Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-06-05 / 22. szám
Thursday, June 5, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. Kossuth Lajos könyvtára Kossuth Lajos páratlan értékű gyűjteményét ma a Széchényi Könyvtárban őrzik. Azt is mondhatnánk, hogy kényszer szülte azt a körülményt, amely miatt a könyvtár a magyar nemzet tulajdonába került, de ez a megfogalmazás méltatlan lenne a politikushoz. Pedig az olaszországi Torinóban élő Kossuth Lajos súlyos anyagi gondokkal küszködött, amikor úgy döntött, hogy megválik értékeitől. A bankközi sek időszakában az idős Kossuth Lajos kölcsönökből élt, és már ahhoz is kevés ereje volt, hogy negyedik kötetét befejezze, noha az Athenaeum kiadó szerződést ajánlott neki. Eötvös Károly politikusíró, országgyűlési képviselő bizottságot alapított, amely Kossuth segítségére sietett. Nagyon átgondolt, a politikus nimbuszához méltó megoldásra volt szükség. Könnyen belátható, hogy egy országos gyűjtés megalázó lett volna Kossuth számára, és nem tett volna jót az egyre erősödő Kossuth- kultusznak sem. Ez az erkölcsi, etikai alapgondolat vezetett el odáig, hogy a bizottság elhatározta: megvásárolja Kossuth könyvtárát. így adományok helyett egy kéréssel érkezett meg Herman Ottó 1893 októberében Torinóba, ahol maga is szembesülhetett a politikus elszegényedésével. Kossuth mélységesen megsértődött, mert úgy érezte, hogy az adakozás koldussá tette őt a nemzet szemében. Úgy döntött, hogy eladja a könyvtárat, de csak annyi pénzt fogadott el érte, amennyi az adósságait fedezte. 16,000 forintot kellett előteremtenie. A bizottság immár jobban ügyelt arra, hogy nagyon diszkréten gyűjtsék össze a pénzt. Adtak a képviselőház, a főrendiház tagjai, a bankok, az arisztokrácia és a polgárság is. Ezúttal nem számított, hogy ki milyen pártállású, mindenki segíteni akart. 1894-ben érkezett meg a befolyt összeg Torinóba, és az eladói okiratot is hitelesítették. E szerint Kossuth haláláig birtokában maradhatott a könyvtár. Kossuth 1894. március 22-én bekövetkezett halála után néhány hónappal 28 láda könyv érkezett a Magyar Nemzeti Múzeumba, amelynek Széchényi- termében helyezték el ideiglenesen a gyűjteményt. Kossuth 1864-ben készített egy jegyzéket a könyvtárról, majd az átadáskor is született összesítés, amely szerint 4,299 darab könyből állt a gyűjtemény. Szépirodalmi könyvtárában megtaláljuk Vergilius, Cicero, Horatius, Cornelius, Nepos, Sallustius, Tacitus műveit. Az angol szerzők között Shakespeare, Pope, Walter Scott, Byron, Poe munkáit. A könyvek legnagyobb része a történelem, az államtudományok és hadtudományok témaköreit öleli fel. Könyvtárát sértetlenül őrzi ma is a Széchényi Könyvtár kegyeleti gyűjteménye. Osgyán Edina ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek"az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 1259 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Mi a magyar? A magyar paraszt igen gazdag anyag, aminek a főoka minden bizonnyal az ősisége. Úr a magyar paraszt, a nemes magyarságnak szellemi örököse; nagy részben, különösen a tisztább s jobban elzárt, tehát népanyag konzerváló vidékeken testi örököse is. Ököritó vidéke éppen ilyen tájék és sehol sem szebb a magyar paraszt faja s különösen sehol sem gazdagabb, romlatlanabb, értékesebb a nyelve, a szelleme, a humora, a lelki tartalma, mint éppen erre felé, a Szamosháton s a Ti- szaháton. Ha idegen ember kerül közéjük s csak látja őket, csak beszél velük, de semmi anyagi érdek nem hozza igazi viszonyba velük, akkor egészen a sablonos magyar parasztirodalom szemével látja őket: csupa daliasság, okosság, kedves magabizottság, remek humor, hatalmas tréfaképesség, erős munkabírás, úri mulatni tudás és csupa tetsző, szeretni, dicsérni való tulajdonság ékesíti őket. De ha úgy esik, hogy érdek, anyagi érdek, pénzkérdés hozza össze az idegent evvel a paraszttal, kellemetlenül és dühösen veszi észre, hogy ravasz, komisz, telhetetlen a paraszt, se istent, se embert nem ismer, s ezen a nyomon elindulva látja, hogy durva, szabadszájú, oktalanul makacs, megátalkodott, okos szóra nem hallgat, amellett lomha, rendes munkára nem való, s fajtalan, lelketlen . .. És örül, ha végül ép bőrrel szabadul közülök. Hol már az igazság! Bizonnyal valahol középen. Mindezek az erények s ezek a bűnök meg vannak a magyar népben, s részben a történelmi osztály, a nemesség hagyatéka nála, részben a világ minden pómépével közösek és a nagy szegénységből s az élet nyomorúságából fejlettek. A magyar nép értékes anyag, nem is lehet becsesebbet kívánni már parasztnépnek, mert az már nem lenne többé paraszt, hanem valami lendü- lésre kész fok, amely belső qualitásai miatt kénytelen a baromi munkát ott hagyni s a magasba, a szellemi munkára tömi. A magyar nép olyan, hogy azzal lehetne valamit kezdeni, de az a baj, hogy a fölötte álló rétegek nem olyanok, amelyekből jó áradhasson lefelé. Valami szomorúan sajátságos dolog az, hogy nálunk senki sem egészen az ami. Minden osztály több valamivel önmagánál s e miatt kevésbé felel meg a kötelességének, mint kellene. A parasztunk alkalmas volna rá, hogy középbirtokos legyen, és ez arra, hogy nagybirtokos. A mesterembereink hivatalnok generációt nevelnek, a kishivatal- nokok olyan qualifikációval végzik unott, becstelen munkájukat, amivel főhivatalba is juthatnának, s az egész vonalon, a falusi bérestől, fel a képviselőkig, mindenki úr akar lenni és pedig munka nélkül. Hiányzik nálunk egy fok, az egész társadalom alapja: az igazi munkabíró, igavonó nép. Ha ez meg volna s ez sugározná fölfelé a föld erejét, azt az erőt, amelytől a nemzet mindig új erőre kap: akkor rendesen elhelyezkedne mindenki a maga helyére. Vagy ha felülről jönne az az irányító s a magasabban állók szellemi fölényével és értékével ható erő, amely munkára szuggerál, akkor is elboldogulnánk ..: És ez mind oka annak, hogy Ököritón leéget egy csűr s benne negyedfélszáz ember. Móricz Zsigmond: Ököritó, 1910 Magyar est a román Kultúr Centerben, május 24-én Először a történelemben törtük át azt a gátat, amit azt hittük sohasem sikerül. A kisebbségek Romániában cimü sorozatban a magyarok a második előadását műsorral a Román Kultúr Centerben Deák Ferenc fotóriporterre bízta, aki nagyon alapos felkészüléssel ünneppé varázsolta az estet. Az első sorban együtt ültek a magyar és román diplomácia képviselői. A fél terem magyar hallgatói között Cserey Erzsi, Czinkota Mihály, Bihari László, Magyar Kálmán és sok más vett részt. A legnagyobb siker az a sok étel és ital volt, amit Deák Klára és Ferenc adományoztak erre az ünnepi estre. Sajnos a magyar média teljes hiányát érzékeltük , de az est történelmi jelentősége azért megmarad. Deák Ferenc Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F * a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
