Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-04-03 / 13. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 3,2003 Olvasóink Amerika... Amerika.... Napjaink hazai közéletének egyik észlelhető tünete az Amerika- ellenesség. Buzgalmárai a politikai élet mindkét térfelén megtalálhatók, hirdetője a Munkáspárt (Thürmer, kommunisták), a MIÉP (Csurka) meg különböző jobboldali testületek a Fidesz sem mentes tőle. Egyik-másik „Fidesz- közeli” kiadvány hangvétele alig különbözik a Munkáspártétól. Nem valami felszines megítélés lenne azt állítani, hogy az USA jelenlegi politikája provokálta ezt a véleményt. Sajnos ennek hagyományai vannak. Hivatalos tán akkor lett az Amerika-ellenesség először,mikor a Bárdossy-kormány hadat üzent az Egyesült Államoknak. (Érdekes módon 1944-ig a bombázásokig nem volt olyan erős, mint az angol-ellenesség) Sokan mindmáig szemére hányják Amerikának 1956-os semlegességét is. A kommunisták negyven éven át szították az „amerikai imerializmus” iránti gyűlöletig menő ellenérzést. (Az „angolszász imerializmus” szólamát a nácik hozták divatba!) Agitációjuk egyik fő témája volt ez, és a lakosság jelentős része hitelt adott neki. Építhettek a fasiszta „hagyományra”, építettek is, bár ezt nem vallották be. Két diktatúra készítette elő tehát a mai Amerika-ellenes propagandát. Terhes és veszélyes örökség, de sajnos, létezik. (Egyik „mellékterméke” az Izrael-ellenesség, amelyet természetesen az antiszemitizmus is gerjeszt.) Aki ismeri a világ helyzetét, megérti, hogy ez a pártpolitikai indítékú megtévesztés nemzeti veszély. Boross Péter volt miniszetrelnök nemrég nyílt levélben figyelmeztette barátait a felelőtlenségükre. Lehet másként is gondolkodni az Egyesült Államok történelmi szerepéről és törekvéseiről. Sőt: kell! 1. Az USA megmentette Európát attól, hogy Hitler uralma alá kerüljön Ha a szövetségesek Amerika nélkül is le tudták volna győzni Hitlert, akkor sokkal hosszabbra nyúlt volna a háború, és az végzetes lett volna számukra és más népek számára. Az én múltamat idézve: ha a szovjet katonák nem érkeznek idejében a tartózkodási helyemre, a nyilasok megtalálnak és biztosan felakasztanak a piactéren, mert elbújtam a bevonulási parancs elől. Mi lett volna az elbújt zsidókkal, szerbekkel, lengyelekkel? 2. Amerika ereje volt a további sztálinista terjeszkedés gátja (Görögország!), az tartotta a reményt a leigázott népekben a legsötétebb évek során. („Aki legyőzte a kis bajuszt, legyőzi a nagy bajusz is.) 3. Az amerikai gazdaság hatalmas fölénye és az erre támaszkodó katonai erő Toppantotta meg a szovjet szuperhatalmat és érte el ezzel a kommunista diktatúrák bukását. Enélkül mi sem szabadultunk volna meg tőle. 4. Az USA hatalmi közelsége óvta meg Európa egy részét a hatalomba került (Tudjman) és a teljhatalomra pályázó (Meciar) szélsőjobboldali, fasisztoid politikusok önkényuralmától. Lehet másként értékelni a felsorolt tényeket - én úgy érzem, hogy mindannyian köszönettel tartozunk az Egyesült Államoknak. Nem hozsannázók az USA-nak. A túlhatalma történelmi kockázat. Jugoszlávia négy évvel ezelőtti bombázását elitélem, s ha valaki a döntéshozókat háborús bűnnel vádolja, nem vitatkozom velük. Most nem Jimmy Carter kormányozza az Államokat, a jelenlegi adminisztráció erős jobboldalisága nekem nem rokonszenves. De mindennek ellenére úgy vélem: inkább Amerika, mint egy felbolydult, vezér nélküli világ. Dr. Bán Ervin, Budapest Pártolja hirdetőinket! Amerikai magyar szervezeteink | V-N . Í Nyolcvan éves a Wallingfordi Magyar Ház 2. befejező rész Az egyesülés után Farkas, Lajos lett az elnök, Haczku I Mihály pedig elelnök. A Női Klub 1935 szeptember 12-én alakult meg, amikor Bosnyák Józsefnét elnökké] Búza Józsefnét alelnökké választották. Egy Munkás Otthon is! alakult a városban 1918 október 6-án, azzal a céllal, hogy "minden környékbeli magyar dolgozó embert egyesítsen, őket kultúrájuk megtartásában segítse és a kölcsönös támogatást megszervezze." A feljegyzések nem közük, hogy ez az egyesület beolvadt-e a Magyar Ház szervezetébe, vagy idővel megszűnt. A havi gyűlések mellett gyakran tartanak a Magyar Házban előadásokat, ünnepélyeket. A szokásos évi disznótorra január 25-én került sor. Februárban Szak- csi Lakatos Béla háromtagú cigány/jazz zenekarának hatalmas sikere volt. Március 30-án Dr. Horváth Gábor nagykövet, a Magyar Köztársaság főkonzulja és Zsámboki Gábor tart előadást az Európai Unióhoz való csatlakozás, valamint a magyarországi turizmis kérdéseiről. Minden évben rendeznek tavaszi és őszi bált, nyáron meg pikniket. Wallingford és környékének gazdasága, csakúgy mint a keleti partvidék régi ipari településeinél, mára jelentősen átalakult. A régi "rozsdaövezef' helyét a korszerű finommechanika és vegyi ipar vette át. A város 25 százalékát alkotó ipari munkásság nagy része a Bristol-Myers Squibb gyógyszergyárban és a Cytec Industries üzemeiben dolgozik. A környéken két zseniális magyar mér- nök/üzletember alapított egy lámpagyárat, amelynek több mint 300 dolgozója közül számos magyar tartozik a Magyar Házhoz. Sauska Christian és Csoknyai György azóta Magyar- országra is kiterjesztette üzleti tevékenységét. Wallingford a környék kulturális életének is központja. Nagy tömegeket vonz az Oakdaie Színház. A Wallingfordi Magyar Ház tagjai Itt van az Államok egyik ' leghíresebb prep (preparatory) iskolája, a Choate Academy. Érdemes megemlíteni, hogy a legaktívabb magyar egyesületek egyike, a Connecticut ♦ Magyar Kulturális Egyesület is Wallingfordban van. Rendezvényeiket egyrészt a református templomban, részben a Magyar Házban tartják. Dr. Somogyi Balázs elnök és Kata József titkár a környék magyarságának ösz- szetartó szervezője. m : m A BEKEFA Fát ültetek Ha az Isten magas hegyen, meghallgatott, békefát, hogy nem lesz lélek, béke legyen nenrlesz halott s arra szálljon a békefán, minden lélek, fenn a hegyen mig az Úrtól hogy szivünkbe’ békét kérek. béke legyen . Mikes Balázs, Milwaukee, WI. h - -4 A Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este-1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató
