Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-10-30 / 40. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 10t< éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai •W ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Hazudnak rendületlenül. Vagy csak rossz tréfa az egész? A debreceni református kollégiumban az volt a szokás, hogy a végzős diákok falukba mentek „legáció- ba”, vagyis istentiszteleti szolgálatra. Ilyenkor gyakran előfordult, hogy a jelöltet megtréfálták, „ugratták”, vagy valami becsapással igyekeztek próbára tenni a társai. Egyik neves debreceni diákunk, Csokonai Vitéz Mihály (1773- 1805) is megkapta a magáét. Csak a szószéken vette észre, amikor a szentirás felolvasására került sor, hogy a bibliát egy szakácskönyvre cserélték fel. Felütve a megjelölt részt az ecetes uborka receptjét találta „Ecettel - kezdte olvasni, majd észrevéve a csalást szemrebbenés nélkül folytatta - töltve meg a szivacsot és izsópra tévén azt, oda vivék az O ajkához..." (János 19-20) Manapság a közönség megtévesztése nem csupán ilyen kegyes csalóka játékossággal történik. Napjainkban „Polgárjogot nyert a hazudozás” -Írja Lányi András szociológus egy cikkben. „Súlyos, ám jól jövedelmező félreértés áldozatai a politikusok, amikor a klasszikus liberális elvre hivatkoznak, mely szerint az erkölcs és politika illetékességi területét külön kell választani. ” Hozzáteszi: „A nyilvános hazudozást... természetes- < nek tartjuk, választások előtt szinte kötelezőek. ” Amerikában a viszonylag ártatlan csinytevések közé tartozik Clinton elnök munkatársainak az a huncutkodása , akik George W. Bush hivatalba lépése előtt a Fehér Ház minden számítógépéről leoperálták a W betűt. Viszont sokkal komolyabb téma az, hogy az iraki háború megkezdésének indoklása valós, vagy hamisított adatok alánján történt- e. Az elnököt azzal vádolják ellenzői, hogy becsapta a népet és nem létező tömegpusztító fegyverekre hivatkozva indult harcba egy undorító, de Amerikát nem fenyegető diktátor ellen. Most aztán a washingtoni bennfentes körök azzal szórakoznak, hogyan tegyenek lehetetlenné egy háborút kritizáló volt nagykövetet, a CIA-nak dolgozó felesége lejáratásával. Nemcsak a politikusok vesznek részt a valóság megtévesztésének játékaiban. A történészek sem akarnak lemaradni abban, hogy megtréfáljanak, felültessenek bennünket. Nemrégen Magyarországra is eljutott az a meglepő és hihetetlennek tűnő hir, hogy a történészek meghamisították a történelmet és a középkorba betoldottak mintegy háromszáz, pontosabban kétszázkilencven- hét évet. A „kitalált középkor” hirdetőinek egyike, Uwe Topper Budapesten ismertette erre vonatkozó könyvét, hangsúlyozva, hogy - mint minden - a történelem is relativ, és az események időpontját eddig megbízhatónak vélt eljárások: a karbon analízis és a fák évgyűrűinek számlálása nem elfogadhatók. Ezt a véleményt népszerűsítő másik könyv szerzője, Heribert Iliig Írása annyira megragadta a magyarok fantáziáját, hogy az Allprint Kiadó megrendelte nála a magyarok elvesztett évszázadainak tanulmányozását. Iliig és társa, Klaus Weissgerber ennek megfelelően nekifogott annak bebizonyításához, hogy az avaroknak a Kárpát-medencébe való 600-ra tett bejövetele azonos a 896-os honfoglalással. A nagy érdeklődést kiváltott könyv azóta meg is jelent, de nem aratott osztatlan sikert. Az újságírók sem akarnak elmaradni a közönség meg- tréfálása terén. A közelmúlt magyar politikai csemegéje volt az az állítólagos levél, amely Teller Ede halála után néhány nappal látott napvilágot a Népszabadság hasábjain. „A dokumentumot a világhírű atomtudós közvetlen munkatársai fax- olták el szerkesztőségünkbe, mellékelve a tudós jóváhagyó aláírását"- közölte az újság, de néhány nap múlva kénytelen volt elismerni, hogy... P nincs birtokában Teller Ede levele ”, A Rossz hírek a szülőföldről című írással kapcsolatban aztán mindenki bele lett keverve a dologba, aki Teller közvetlen munkatársa vagy barátja volt. Az érintettet viszont már nem lehet megkérdezni az igazság felől. Ha már mindenki csinytevéseiről beszámolunk, nem hagyhatjuk szó nélül azt a világraszóló botrányt sem, amit egy félmüveit ügyeskedő több- milliárdos sikkasztással követett el, (nem vitás, hogy dörzsölt segítők közreműködésével) a Kereskedelmi és Hitelbank rovására. Nemcsak a magyar üzleti élet, de a politikai elit is megrendült ekkora csalás következményeképpen. A tettest azóta is hiába próbálják visszahozni Ausztriából, ahol boldogan ül milliárd- jain. Ki tudja, talán az Enron urai, meg Szaddam is hasonlóan üdülnek valahol, csendesebb vidékeken. Furcsa világ ez, most nagyban és gátlástalanul megy a tréfacsinálás, csak az a baj, hogy ennek az ártatlan köznép issza meg a levét. Papp László •• Ünnepség New Yorkban az 1956-os Forradalom 47. évfordulóján Megható ünnepség keretében emlékeztünk meg 1956 október 23-áról a New York-i Magyar Főkonzulátuson szép számú közönség jelenlétében. , -/ i Fotó: Deák Ferenc Pataki kormányzó emlékezése 1956-ról A nemzeti Himnusz éneklése után az ünnepség elejét vette: dr. Horváth Gábor nagykövet, a Magyar Köztársaság főkonzuljának bevezető beszédével. George E. Pataki, New York Állam kormányzója nagy lelkesedéssel számolt be a N.Y.-i csatlakozásról Őt és családját is beleértve - az 1956- os magyar forradalomhoz. Kevés magyar szavakkal fűszerezte az emlékezetes beszámolóját, amit mi magyarok nagy tapssal köszöntünk meg. Molnár J. Ágoston, az Amerikai Magyar Alapítvány elnöke, időrendi sorrendben elmondta a forradalom napjait, igy újra átéltük az emlékezetes napokat, nem feledve a hősöket, akik az életüket adták a mi szabadságunkért. Kiss Krisztina, a világhírű zongoraművésznő utánozhatatlan művészettel játszotta Liszt Ferenc Tarantelláját és a II. Magyar Rapszódiáját. A művésznő nagy átéléssel és biztos technikával, nagy bravúrral adta elő a két zenemüvet. A közönség zúgó tapssal köszönte meg. Aranydiplomás művészünk Czinkota Mihály fennen lobogtatva a szent háromszinű lobogót, szívhez szóló verseket - Mécs László: Bocsáss meg nekem 56-os magyar ifjúság, Kannás Lajos: Nem Szuez, és Szentkuti Ferenc: Te pesti Srác - adott elő. A meghatottságtól és emlékezéstől sokan sírtak. A versek angol fordításban is elhangzottak: dr. Kinga La Chapella, az Egyesült Kiadó Vállalat elnöknője előadásában. Az emlékezetes ünnepség a megvendégeléssel zárult, ahol tovább beszélgettünk a 47 évvel ezelőtti sorsunkat megváltoztató eseményekről, hálát adva az Úrnak, hogy megőrzött bennünket és gondoskodott rólunk. BBK .....és Budapesten BUDAPEST. Katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt a Kossuth téren, október 23-án az 1956-os forradalom 47., illetve a Magyar Köztársaság 14. évforulóján. Mádl Ferenc államfő, díszszemlét tartott. Az ünnepségen részt vett Medgyessy Péter, miniszterelnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a kormány több tagja. Mádl Ferenc arról beszélt: „a forradalom mindazoké, akik lélekben egyetértettek vele, cselekedtek érte és áldozatot hoztak céljaikért „ Hiller István kulturális miniszter a Nemzeti Színházban tartott díszelőadáson mondta: „nem a szembenállás, hanem az összefogás jelképe kell hogy legyen az 1956-os forradalom.” VOL. LVII. No. 40. Thursday, Oct. 30, 2003 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003
