Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-11-13 / 42. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját •W VOL. LVII. No. 42. Thursday, Nov. 13, 2003 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A felhőkarcolók árnyékában Magyarországon nemrégen létesült egy építészek és várostervezők levelező hálózata (Budapest-regional- policv@vahoogroups.com'). amely a tervezés és épités problémáit tárgyalja. Ebben többen is felvetették azt az erkölcsi felelősséget, amely a szakembereket nemcsak a megrendelővel, de a nagy- közönséggel szemben is kötelezi. A témával kapcsolatban érdemes idézni egy amerikai mérnök történetét. 1978-ban egy meleg júniusi napon William J. LeMessurier, Amerika e- gyik legtekintélyesebb statikus mérnöke telefonhívást kapott egy egyetemi hallgatótól. A diák azt a feladatot kapta a tanárától, hogy Írjon egy tanulmányt New York egyik legújabb felhőkarcolójáról, a Citicorp toronyról. Ez az 59 emeletes épület volt akkor a hetedik legmagasabb a világon. A kérdés, ami a diákot izgatta, hogyan tud egy akkora épület, 25 ezer tonna acélszerkezetével mindösz- sze négy oszlopon biztonságosan megállni. A hatalmas, négy utcával határolt, háztömb tervezése különös feladat elé állította az építészt, Hugh Stub- bins-t. A telek sarkán álló St. Peter templom ragaszkodott ahhoz, hogy légtérjogának átadása fejében egy új, szabadon álló épületet kapjon. A megoldás végül az lett, hogy az irodaépület a templom fölött konzolosan kinyúlva, középen elhelyezett oszlopokon nyugodjon. Ezt a feladatot kellett a mérnöknek megoldania. LeMessurier, aki maga is előadott építész hallgatóknak a Harvard egyetemen, megértéssel fogadta a diák kérését. Amint a megfelelő válaszon gondolkodott, igyekezett megfogalmazni a legfontosabb statikai szempontokat: az alapozást, a súlyelosztást, a magas szerkezet kilengését A Citicorp oszlopai és a szélhatás kérdéseit. Ezek számítását megfelelő, szabványok és szakmai előírások határozzák meg. Amikor az erre vonatkozó adatokat átnézte, egyszerre felötlött benne, hogy New York építési szabályzata a szél méretezését csak a merőleges felületre vonatkozóan írja elő. Szinte csak a szakmai kíváncsiság kielégítése érdekében megnézte, hogy vajon milyen eredmény születne, ha 45 fokban ható szélre méretezné a szerkezetet. S az eredmény megdöbbentette. Erre az igénybevételre a torony szerkezete messze elégtelennek bizonyult. A munkatervek átnézése során még egy felfedezést tett. Beosztottjai jóváhagyták az acélszerkezet kivitelezőjének javaslatát, hogy heg- gesztés helyett szegecselt csomópontokat csináljanak. Ezek pedig nem adtak akkora merevséget mint kellett volna, igy az épület még sebezhetőbb volt, mint ahogy azt a számítás jelezte. LeMessurier a számításokat ellenőrizendő egy szél-csatorna kísérletet végeztetett. Ez a legrosszabb feltételezést igazolta. A felfedezés a mérnök számára persze álmatlan éjszakákat ' eredményezett. Mitévő legyen? A nyári hurrikán szezon közeledett. Ne adj Isten egy 85 mérföldes, vagy nagyobb széllökés zúdul végig a városon és beigazolódik a szél-csatorna által megjósolt tragédia. Egy ilyen épület össze- dőlése nem csak annak az elvesztését jelentheti, hanem elképzelhetetlen rombolást vihet végbe a környezetében is. Végül is arra az elhatározásra jutott, hogy mielőbb „feljelenti önmagát” és szembenéz a következményekkel. A mérnök megbeszélte a dolgot az építésszel és együttesen felkeresték megbízójukat, a Citicorp elnökét, Walter B. Wristont. Megegyeztek abban, hogy azonnal tervet kell készíteni a szerkezet megerősítésére, valamint az esetleges katasztrófa megelőzésére, az épület kiürítésének programját is. Be kell vonni a város Építési Osztályának, a Mentőszolgálatnak, a biztonsági szervezetnek vezetőit. A tárgyalások eredményeként megszületett a haditerv, amely alapján augusztus 9-én megkezdődhetett a munka. Történelmi jelentőségű megállapodás a magyar kulturális örökség megőrzéséről November 7-én pénteken a New York-i Magyar Főkonzulátus épületében írták alá azt a megállapodást, amelyben a magyar kormány segítséget kíván nyújtani az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarságnak, hogy megőrizze és * továbbadja a szülőföld hagyományait, kultu- Hiller István ráját, nyelvét, művészetét. A magyar kormány részéről Dr. Hiller István történész, a nemzeti kulturális örökség minisztere látta el kézjegyével a dokumentumot. A másik megállapodó fél az Észak-Amerikai Iskolafenntartó Bizottsága volt. A bizottság képviseletében Prof. August J. Molnár ny. lelkész, Rev. Stephen Mustos fötisztelendő, Dr. Vitéz Ferenc ny. püspök, Dr. Moskovits David rabbi és Dömötör Gábor irta alá a megállapodást. . Az eseményt Dr. Simonyi András a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Alan J. Hevesi New York város főszámvevője is megtisztelte jelenlétével. __________________________________ Sz.E. Soros marad Kelet-Európábán . Nem vonul ki a Soros Alapítvány Kelet-Közép-Európából, csupán átalakítják a térségben tevékenységüket. A napokban egy albizottság alakult, amelynek feladata, hogy döntsön a csaknem huszonötmillió dolláros évi juttatás folytatás a 3. oldalon A hét minden éjszakáján heggesztők tucatjai mentek sorra az épület szerkezeti ‘ csomópontjain, este kibontva a belső falakat, reggelre visszafedve a nyílásokat az új merevitések mögött. Szeptember végére az épület négy és félmillió dollár költséggel olyan megerősítést ért el, amely minden elképzelhető vihart kiáll. Minden jó, ha a vége jó. Az önmaga ellen vizsgálatot kérő mérnök példát mutatott minden szakember számára, a szakmai etika értékéről. A költségeket a biztosítók és Citicorp vállalták. A nagy- közönség megbizonyosodhatott arról, hogy az amerikai építészekbe és mérnökökbe helyezett bizalma nem alaptalan. Végül az építtető is jól járt. Anrkor egy másik épületbe költöztek, nagy haszonnal adták el a Lexington Sugárúton levő ingatlant, hiszen az bizonyítottan a . város egyik legbiztonságosabb szerkezete lett. Kármán Tódor mondta egyszer, hogy ”a tudósok azt akarják megtudni, ami van, a mérnökök ezzel szemben olyat alkotnak, ami még nem volt". A mérnökök és építészek munkája a megalkuváson (kompromisszumon) alapszik. Azt keresik, hogy a tervezett épület, vagy szerkezet miképp dőlhet össze, milyen erőknek nem tud ellenállni, mikor nem működik a kívánat szerint. A hibákból tanulva tudják megtervezni a legmegfelelőbb épületet vagy szerkezetet. így születtek meg, több ösz- szedőlés után, a gótika csodás katedrálisai. Siker csak azután lehetséges, ha már minden tévedési lehetőséget kiküszöböltek. Minthogy az épületek, hidak, alagútak és hasonló létesítmények biztonsága az emberek millióinak épségét, jólétét érinti, azok megbízhatósága és működése a tervezők és kivitelező szakemberek felelősségén múlik. Papp László
