Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)

2003-11-06 / 41. szám

Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai VOL. LVII. No. 41. Thursday, Nov. 6,2003 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 Ahogy a világ lát bennünket 1956 volt a legnagysze­rűbb pillanat a huszadik század magyar történelmé­ben - véli John Willian Shirley - akinek első útja Budapesten mindig a Par­lament előtti 56-os örök­mécseshez vezet, hogy le­rója tiszteletét azok előtt, akik áldozata erősítette Ma­gyarország jó hirét a világ szemében és elsőként törte meg a kommunizmus erejét. Mr. Shirley 35 éven át az Egyesült Államok külügyi szolgálatában, többek kö­zött mint nagykövet tevé­kenykedett. Bár Magyar- ország nem szerepelt az állomáshelyei között, az országhoz való kapcsolata visszavezet a 40-es évek­hez, amikor három éven át a Sárospataki Református Kollégium diákja volt. Számos idegen nyelv mel­lett, ma is kiválóan beszél magyarul, és gyakran lá­togatja az országot egykori Alma Materja támogató­jaként. A nagykövet nemrégen a Connecticuti Magyar Kul­turális Egyesület (HCSC) előadójaként igyekezett a hallgatóknak megmutatni azt, hogy meglátása szerint jelenleg milyen kép alakult ki a világ szemében Ma­gyarországról. A pozitív kép mindenek­előtt 56-nak köszönhető, amikor a magyarok bátor­sága és összefogása bá­mulatba ejtette a világot. Azt megelőzően, a kie­gyezés utáni „aranykor­szakot” követő 40 év ször­nyű megpróbáltatásai, az első világháború, a Kom­mun, Trianon, a nagy gaz­dasági válság, a második világháború, a nyilas terror és népirtás, a szovjet meg­szállás, a Rákosi évek rettenetes elnyomásai tette próbára a nemzet lelki erejét. A világ 56 utáni elismerését az a másik 40 év sem tudta lerontani, amely a Kádár rendszer alatt szellemileg talán a legkárosabb korszak volt az ország életében. A befelé fordulás, cinikus önzés, a közösség építése helyett az egyén minden áron való tülekedése, mély sebeket ejtett a nemzet és a magyar társadalom lelkiségén. Mégis optimizmussal néz­hetünk Magyarország jö­vője felé. Az országot 1990 utáni szerepe Közép-Európa vezető erejévé teheti. Ezt bizonyítja az, ahogy az ország sikeresen megoldotta a rendszerváltozást, a gaz­daság átállítását, a priva­tizációt, a külföldi befek­tetések megszerzését, a jóvátételt és a vállalkozói vezető réteg kinevelését. A német egyesítés megvaló­sítását sem felejheti el a vi­lág a magyaroknak. Mind­ebben elavulhatatlan érde­me volt Antall Józsefnek és kormányának. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőbe buktatók és ne­hézségek nélkül vezet az út. Számos problémával kell még szembenéznie az or­szágnak. A NATO és most az Európai Unió tagsága azonban olyan lehetőséget nyit előttünk, amely segíteni fog a nehézségek leküz­désében. Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha élni tud­nak a lehetőséggel és nem rontják el helyzeti elő­nyüket. Néhány buktatót lehet megjelölni, amelyet az ország vezetőinek, politi­kusainak el kell kerülni Át kell hidalniuk azt a ha­talmas szakadékot, amely ma a két nagy politikai tá­bor között fennáll,és meg­akadályozza, hogy az or­szág érdekében együtt tud janak működni. El kell vetniük a dema­góg nacionalista szólamo­kat, amelyek megnehezít­hetik, hogy beilleszked­jenek a nemzetek közössé­gébe. „Szólamokkal nem Németh Zsolt lehet külpolitikát csinál­ni”. A környező országokban élő magyar közösségek képviselete valós nemze­ti szempont, de nem he­lyettesítheti az ország egé­sze érdekeinek szem előtt való tartását. Magyar parlamenti delegáció Washingtonban WASHINGTON, D.C. Az amerikai part­nerek elismeréssel szóltak Magyarország hozzájárulásáról az iraki stabilizáláshoz, és jó visszhangja volt annak, hogy a parlament egyhangúlag meghosszabbította a magyar szállító zászlóalj megbízatását a jövő év végéig - jelentette ki Német Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az általa vezetett delegáció washingtoni tárgyalásairól. A külügyi bizottság delegációjának tagjai: Németh Zsolt, Gedei József, Rockenbauer Zoltán, Kránitz László október 29 és 30-én folytattak megbeszélést a szenátus külügyi bizottságainak illetékeseivel. Találkoztak Tom Lantos demokrata párti és Ernest J. Istook republikánus képvi­selőkkel is A küldöttség felvetette találkozóin a nemzeti kisebbségek jogainak kérdéseit, az amerikai vízumkötelezettség kérdés­körét, valamint a taszári bázis hasznosításának ügyét.. Német Zsolt kifejtette, hogy a magyar külügyi tárca megkezdte a konzultációkat a vajdasági magyarokkal a kettős állampolgárság megvalósít Ahogy a múltat nem lehet elfelejteni,úgy a jelent sem szabad feláldozni régi sé­relmek oltárán. A nagykövet optimizmusa azon a tapasztalaton alap­szik, amit a magyar fiata­lokkal kapcsolatban észlelt. Mint a Sárospataki Ösz­töndíj Alapítvány egyik kezdeményezője, több mint ezer diákkal találkozott. Az Alapítvány munkáján ke­resztül ismerte meg azt a hatalmas fejlődést és pozitív változást, amit az elmúlt tiz év alatt az ország ifjúsága elért. Ezek a fiatalok ma­gabiztosság, nyelvtudás, pozitív jövőkép és ambíció tekintetében bármely or­szággal való összehason­lításban megállják a he­lyüket. Mr. Shirley szerint ez a jövő záloga. Ez az országról alkotott külső, de mégis baráti sze­retettel megrajzolt kép mindenesetre elgondolkod­tató nemcsak az amerikai magyarok számára, de megszívlelendő tanulságok­kal szolgál a hazaiaknak is. Papp László A segélyszervezetek kivonulnak Irakból BAGDAD. Az ENSZ október 30-án bejelentette, hogy az iraki fővárosban elkövetett pokolgépes me­rényletek és a szövetséges erőket ért sorozatos táma­dások miatt kivonja munka- j társait Bagdadból. A Nemzetközi Vöröskereszt Bászra •- és az Orvosok Határok m Nélküli szervezete,az Európai KUVAITe , —í—„ Umo segelyszervezete a „nagy biztonsági kockázat” miatt kivonja munkatársait Irakból. Vita alakult ki amerikai illetékesek között arról a javaslatról, hogy az Irakban vezényelt hírszerzési szakértők egy része a tömegpusztító fegyverek terméketlen keresése helyett inkább eredjen az egyre vakmerőbb terroristák nyo­mába. Medgyessy Péter Indiában ÚJDELHI. A hivatalos látogatásra Indiába érkezett Medgyessy Pétert magyar miniszterelnököt ünnepélyes ke­retek között, katonai tiszteletadással fogadta indiai partnere november 3-án a delhi elnöki palota előtt. A két politikus előbb négyszemközti, majd a delegációk bevonásával ple­náris megbeszélést folytatott. Medgyessy Péter megje­gyezte: a magyar-india kapcsolatok sok lehetőséget rejte­nek. BUDAPEST. Hosszan tartó betegség után 79 éves korá­ban elhunyt Szemes Marianne Balázs Béla-dijas rendező- Ő volt az első nő, aki filmrendezői szakon diplomát kapott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Next

/
Thumbnails
Contents