Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)

2003-11-27 / 44. szám

■ ~ Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101- éves magyar nyelvű hetilapját m VOL. LVII. 44. Thursday, Nov. 27,2003 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 HASS, ALKOSS, GYARAPITS... Amerikaiak lőtték le a magyar egyetemistát Irakban Mostanában annyi rossz hir és keserű üzenet árad felénk az óhazából, ahol a politikai megosztottság és türelmetlenség jellemzi a közéletet. Ilyenkor jóleső érzés tapasztalni, hogy van­nak, nem is kevesen, akik Kölcsey útmutatása szerint élnek, teszik dolgaikat: „Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül!” A múlt héten beszámoltam a Tudományos Akadémia által rendezett Világfó­rumról, amelynek a hívá­sára mentem Budapestre. De amellett alkalmam volt. egy sor más rendezvényen is résztvenni, amiről szintén szeretnék említést tenni. Az Illyés Gyula Archí­vum, a Kölcsey Intézettel, és a Balassi Intézettel közösen október 30-31-én kétnapos konferenciára hív­ta az Európai Unióba tartó, valamint az onnan kimaradt környező országok értelmi­ségének képviselőit, hogy a csatlakozással kapcsolatban számot adjanak országuk felkészüléséről, problémái­ról. Észtországtól Szerbiáig a kelet és közép-európai országokból való magyar és! ottani irók, tudósok, törté­nészek beszéltek gondjaik­ról. „Az egyik Unióból jövünk, a másik Unióba tartunk - mondta némi iróniával Urmas Bereczki Észtországból - de vigasz­taljon, hogy az Európai Uniónak nincs Szibériája ” Sós Kálmán az Ukrajná­hoz tartozó Kárpátaljából fájdalommal beszélt arról, hogy az „ apaország ” (Uk­rajna) és az „ anyaország” (Magyarország) helyzete közötti különbség miként fogja befolyásolni az ottani magyarság jövőjét. A tizenegy országból ér- I kezett résztvevők megítélése szerint a régióra váró jövő a kialakult „egypólusú” vi­lágban egyszerre Ígéretes, de ugyanakkor buktatókkal tele feladatok elé állítja az országokat. A . másfél éve alakult Deák Ferenc Társaság a nagy államférfi születé­sének kétszázadik évfor­dulója alkalmából a Szent Imre (ciszter) gimnázium gyönyörűen helyreállított épületében rendezett szim­póziumon vitatta meg az ország mai helyzetét. Az alapítók a "hazai közélet nyugtalanító jelenségei mi­vember 3-án az Országos Széchenyi Könyvtár dísz­termében. Itt került kiosz­tásra a Bethlen Gábor Dij és a Márton Áron Em­lékérem. A Bethlen Gábor dijat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, és Vadkerty Katalin pozsonyi történész érdemelte ki. A Hymnusz első kiadásának czímlapja (Nemzeti Múzeum könyvtára) att érzett aggályoktól ve­zérelve ” hozták létre a társaságot, hogy a nagy történelmi tanítómester ha­gyományai alapján keressék a „kiegyezés” lehetőségét a magyar társadalom számá­ra. A felszólalók úgy vélték, hogy „ párthegemóniára való törekvés szűkíti a politika eszköztárát, korlá­tozza a nemzetben való távlatos gondolkodást. ” A névadó hagyományához hűen hangsúlyozták a mél­tányosság, a közmegegye­zés keresése, a nyíltság, a tájékoztatás és a tisztesség által irányított közélet szük­ségességét. Egy más jellegű, de ha­sonlóan emelkedett szelle­met képviselő alkalom volt a Bethlen Gábor Alapítvány évi díjátadó ünnepsége no­Jakubinyi érseket bemutató Erdő Péter bíboros em­lékeztette a nagyszámú közönséget arra, hogy a ha­tárokon túl élő magyar szel­lemi vezetők milyen nagy szolgálatot tesznek a hazai­aknak is, irányt mutatva hű­ségben és szolgálatban. A Márton Áron díjjal