Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-12-11 / 46. szám
Thursday, Dec. 11,2003 Amerikai Magyar Szó 7. úáxxCddi 1^/fLmanacn Bőrápolás Alkalmazkodjunk az évszakokhoz! A nyár múltjával és a hőmérséklet csökkenésével, a mérsékelt égövön az emberi szervezetnek is alkalmazkodnia kell a megváltozott időjárási viszonyokhoz. Ebből következik, hogy a nyári kozmetikumokat, bőrápoló szereket és még a dekorkozmetikumokat is váltanunk kell, hogy bőrünk egészségét sokáig megőrizhessük. A számtalan csábító reklám miatt nem vagyunk könnyű helyzetben. Aki teheti, kérje ki kozmetikusa véleményét, illetve a következőkben néhány általános tanáccsal segítünk a választásban. Ősszel: Kevesebb és gyengébb a napfény Milyen szempontokat vegyünk figyelembe? Elsőként az őszi időjárás sajátosságait. A hőmérséklet és a napfény erősségének csökkenésével a következő változásokat észlelhetjük: a nyári barna pigmentáció halványul, a feleslegessé vált, a fényvédelemben szerepet játszó szaruréteg vas- tasága megváltozik, elvékonyodik, lehámlik. Ilyenkor száraznak, érdesebbnek érezhetjük bőrünket. A kedvező mindebben, hogy a ráncok mélysége is csökkenni fog! Természetesen ez azokra érvényes, akik nem folytatják szoláriumozással a fényfurdőzést. A hátrány, hogy a korábbi pigmentfoltok, szeplők ismét élénkebben tűnnek elő. A faggyútermelés csökkenésével - különösen 35-40 év felett - ősszel szembetűnőbbé válik a felszíni vízhiány testszerte, szárazabbá válik a bőr és húzódhat. Ez az érzés máris figyelmeztet bennüket, hogy nyáron alkalmazott testápoló szereinket le kell cserélni. Bőrünk: Életkoronként változik A másik nem kevésbé fontos szempont az életkor. Más a csecsemők, a serdülők és a felnőttek bőrszerkezete, s bár nincsenek óriási eltérések, az apró különbségek miatt más összetételű ápolószerekre van szükség. Mik ezek a különbségek? Bőrünk fejlődése már a terhesség korai szakaszában jórészt befejeződik, így látszólag nincs eltérés a csecsemő és a felnőtt kültakarója között. Azonban ha szövettanilag megvizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a hám (a bőr legkülső rétege) vastagsága mindkét életkorban hasonló, ezzel szemben az irha (a bőr középső, kötőszöveti rétege) lényegesen vékonyabb a csecsemőknél, és a kollagénrostok is vékonyabbak, fejletlenebbek a felnőtteknél. A faggyúmirigyek születéskor már aktívak, ám az anyai hormonok lebomlásával méretük gyorsan csökken és serdülőkorig ilyen marad, A szőrtüszők is kifejlődnek a születésre, de tevékenységük nem ciklusos, mint a felnőtteknél. Dr. Kiss Zsuzsanna Legyen Ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine of Queens 1 Értesítjük nézőinket, hogy adásaink időpontja július 1-jétől megváltozott. Az új időpont a QPTV 57-es csatornán szerdán d.u. 5-től 6 óráig j és vasárnap este 7 órától 8 óráig fogható Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna Üsztöke István producer - szerkesztő , Tel: 718-721-2824 Fax: 718-626-7566 E-mail uszhatvani@hotmail.com (sűrűm-főzűm) Mézeskalács Hozzávalók: 1 font liszt, 6 oz porcukor, fél font méz, kevéske margarin, 1-1 púpozott kávéskanál őrölt fahéj és szegfűszeg, 4 púpozott kávéskanál baking szoda, 1 tojás. A lisztet a porcukrot, a fahéjat, a szegfűszeget és a baking szódát alaposan összekeverjük. Ezután a mézben felolvasztjuk a margarint. A mézet ezután a fűszerekkel elkevert lisztre öntjük, beleütünk egy tojást, és a falapáttal összekeverjük. A tészta inkább lágy legyen (egy kis langyos vizet is tehetünk hozzá), mint kemény, mivel a pihentetés alatt úgyis megkeményedik egy kicsit. A tálat lefedjük és a tésztát szobahőmérsékleten legalább egy napig pihentetjük. Minél tovább hagyjuk állni, annál szebbre sül majd! Jönnek az ünnepek, ezt a tésztát felhasználhatjuk karácsonyfa díszítésére is. A kinyújtott tésztából soksok figurát szaggatunk duplán. A figurákat díszíthetjük sütés előtt magokkal, illetve sütés és pihentetés után tojásfehérjehabbal, vagy színes cukormázzal, cukorgyöngyökkel. (Minden figurának süssünk „tükörképét” is). Ha megszáradt a díszítés, a süti hátoldalára egy kevés mázat nyomunk, ráfektetjük a fonalat, majd a fonalra is nyomunk egy kevés mázat. Ezután a figurára összeillesztjük Szőnyeg Ahol lehetőség van rá, a tisztítandó szőnyeget fektessük színével lefelé a hóra, és gyengén poroljuk. Színe ragyogóan felélénkül. Ügyeljünk arra, hogy utána alaposan kiszáradjon. Az érelmeszesedésről Az érrendszeri betegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője a vér koleszterinszintje. A vérkoleszterin mintegy kétharmada az úgynevezett LDL koleszterinből, míg körülbelül negyede a HDL koleszterinből áll. Az LDL koleszterint nevezik "ártó"-nak, ugyanis a széles körű vizsgálatokból kiderült, hogy a vér LDL' koleszterinszintje és a koszorúér-betegségek között egyenes arányosság van. A kockázat 3.6 mmol/1 érték alatt az átlagosnál kisebb, míg 3.6-4.7 mmol/1 érték között átlagos az esély, ezen érték felett pedig kifejezetten nő a koszorúér-betegség előfordulási valószínűsége. A vérben keringő LDL koleszterint a sejtek felszínén lévő kötőhelyek veszik fel, ezek azonban a magas értékeknél már telitettek, ezért a fölös mennyiségű LDL kénytelen más utat választani: nagyobb tehát a valószínűsége a sejtek kolesz- terintúltelítődésének. A vérbeli LDL-koncentráció mellett az érpályán belüli ún. "tartózkodási" ideje, valamint a perifériás sejteken, illetve a májba történő felvételének aránya szintúgy fontos tényezője az arterioszklerózisnak. Elhízattoknál a zsírszövet tömege többszöröse lehet a normálisnak, így az időegység alatt a vérbe kerülő zsírmennyiség is többszörös. Ugyanakkor az egyén energia- szükséglete és -felhasználása nem több (gyakran a kövérség okozta kísérő mozgáshiány miatt épp kevesebb is), mint a nem elhízotté. Bár a fölöslegben vérpályába került zsírokat a máj felveszi, s átalakítás után a vér visszaszállítja a zsírszövetbe, de ez a fölöslegesen felépülő és lebomló zsir növeli az LDL vérszintjét, és ezáltal lehetőséget teremt a sejteknek a többletfelvételre, a zsír lerakódására. A HDL koleszterint mint "védő" koleszterint szokták említeni. Kiderül ugyanis, hogy a vér HDL koleszterinszintje fordítottan arányos a keringési betegségek gyakoriságával. A szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél kisebb HDL koleszterinszinteket észleltek, s megfigyelték, hogy minél kisebb a HDL-koncentráció annál nagyobb a koszorúér-betegség előfordulási gyakorisága. A HDL vérszintjét emeli (tehát kedvező hatású): fizikai aktivitás, nemdohányzás, normális vérbeli triglicerid- (másik zsimemű anyag) szint, női nemi hormon (ösztrogén). Ezzel szemben csökkenti (s ezáltal kedvezőtlen hatású): fizikai inaktivitás, dohányzás, magas vérbeli trigliceridszint, rosszul beállított cukorbetegség (a diétahibák is ide értendők), túlsúly. A nők relativ védettségét a magasabb ösztrogénszint eredményezi, ha megszűnik a menstruáció (a női hormontermelés szintje leesik), a HDL-szint is csökken, nő a kockázat, bár a növekvő kockázatot a nők esetében ma a dohányzás előtörése, valamint a hormonális fogamzásgátlók is okozzák. Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés . Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262 5291 30 West 60th Street, Suite I-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 A tulajdonképpeni nagy szellemek, miként a sasok, a magasban fészkelnek, egymagukban. Schopenhauer.
