónapban naponta há­rom-négy némelykor húsz autóbusz szállítja a turistákat Oberndorfba, éves átlagban mintegy nyolcvanezret 1818 karácsonyán éppen 185 esztendeje énekelték először a Csendes éjt. A születésnap alkalmából szilveszter napjáig nyitva tartó karácsonyi vásárt rendeznek Oberndorfban. Domokos János Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarorama szombat este 7:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Manhattan ________Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő___________J

Next

/
Thumbnails
Contents