kitüntetett kolozsvári Ba­logh Ferenc művész-tanár és a lendvai Göncz László iró mellett különös jelen­tősége volt számunkra a ligonieri (Ohio) Bethlen Otthon elismerése. Ez az intézmény több mint 80 éve szolgálja az Amerikában élő magyarokat. Az eredetileg árvaháznak alapított otthon ma az idősek gondozására hivatott. Új épületével és közösségi munkájával az amerikai magyarság kima­Győri egyetemista volt az a fiatalember, aki életét vesztette november 17-én Irakban. Varga-Balázs Péter egy amerikai ellenőrző pontnál halt meg, miután a katonák lövéseket adtak le gépkocsijára. A 27 éves Varga-Balázs Péter civilként dolgozott a háborús övezetben. Varga Balázs Péter által vezetett gépjármű nagy se­bességgel közelitett meg egy amerikai katonák által fel­állított közúti ellenőrző pontot. A megállásra való fel­szólítás, illetve figyelmeztető lövések ellenére sem lassított, igy célzott lövéseket adtak le a gépkocsira, ami a vezető halálát okozta. Ezt követően a gépkocsi egy amerikai katonai járműnek (Humvee) ütközött, sérülést okozva több katonának. A Külügyminisztérium illetékes vezetői kapcsolatba léptek az Egyesült Államok budapesti nagykövetével, a képviselet segítségét kérve az eset kivizsgálásához. „A Külügyminisztérium és az amerikai fél is sajnálattal értesült a magyar állampolgár tragikus haláláról és őszinte részvétét fejezte ki az elhunyt családjának. A Külügyminisztérium, illetve a bagdadi összekötő iroda minden szükséges segít­séget megad a holttest hazaszállításához” - jelentette a külügyi szóvivő. A család hasztalan próbálta lebeszélni az egyetemista fiatalembert az iraki szolgálatról. Három hónapos munkára utazott ki egy budapesti kft. közvetítésével, s több mint két hónap már eltelt az önként vállalt missziójából - közölte az elhunyt testvére Varga-Balázs Gábor, aki hozzátette hogy nem az anyagiak vonzották öccsét, amikor Irak mellett döntött.. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának ne­gyedik évfolymos hallgatója volt a fiatalember, aki féléves halasztást kért az egyetemtől, hogy ez idő alatt külföldön vállaljon munkát. A tragédiával kapcsolatban a dékáni titkárság közleményt juttatott el a hozzátartozókhoz és gyászmisét celebrált Ku- minetz Géza atya a kari kápolnában november 25-én reg­gel. A hozzátartozók mély fájdalmában osztozik a kar vezetése, oktatói és hallgatói gasló értéke. Bertalan Imre < András igazgató lelkész a ! dij átvételekor emlékeztetett az otthon jelmondatára: „ Egymás terhét hordoz­zátok”. (Gál. 6-2) i Még egy nyugati ma- \ gyarokat érdeklő esemény­ről kell említést tenni. Budapesten november 9-én mutatta be a Magyar Nyelv és Kultúra Nem­zetközi Társasága az általa kiadott „Szabadságom lett a börtönöm ” című könyvet, Némethy Kesserű Judit vaskos kötetét, amelyben az argentínai magyar emig­ráció történetét ismerteti 1948-tól 1968-ig. A könyv cime Kerecsendi Kiss Yl.ít-tfin vprsét idézi: A vi­lágot kaptam új hazámul, Szabadságom lett a bör­tönöm. ” A szerző tudomá­nyos kutató munkáján ala­puló disszertációját formál­ta olvasmányos közérdekű művé. A könyvben megele­venedik sok ismert argentin emigráns élete és küzdelme, Páger Antaltól, Vaszary Piroskáig. Mindent összevéve el­mondhatom, hogy rövid két hét is alkalmas volt arra, hogy a napi híreknél sokkal pozitív képet kaphasson a látogató a magyar közélet, a magyar kultúra és a magyar értelmiség munkájáról, éle­téről. , ,, Papp László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents