Amerikai Magyar Szó, 2003. július-december (57. évfolyam, 26-48. szám)
2003-07-03 / 26. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York lOl éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai VOL. LVII. No. 26. Thursday July 3, 2003 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 Vigyázó szemetek Varsóra vessétek „Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek”, - irta a XVIII. századvégi világrend nagy átalakulása idején Batsányi János. A bécsi testőrségben szolgáló hazafi intelme, akit ma a „nyugati magyarok” közé sorolnánk, a külvilág dolgaira alig-alig odafigyelő magyarokhoz szólt. Manapság a hírek a lengyelekkel vannak tele. A két vezető hatalom mellett ők a harmadik körzet helytartói Irakban. Parancsnokságuk alatt szolgál a legtöbb kelet és középeurópai ország katonai egysége, a bolgárok, lettek, livánok, magyarok, románok, szlovákok. Az amerikai elnök kitüntető látogatásra megy Varsóba. A NATO azt ígéri, hogy a németországi támaszpontokat oda helyezik majd át és lengyel tiszt lesz a NATO egyik parancsnoka. 50 lengyel vállalat kap alvállalkozói megbízást Irakban. Az Egyesült Európa is igyekszik kedvükbe járni, kedvezményekben részesíti a lengyeleket annak ellenére, hogy azok nem követik a francia-német politikát, és igy tovább. Úgy tűnik, hogy a lengyelek, ellentétben a magyarokkal nagyon is odafigyelnek a külvilág dolgaira. A Batthany Külpolitikai Klub június 12-én előadást rendezett Budapesten, ahol Orbán Anita politológus adott elő „Lengyelország atlantista külpolitikája” címmel. A vitát Jeszenszky Géza nagykövet, volt külügyminiszter vezette és Szalai Attila a varsói magyar kulturális intézet igazgatója egészítette ki felszólalásával. Az élénk vitában részt vett még Bába Iván volt varsói nagykövet, majd a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Horváth János országgyűlési képviselő. Az előadó a lengyel politika sikereit annak tulajdonította, hogy Varsó határozottan és eltökélten Amerika-barát atlanti külpolitikát követ, szemben az ingadozó, hol Amerika, hol Európa felé kacsingató magyarokkal. Annak ellenére, hogy a lengyel gazdaság igen nehéz helyzetben van és a belpolitika terén a maszban látja. Ma Európában Amerika első számú szövetségesének számítanak. Ezt Miller miniszterelnök olyan eltökéltséggel képviseli, hogy az iraki katonai beavatkozással kapcsolatban kijelentette: „Ha 100 amerikai katona meghal, egy lengyelnek is meg kell halnia” EU ellenes tüntetések a népszavazáskor pártok ugyanúgy egymás torkának esnek, mint a magyarok, amikor a lengyel érdekek külföld felé való érvényesítéséről van szó, együtt tudnak működni. Amerikáról szólva ismerik a történelemnek azt az ősi tanítását, hogy „egy távoli nagyhatalom mindig kevésbé veszélyes”. Értetlenül nézik a magyarok német kapcsolatra épülő külpolitikáját, hiszen az elmúlt évszázad tanulsága szerint az már kétszer is katasztrófa helyzetbe sodorta az országot. A középhatalomnak számitó Lengyelország politikáját a két nagyhatalom, a németek és oroszok - történelmi ellenségeik, közötti földrajzi helyzete határozza meg. Biztonságának zálogát az ukrán függetlenségben, valamint az amerikai táEnnek a következetes és belső egyetértésen alapuló politikának köszönhetően Lengyelország nemzetközi tekintélye és politikai súlya lényegesen emelkedett a világban. Ugyanekkor a magyarok, akik 1989 után az első polgári kormány alatt, Antall József irányításának köszönhetően, rendkívül presztízst vívtak ki maguknak, ezt az előnyt azóta nagyjából elfecsérelték. Náluk "a kompromisszum művészete még mindig idegenszerű elképzelés" állapította meg Nancy G. Brinker amerikai nagykövet. Granasztói György más megvilágításban mutat rá ugyanerre a problémára: „ Ez a helyzet azért veszélyes, mert minden kisebb és nagyobb demokratikus közösség, igy az ország, a nemzet elemi érdeke, hogy r Észak-Gáza palesztin ellenőrzés alatt Ariel Sáron izraeli miniszterelnök július elsején találkozott Mahmúd Abbasz palesztin kormányfővel. Mohammed Dahlan palesztin belbizottsági államminiszter bejelentette: az izraeli hadsereg július 3-án kivonul a ciszjordániai Betlehemből. A palesztinok átvették a biztonsági ellenőrzést a Gazai övezet északi részén, ahonnan az izraeli hadsereg június 29-én kivonult. A túzszünetet bejelentő palesztin szervezetek valamennyien a palesztinok elleni célzott támadások beszüntetését, a palesztin területek blokádjának feloldását és a bebörtönzött palesztinok szabadon engedését szabták feltételként. Izrael hűvösen fogadta a palesztin szervezetek bejelentését a tűzszünetről és Szilvan Salom külügyminiszter közölte: további erőszakos cselekményektől tart. belső vitáit maga rendezze, kifelé pedig mutasson egységet saját legfontosabb érdekei tekintetében. Ha ez nem valósul meg, akkor kiszámíthatatlan partnernek tekintenek minket”. Mig nem győztük lenézni a lengyelek teljesítményét, a magyar külpolitika „kétfej ű- sége” eredményeképpen nagyjából „két szék között a pad alatt” találjuk magunkat. Európa a második világháború után elvesztette globális hatalmi helyzetét. Most sok európai az USA túlhatalmától fél. Pedig anélkül nem lehetett volna megnyerni a hidegháborút. Amikor Lengyelország eltökélten vállalja az atlantista külpolitikát és az amerikai szövetség minden kötelezettségét, abból indul ki, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is meg kell maradni európai hatalomnak. Magyarországnak is el kellene vetnie azt a hamis feltevést, hogy Európa, vagy Amerika? „ Emlékeztessük az európaiakat, hogy az Egyesült Államok tág értelemben veti jelenléte és a transzatlanti kapcsolat Európa számára óriási érték, mert nélküle Európa minősége más és rosszabb” - írja Bánlaki György a Hom-kormány washingtoni nagykövete. Jeszenszky Géza az Orbán kormány washingtoni nagykövete még markánsabban fogalmaz: „A második világháború végén Magyar- ország és egész Közép- Európa tragédiája az volt, hogy az Egyesült Államok számára térségünk túlságosan távoli és gazdaságilag túlságosan jelentéktelen volt ahhoz, hogy szabadságáért kész legyen komoly áldozatokat is vállalni. Végre elértük, hogy ez megváltozott. Ha most Amerika kivonul Európából, vagy kiutálják onnan, akkor ismét kiszolgáltatottak leszünk. Jobb esetben egy német-francia tengelynek, rosszabb esetben pedig Oroszországnak. Sajnos Magyarországon vannak, akik - miként a múltban - ezt is el tudják fogadni. ” Sok tanulságot vonhatunk le a lengyel példából. Papp László
