Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-02-27 / 8. szám
Thursday, Feb. 27,2003 Amerikai Magyar Szó 3. Guggenheim Pesten? "Rövidesen Budapestre látogat Judy Cox. a Solomon R. Guggenheim Alapítvány igazgatóhelyettese, s újra fölvesszük a megbeszélések fonalát arról, hogy a világ egyik legnevezetesebb múzeuma kiállítást szervezzen a budapesti Divatcsarnok épületében” - mondta New Yorkban Demszky Gábor Budapest főpolgármestere. Budapest több más várossal verseng a Berlinben. Bilbaóban és Velencében már jelen lávő Guggenheimmel való együttműködésért. Az alapítvány nemrég visszalépett a Manhattanén tervezett második múzeuma megépítésétől, mivel a szükséges egymilliárd dollár összegyűjtését lehetetlennek minősítette. László Csaba pénzügyminiszter Demszkyvel közös ajánlatban vállalta, hogy a magyarországi Guggenheim-múzeum céljaira az állam vállalná a Divat- csarnok épületének felújítását erre a célra. Pénzt kap Nagyvárad? 320 millió forint támogatást nyújt a magyar kormány egy nagyváradi ifjúsági, kulturális és turisztikai központ, s ezen belül szálloda és szórakoztató komplexum építésére. Az összeget az egyházügyi államtitkárság folyósítja az Egyházi Kulturális Alap tavalyi költségvetése terhére, mert a tervezett központ egyik létrehozója a nagyváradi római katolikus püsökség. A támogatást először még az előző kormány idején a Tőkés László vezette Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek Ítélték, hogy Ady Endre szülőfalujában Erdmindszenten egyházi, irodalmi zarándokhelyet s mellette termálszállót hozzon létre. Ezt bírálta felül a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó két államtitkárság, majd kötötte meg az új megállapodást. Uj barlang a Lukácsnál A budapesti Lukács gyógyfürdő forrásainak karbantartása közben egy közel fél kilométer hosszú, egyik részén 15 méter magas teremnél öblösödő hasadékot tárt fel néhány hete a Hidrotech Barlangkutató Kft. barlangbúvár csapata. A Hotel Rózsadomb alatti barlang vize 27 fokos. 3-7 fokkal melegebb a fürdőt ellátó, régóta ismert forrásnál. A barlangot a turisták előtt még nem nyitották meg. Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN °19''-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, NewYork. Klára Bittó Boldog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $40.- 1/2 Year $20.- Canada $45.- Hungary & other forcing Countries $45.-’ Postmaster send address changes to: Amerikai Magy ar Szó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Alkotmányunk és az unió r Az Európai Unióba igyekvő Magyarország alkotmányának módosítására feltétlenül szükség van. Ilyen szándékkal tárgyalja az Országgyűlés a kormány által benyújtott törvény- javaslatot “a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénymódosításáról”. Most, amikor az ország népének és törvényhozóinak számottevő többsége kész végigjárni az alkotmánymódosítás EU-konform útját, óvakodni kell azoktól a buktatóktól, amelyekre a józan ész és a valósághű névhasználat megfontolásai figyelmeztetnek. Valójában az 1949. évi XX tőrvény nem a Magyar Köztársaság alkotmányáról szól - mert azt éppenséggel eltörölte -, hanem a népköztársaságot, vagyis a kommunista diktatúrát kiáltotta ki. Most megint a “haza bölcse”, Deák Ferenc eligazítása lehet érvényes: a rosszul begombolt mellényt ki kell gombolni, és akkor lehet jól újra begombolni. Az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás szelleme és betűje a demokratikus köztársaságot megalkotó 1946. évi I. törvényre épit, nem pedig a népköztársaságot bevezető 1949. évi XX. úgymond alkotmánytörvényre. Ezzel szemben az a tervezet, amely most a “Magyar Köztársaság alkotmánya” megnevezéssel áll előttünk, különös ötvözet. Egyfelől a szovjet megszálló hatalom által a magyar nemzetre rákény- szeritett bábkormány 1949. évi alkotmányszövegéből áll, másfelől annak német mintára végrehajtott módosításaiból. Igaz, hogy 1989-ben szinte az egész alkotmányszöveg kicserélődött, de ezeknek a valóban sarkalatos módosításoknak a legitimitása is megkérdőjelezhető, hiszen nem egy szabadon választott parlament alkotta. Azzal a meggyőződésünkkel szemben, hogy csakis az 1946-os alkotmányozással vállalhatunk folytonosságot, felhozható az az ellenvetés, hogy de hiszen 1946-ban is szovjet megszállás alatt állottunk. Válaszunk erre az, hogy az 1945. november 4-én választott nemzetgyűlés példaértékű demokratikus szavazás alapján alakult meg: a választásra jogosultak 92 százaléka ment el voksolni, és 83 százalékban a demokratikus többpártrendszer híveire szavazott. Arra, hogy milyen megbecsülést szereztünk ezzel a nagyvilágban, jellemző a The New York Times, amely vezércikkbében a “demokrácia fellegvárának” nevezte Magyarországot. A szovjet megszállás nemhogy nem csökkentette a nemzet akarata kifejezésének hitelességét, hanem a magyar népnek a különösen is bölcs és bátor helytállását bizonyította. Az 1946. évi I. törvénycikk szövege pedig nem egy nagy hagyományú nyugati demokratikus országénál is ékesebben deklarálta az Atlanti chartában foglalt emberi jogokat. “Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai, különösen: a személyes szabadság, a jog az elnyomástól, félelemtől és nélkülözésül mentes élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és a méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányításában.” A háborúban megalázott és meggyalázott Magyar- ország eközben magabiztosan haladt a gazdasági, társadalmi és politikai stabilizáció útján. Nemzetközi elismerésünket jelezték f Nagy Ferenc miniszter- elnök tárgyalásai 1946 nyarán Sztálinnál Moszkvában és Truman elnökkel Washingtonban. A pengő hiperinflációját megállítva létrehoztuk a stabil forintot, ami akkor a gazdaság- politika világcsodájának számított. Előfordultak ugyan kemény belpolitikai csaták, de azokkal együtt is következetesen haladtunk a békekötés és teljes nemzeti szuverenitásunk visszaszerzése felé. Nem igy történt, mert a Szovjetiunió felrúgta vállalt nemzetközi kötelezettségeit. 1947. február 25-én szovjet katonák elhurcolták Kovács Béla nemzetgyűlési képviselőt, a Független Kisgadapárt főtitkárát, és hatalomba helyezték a kommunista pártot. Ez a puccs hosszú évtizedekre elvette szuverenitásunkat, s ezt az állapotot rögzítette paragrafusokba a ‘49 augusztusában szovjet mintára megszövegezett s ránk kényszeritett alkotmány. 1946-os demokratikus alkotmányunk azonban nem tűnt el örökre a történelem süllyesztőjében. Az 1956- os forradalom fö céljai közé tartozott helyreállítása. Mértékként, mintaként lebegett az 1989-90-es rendszerváltozás politikai kezdeményezői és jogalkotói előtt. Ha életre keltése eddig nem teljesedett is ki mindenestül, csatlakozásunk az Európai Unióhoz méltó alkalom a jóvátételre. Az unióval kialakított együttműködésünkből már eddig is bőven adódtak kézzelfogható előnyök, és a jövőben erre új alkalmak nyílhatnak. A Magyar Köztársaság 1946-os alkotmánya ihlető forrása marad ennek a folyamatnak, állandó hozzájárulásként társadalmunk közérzetének a javításához, stabilitásának szilárdításához, jó hírünk örgebité- séhez a világban. Horváth János A szerző közgadászprofesszor, az 1945-1947. években nemzetgyűlési képviselő (Független Kisgazdapárt) volt, ő is megszavazta a Magyar Köztársaság alkotmányát deklaráló 1946. I. törvénycikket. 1958-tól 1997-es haza- településéig a Butler University tanára volt. 1998 május óta a Fidesz - Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője.
