Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-02-27 / 8. szám
Thursday, Feb. 27,2003 Amerikai Magyar Szó 5. Kiváló magyar építész születésnapjára Néhány évvel ezelőtt az a megtiszteltetés ért. hogy meghívtak a Hannover-i világkiállítás magyar pavilonja építészeti pályázatának zsűrijébe. A számos értékes pályaterv között messze kimagaslott egy terv, amely a bírálóbizottság egyhangú elismerését érdemelte ki. Az első dijas terv készítői Vadász György és munkatársai voltak. A megépült pavilon nemcsak a zsűri, de a nagyközönség tetszését is elnyerte és a magyar építészet méltó képviselője lett külföldön. A többi - ahogy mondani szokták - már történelem. A most hetven éves Vadász Gyuri (ahogy mindenki becézni szokta) szinte beleszületett az építészetbe. Édesapja kiváló építész és vállalkozó lévén, sok budapesti ház megalkotója, például szolgált fia számára. Persze Gyuri, ha a tehetségét és adottságait néznénk, lehetett volna grafikus, szobrász, artista, költő, üzletember, vagy akár olyan világfi, aki csupán egyéniségének varázsából él. Szerencsére, az övére és a miénkre is, hogy ehelyett építész lett. hiszen az építésznek szüksége van mindezen képességekre együttvéve. Sőt, igazán jó építész nem is lehet valaki aki nem egyesíti magában ezeket az ellentmondó, mégis egymást kiegészítő tulajdonságokat. Visszaemlékszem, hogy még valamikor az "átkos" időkben, éppen csak annyi politikai enyhülés után, hogy engem is visszaengedtek szülőföldemre látogatóba, résztvettem egy építészettel kapcsolatos konferencián a Műegyetemen. Minden előadó és felszólaló fontoskodó, és többen nagyképű. szöveget terjesztett elő. mig Vadász Gyuri mondanivalóját egy érzelmeket is borzoló vers formájában közölte. Ezzel szinte "megtört a jég" és komolykodás helyett mindenki feloldódva kapcsolódott be az építészet lényegét érintő beszélgetésbe. Az építész szerepe ugyanis a fizikai környezet megteremtésében olyan, mint a karmesteré a zenekarban. Talán egyik hangszeren, ez esetben szakértői területen, sem tud úgy játszani, mint egy virtuóz, illetve társtervező, nélküle még sem lenne a sok hangból zene. Az épületekből nem lenne építészet. Ma. amikor a komolytalan "post modern" irányzatok, úgy látszik, eltűnőben vannak, újra a tiszta formákon és arányokon alapuló modern, korszerű építészet az amit a világban élenjáró és maradandó értéknek tekintenek. Éppen az a fajta építészet, amelyet Mgyarországon, és ma már azon kívül is, Vadász György munkái jelenítenek meg. Ha személyes véleményemet akarnám kifejezni Vadász György építészetéről, azt mondanám, hogy épületeinek tájba és környezetbe való illeszkedését értékelem legjobban. Nem azt sugallják ezek, hogy "nézzetek milyen vagyok: nagyobb, több, külömb mint bármelyik más." Ehelyett úgy mutatják be magukat, hogy talán mindég ott voltak a helyükön, nem is épültek, hanem lettek, mert odavalóknak kellett lenniük. Úgy gondolom, hogy ez az alázatos hasonulás az igazán jó építészet legfőbb jellemzője. Ha valaki érzékelni akarja, hogy mit is mondok ezzel a véleményemmel, azt javasolom, hogy menjen fel a Gellérthegy oldalában a víztároló feletti kertbe. Mindjárt érteni fogja, hogy miről beszélek. Ezzel a néhány gondolattal üdvözlöm a 70 éves "örökifjú" mestert. Papp László Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a ManhattanCabel-televízió 34-es csatornáján , Producer. Bárdos Károly SOLTI GYÖRGY MAGYARSÁGA Interjú Solti György özvegyével Érzékeny kérdést érintenék e beszélgetésben, Lady Solti, azt, hogy mennyire maradt meg magyarnak Solti György, mennyire lett angollá vagy éppen világpolgárrá. A zsidóüldözés miatt külföldre kényszerűit, majd amikor a háború után haza akart térni, az Operaház üzent, hogy nem tart rá igényt. E két sokk ellenére mindig erős affinitást érzett Magyarország iránt. Stern volt a családi nevűk. Az 1930-as években a családfö látta úgy, hogy Gyurinak és a húgának jobb élete lehet, ha magyarosítanak. A férjem már Solti néven lett zene- akadémiai növendék, majd a Magyar Királyi Operaház karnagy korrepetitora. De a zsidótörvények egyre szigorodtak, és elvesztette az állását. Külföldi vendég- szereplésekre kényszerült. Dorati Antal ajánlása alapján például két hétig vezényelte a londoni Covent Gardenben az Orosz Balett kisérő-zenekarát. A Salzburgi Fesztiválon beugrásra kérték - Toscanini asszisztense volt. Ez szenzációként hatott Budapesten, és Solti Györgyöt visszavették az Operához. 1938 május 11- én a Figaro házassága vezénylésével mutatkozott be. A felvonás-szünetében nagy izgalom támadt. Futótűzként terjedt el a hir, hogy Hitler csapatai bevonultak Ausztriába. A Solti-szűlők az előadás után bankettel ünnepelték volna a fiukat, de ez elmaradt. Az Operatársaság elnöke, Fellner Alfréd figyelmeztette a fiatalembert, hogy Magyarországról jobb elmenekülni. De Solti magyarnak érezte magát. Ősei száz éve éltek Ba- latonfökajáron. Nem akarta elhagyni az országot. Fellner azonban azt tanácsolta, hogy utazzon ki a Luzerni Fesztiválra, keresse meg Toscaninit, és kérjen tőle ajánlólevelet Amerikába. Fellner előhúzta tárcáját és átnyújtotta az útiköltséget. Szeptemberben Gyuri Lu- zernben volt, amikor kitört a háború, Budapestről édesanyjától kapott táviratot: ‘‘Ne gyere haza! ” Svájcban élt, majd a félig magyar Kilényi Ede sgitette Solti György a müncheni Operaház élére. Itt megismerkedett Drogheda őrgróffal, aki kérte, hogy szerződjön Londonba. Még brit állampolgár sem volt, mikor lovagi címet kapott. 1954 után az első felesége svájci volt, németül beszéltek. Londonban Ön tűnt fel az életébe, s azután angolul. A házasságuk után Solti Györgynek végre igazi otthona lett. Két lányuk született, és az angol család bizonyára erősítette az ő angolságát. Gyűlölte az angol időjárást. Ezért csak annyi időt töltött Angliában, amennyit a munkája feltétlenül megkövetelt. A szürke nedves időjárástól rossz kedve támadt. Svbájcot szerette. Tíz éve, nyolcvanadik születésnapján, kedves meglepetésben részesítette őt Károly herceg. Üzent, hogy születésnapot szeretne ünnepelni. Azt hittük vacsorára vagyunk meghiva a Bukingham Palotába. De ennél nagyszerűbb meglepetés várt. Solti György pályafutásának 250 fontos alakját, barátai, zenésztársai egész sorát hívta meg az udvar, Erzsébet királynő éppen külföldön volt, de Károly herceg és Diana fogadott bennünket, jelen volt a királyi család legtöbb tagja, továbbá a görög exkirály és a spanyol királyné. Egyszer csak kitárultak a nagy szárnyas ajtók és ott állt a vendégsereg, közöttük magyarok is, mint Vásáry Tamás, Pauk György és Franki Péter. Voltak akiket Amerikából röpítettek át. És remek hangverseny következett, Brigit Vilsson is énekelt. Öt évvel később nyaralni mentünk Dél-Francia- országba. A férjem ott is dolgozott, a János Passióra készült, amit még nem vezényelt. Hirtelen rosszul lett, a mentők kórházba vitték, és meghalt. Nagy sokk volt ez számunkra. A kisebbik lányom, Claudia volt velünk, a francia úttal neki akartunk örömet szerezni. Solti György Budán a Farkasréti temetőben nyugszik, közvetlen Bartók Béla mellett. Élete utolsó éveiben sűrűn járt Magyarországra, hangversenyezett, zenész kollégákkal találkozott. Látta, hogy régi alma matere, a Zeneakadámia elég rossz állapotban van és pénzhiánnyal küzd. Először három hangversenyzongorát adományozott az Akadémiának. S halála után Ön Lady Solti, hozta létre a Zeneakadémiát támogató társaságot. Budapesten most az Állami Operaházban leplezték le az Ön jelenlétében az emléktáblát, hogy megjelöljék Solti György pályakezdésének a helyét. Solti György pályafutását a Liszt Ferenc Zeneakadémia és a budapesti Operaház határozta meg. Sárközi Mátyás, London MAGYAR UROLÓGUS DK. GEORGE KLEIN Comell-diplomás. urológiai szakorvos _________________RENDELŐ:___________________ 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese és hóiyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ
